Miért a Sadd csapatát választottad? Voltak ajánlataid más katari kluboktól is?
Nagyon boldog vagyok, hogy ide igazoltam. Az ügynököm több emberrel is tárgyalt, akik minden katari klubot képviseltek. Tehát amikor végül döntöttem, akkor azért a Sadd csapatára esett a választásom, mert tudom, hogy ez az ország legeredményesebb együttese.
Hallottuk, hogy az Egyesült Arab Emirátusokból az Al Ahli is megkeresett téged, de te a Sadd csapatát választottad.
Bár több ajánlatom is volt, csak kettõ közül akartam választani: maradok a Schalkéban, vagy a Sadd-ba igazolok. Minden tökéletes volt a Gelsenkirchenben, a családom is szeretett ott élni. A Sadd viszont lehetõséget adott arra, hogy egy teljesen új környezetet ismerhessek meg. Végül tehát úgy döntöttem, elfogadom az ajánlatot.
Úgy tûnt, hogy a feleséged is közrejátszott a döntésedben, hogy Dohát válaszd. Ez igaz?
Igen. Hat hónapja Dohába utaztam a Schalke együttesével a felkészülési idõszakban. Egyébként Katarban elõször 1995-ben jártam, akkoriban negyedik helyen végeztünk a 20 év alattiak Világbajnokságán.
Szeretem ezt az országot, a kultúráját. Beszéltem a feleségemmel, aki néhány napot itt töltött, és úgy tûnt, õ is nagyon jól érezte magát. Az ügynököm ezután elkezdte a tárgyalásokat, most pedig itt vagyok.
Jó lehetõségnek gondolom, hogy a legnagyobb katari klubban játszhatok. Az elsõdleges célom az, hogy segítsem a Saddot versenyképes futballt játszani és címeket nyerni.
Te vagy a legnagyobb név a katari bajnokságban, az ország pedig most nyerte el a világbajnokság rendezési jogát. Mik a benyomásaid az itteni játékról?
Katarban minden megvan, ami ahhoz kell, hogy megrendezzen egy világbajnokságot. A fõ célnak a válogatott javítását kell kitûzni, az elsõ számú ázsiai együttessé kell válni, majd fel kell zárkózni a világ többi csapatához. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a bajnokságnak is erõsödnie kell.
Remélem, hogy Katar kijut a brazíliai tornára is. Az óriási motiváció lenne a 15-16 éves fiatalok számára, akik tíz év múlva a saját szurkolóik elõtt játszhatnának a világbajnokságon. Azért vagyok itt, hogy támogassam a katari játékosokat és az akadémiát, ami nagyban hozzájárul ehhez.
Együtt akarok mûködni az akadémiával, ami egy remek koncepció, és át akarom adni a Spanyolországban és Németországban szerzett tapasztalataimat a játékosoknak.
Amikor a Schalke leigazolt, azt mondtad, hogy játszani akarsz még a Bajnokok Ligájában. Viszont most igazoltál ide, hogy a Sadd nem tudta magát kvalifikálni az AFC-bajnokok ligájába. Csalódott vagy emiatt?
Nem számít, hogy játszom-e ott, vagy nem. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem itt a játékot, és segítsem a csapattársaimból kihozni a maximumot.
A Sadd Katarban mindent megnyert már, ahogy az AFC-bajnokok ligáját is. Mit szeretnél elérni a klubbal?
Egy bajnok sikeréhségének sosem szabad kihunynia. A Real Madriddal mindent megnyertünk, amit a futball világában meg lehet, mégis többet akartunk. Bennem mindig megvolt a gyõzni akarás, ami segít, hogy elõre lépjek.
Milyen ismereteid voltak a katari és a környékbeli országok futballjáról, mielõtt ide igazoltál?
Tudtam, hogy a Sadd egy nagy csapat, és bejutottak a Klubvilágbajnokság elõdöntõjébe, ahol játszottak a Barcelona ellen. Amikor megkaptam az ajánlatukat, beszéltem Pep Guardiolával és Fernando Hierróval, akik mindketten játszottak már erre.
Mindketten említették a nagyon magas életszínvonalat, Pep pedig azt is mondta, hogy a katari futball folyamatosan fejlõdik. Ezek a szavak is szerepet játszottak a döntésemben.
A spanyol bajnoki végeredmény szinte elõre megjósolható: vagy a Real, vagy a Barca nyer. Angliában legalább öt-hat csapat megnyerheti a bajnoki címet. Olaszországban szintén három-négy együttes küzd az elsõségért. Mit gondolsz errõl?
A baj nem a spanyol bajnoksággal van. A Manchester United egy nagyszerû angliai csapat, de jelenleg a Barcelona és a Real Madrid a világ két legjobbja. Teljesen normális, ha a többiek nem tudnak velük lépést tartani. Ha a Real és a Barca Angliában játszana, akkor ott is kétesélyes lenne a bajnokság.
Hiszel abban, hogy az Atlético Madrid és az Athletic Bilbao hamarosan felvehetik a versenyt a két óriással?
Talán. De jelenleg a Real Madrid és a Barcelona a legjobbak. A következõ években talán csökkenhet a különbség.
A spanyolok megvédik az Európa-bajnoki címüket?
Nehéz dolguk lesz. A történelemben még senkinek nem sikerült tripláznia. Azt szeretném, ha történelmet írnának a fiúk, de komoly kihívóik vannak, fõleg a németek, a hollandok és a franciák.
Nem látom magam újra a válogatottban. Számomra már hat éve véget ért ez a korszak. Most már más irányban gondolkodom.
A Barcelona Guardiola kezei alatt az évtized csapatává vált. Gondolod, hogy szerencsés volt a sok mérhetetlenül tehetséges játékos miatt?
A Barcelona és a Real Madrid mindig világszínvonalú játékosokkal rendelkezett. Igaz, hogy a Barca kivételes csapattal rendelkezik most, de nem lehet figyelmen kívül hagyni Pep munkáját sem, hiszen erõs csapattá formálta õket. Pep ragaszkodik a filozófiájához. Ez nem csak a szerencsén múlott.
Gondolod, hogy van némi arrogancia a jelenlegi Real Madridban, különösen olyan játékosokban, mint Marcelo, Pepe és Sergio Ramos, illetve az edzõben, José Mourinhóban, akik néha nem viselkednek sportszerûen?
Nem hasonlíthatod össze a Real Madridot a Barcelonával. Nincs helye összehasonlításnak. Ez a futball. Néhány meccsen érezhetõ a feszültség, az idegesség, de ez benne van. A meccsek után minden visszatér a normál kerékvágásba.
Messi vagy Cristiano Ronaldo?
Mindig nehéz kettõjük közül választani. Két kiváló, de teljesen más stílusú játékos és személyiség. Tetszik Messi játéka, amikor a Barcelonában játszik, de a válogatottban nem igazán. Úgy gondolom, hogy õ sokkal inkább függ a csapatától, ezért sem sikerül neki ugyanaz a válogatottjával, mint ami a Barcelonával, ahol nem kapja meg ugyanazt a támogatást.
Cristiano inkább az erõ. Hihetetlenül gyors és bármikor képes eldönteni egy meccset. Játszottam vele, nagyszerû élmény volt. Igazából bárkivel tudok játszani, ott volt Zidane, Figo és a többiek.
Melyik gólodra emlékszel vissza legszívesebben?
Az Atlético Madrid elleni hazai gólomra az elsõ meccsemen.
Milyenek a Schalke szurkolói?
Nem lehetek elég hálás nekik. Három-, vagy négyezer szurkoló mindig elkíséri a csapatot az idegenbeli meccsekre, ez pedig csodálatos. A hazai találkozók pedig mindig teltházasak.
Ki volt számodra a legkeményebb ellenfél?
Paulo Maldini.
