Egytől egyig: Real Madrid – Rayo Vallecano (1-0)

A gála ismét elmaradt, de győzelemmel búcsúzott a 2018-as esztendőtől a Real Madrid a Santiago Bernabéuban, az év utolsó hazai mérkőzésén. Sokkal többet nehéz elmondani a találkozóról, de azért megpróbáljuk csokorba szedni a legfontosabb mozzanatokat. Jöjjenek hát a pontszámok!

Csapatok

Real Madrid (7)
Őszintén bíztam abban, hogy így, az idei utolsó hazai meccs alkalmával végre kaphatunk egy gálameccset, feledtetve minden eddigi rosszat. Hát ez most sem jött össze. A Real Madrid dominált ugyan, ám a játékosok erőfeszítései hosszú-hosszú perceken és periódusokon át csak meddő mezőnyfölényben manifesztálódtak. A támadójáték tehát továbbra is köhög, ám mindenképp meg kell említeni a védelmet és a középpályát: előbbi esetében egyértelmű fejlődés látható a nagy nevek visszatérésével, míg a középpálya játéka láttán is úgy éreztem, hogy Kroos és Modrić végre elkezdtek éledezni, ami egyértelműen visszatükröződött a pályán, főképp a labdajáratásban. Őszintén remélem, hogy ők a téli álom helyett a téli ébredést választották, hiszen ha tudják hozni az előző években látott klasszis szintet, akkor abból a csapat rengeteget profitálhat, még a támadók gyenge formája ellenére is.

Rayo Vallecano (5)
Túlságosan sokra nem futotta tőlük, ám hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljesen nyugodt tudtam maradni az utolsó percekben is. Jól ismerjük már azt a forgatókönyvet, mely szerint a Real Madrid az 1-0-s vezetést követően nem tud további gólokat szerezni, majd jön a kiscsapat random játékosa és megszerzi élete legnagyobb találatát, az utolsó pillanatokban. Na szerencsére ez most nem történt meg, de nem sok hiányzott az egyenlítő gólhoz. Nem mondom, hogy az egész meccses teljesítményük miatt meg is érdemelték volna, de nem lepett volna meg, ha becsorog valamelyik lövés.

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (8,5)
Rég nem látott teljesítmény a német középpályástól, ráadásul egy sérülést követően! Végig nagyszerűen diktálta a játék iramát, próbálta mozgatni a csapatot. Passzai élményszámba mentek, 14 hosszú átadásából csak 2-t hibázott el, összességében pedig közel 95 százalékos pontossággal passzolt. Lőtt egy bődületes kapufát is kapásból, kis híján gólt rúgatott Lucasszal, ám ami még ennél is jobban tetszett, az a tőle látott presszing volt – végig próbálkozott az agresszív letámadásokkal, és erre buzdította a társakat is, és a legtöbb esetben ennek meg is lett az eredménye, hiszen a vendégek nem tudták kihozni saját térfelükről a labdát. Rég nem láttam ilyen presszinget a csapattól. Toni egyébként a mezőny legtöbb labdaszerzésével fejezte be a meccset.

Thibaut Courtois (8)
Nem tisztem és nem is szeretem véleményezni a madridi kapuskérdést, a komment szekcióban ezt amúgy is megteszik helyettem mások. Én mindig kedveltem Navast, a stílusát, az emberi mivoltát, és bár még mindig idegen számomra Courtois látványa a kapuban, el kell ismerni, hogy nagyon jó kapus – még a hétközi 0-3 ellenére is. És bizony a Rayo könnyen 1-1-re hozhatta volna a meccset, ha a belga óriás nincs ott az utolsó pillanatokban. De ott volt, nagy lélekjelenléttel, sőt korábban Bébé lövését is sikeresen hárította, pedig gyakorlatilag az egész meccset elalibizhette. Egy újabb clean sheet a zsebben, többek között neki is köszönhetően.

Dani Carvajal (7)
Marcelo visszatérésének köszönhetően Dani újra a saját posztján szerepelhetett, teljesítményére pedig egy szavunk sem lehet. A hazaiak szinte összes támadásának és összjátékának aktív szereplője volt, így nem csoda, hogy a három legtöbbet passzoló játékos egyikeként fejezte be a meccset. A pontossággal néha akadtak gondjai, de összességében jó meccset hozott.

Raphaël Varane (7)
A védelem közepében nem állították megoldhatatlan feladatok elé a vendégek támadói, ám éppen ennek köszönhetően léphetett be sokkal bátrabban a támadásépítésekbe. Varane rendkívül hatékonyan segítette a labdakihozatalokat, a társak folyamatosan bevették a játékba, ő pedig 98 százalékos passzpontosságával hálálta meg nagylelkűségüket. A meccs végi tűzijáték során viszont csúnyán megelőzte őt embere, amiből akár komoly gond is lehetett volna, ám Courtois a helyén volt.

Sergio Ramos (7,5)
A védők közül ő vette ki a legaktívabban a részét a defenzív munkából, ő takarított a legtöbbet a kapu előterében – ez persze nem jelenti azt, hogy nem kapcsolódott be a játékba a már tőle megszokott hatékonysággal. Öt labdaszerzéssel és öt felszabadítással járult hozzá a kapott gól nélküli meccshez, de ő sem tudott volna segíteni a mérkőzés végén, ha a Vallecano támadója jobban találja el a Courtois-ról kipattanó labdát.

Marcelo (6)
Egyelőre még keresi formáját és játékának ritmusát a brazil mókamester, aki tegnap a támadások alkalmával sem tudott igazán meghatározó tényező lenni a gépezetben. Egyrészt azért, mert a pályán lévő madridiak közül ő volt a legpontatlanabb, másrészt pedig nem tudott váratlant húzni a támadó harmatban. Visszafogott volt, de ez úgyis változni fog a közeljövőben.

Marcos Llorente (7)
Szinte biztos, hogy a metronóm pontosságát oltották ebbe a fiatalemberbe. A szűrőfeladatainak ellátása mellett az első félidőt követően úgy kocogott le a pályáról szünetre, hogy előtte egyetlen passzt sem rontott, és a meccs legvégéig is csak három alkalommal adta el a bogyót. Nem mondom, hogy ő fogja megváltani a világot, hiszen átadásainak legnagyobb hányada során mindig a lehető legegyszerűbb megoldást választja, ami gyakran egy visszapassz, de legalább nem szórja el a játékszert. Casemiro hiányában kellően megbízható helyettes lehet a jövőben is.

Luka Modrić (7,5)
Végre láttunk valamit abból a Modrićból, akit már mindannyian jól ismerünk. Sokkal energikusabbnak tűnt, mint az elmúlt hetek, hónapok során, és végre jött egy leheletnyi varázslat is – azt hiszem, erre már mindenki nagyon vágyott. Arra a szituációra gondolok, amikor zseniális labdaátvételének köszönhetően egy mozdulattal tört a tizenhatoson belülre, majd mesterien tálalt Asensio elé. Nem a horváton múlt, hogy abból a helyzetből nem született gól. Mindannyian örülnénk neki, ha a jövőben ezt, vagy egy még jobb Modrićot láthatnánk a pályán, ugyanazzal a Kroosszal karöltve, akit tegnap is csodálhattunk. Ezúttal nem a középpályán múlt a támadószekció sikeressége.

Marco Asensio (5,5)
Látszik, hogy akar, hogy próbálkozik, ám jelenleg ennyire futja tőle. Az is nyilvánvaló, hogy jelenleg az önbizalma a föld alatt van, ez az oka annak is, hogy a ziccereit sem tudja gólra, gólokra váltani. Pedig helyzetei tegnap is voltak, a legnagyobbnál például teljes erővel lőtte oldalba a középen álló kapust. Az erőnléte látványosan javult, védekezni is visszajárt, és érzésem szerint csak annyi hiányzik neki, hogy lőjön néhány bődületesen nagy gólt, ami helyre teszi a lelkét is. Én szurkolok neki.

Lucas Vázquez (7)
A meccs egészén képes búgócsigaként pörögni, és bár ez sokszor előnyére válik, van olyan is, hogy átesik a ló túloldalára. Tegnap sikerült megtalálnia az egyensúlyt, a munkája pedig kifizetődött: egy gólpasszal járult hozzá a végeredmény kialakításához, és bár néha pontatlan volt, egyáltalán nem volt haszontalan a játéka, sőt általában csak tőle várható a kreativitás a támadóharmadban, ami ránézve ugyan hízelgő, a többiekre azért annyira nem. Jót tett neki Solari kinevezése, hétről hétre igyekszik meghálálni az argentin tréner töretlen bizalmát.

Karim Benzema (7)
Odriozola nem a levegőbe beszélt, Karim tényleg hadvezérré válhat! Minden harmadik pocsék meccsére jut egy viszonylag jó is. Tegnap is akasztott meg támadásokat, ám mégis létfontosságú eleme volt a támadósornak, ráadásul ő szerezte a mindent eldöntő találatot is, egy szépen helyezett lövéssel. A 77. percben azonban sérülés miatt kellett elhagynia a pályát, ami a többi támadó formáját tekintve jelenleg nem a legjobb hír, hiszen jelenleg nem túl sokan képesek gólt szerezni a csapatban.

Cserejátékosok

Dani Ceballos (6)
Érdekes pozícióba, Asensio helyére érkezett, így leginkább a bal oldalon találkozhatott a labdával. Nem játszott rosszul, a passzai nagy része ült, de a második gólt az ő segítségével sem tudta megszerezni a csapat.

Vinícius Jr. (5)
Benzema helyett érkezett, a csatár posztjára, de sokat nem tudott hozzátenni a játékhoz. Összesen 8 alkalommal találkozott a labdával, ám a pontatlansága ismét meghatározó tényezővé vált: passzainak csak 60 százaléka ért célba.

Fede Valverde (-)
Egy percet kapott, ám ez is elég volt arra, hogy összehozza a mezőny legjobb passz mutatóját: százszázalékos pontosság, hiszen az egyetlen passza madridi játékosra lelt!

Edzői teljesítmény

Santiago Solari (6)
A kezdőcsapata kiszámítható volt a sérültek miatt, a cseréit viszont nem mindig értettem. Benzema még egészséges volt, amikor Asensio helyére az egyébként szélsőként játszó Vinícius helyett Ceballost dobta pályára, a rendszer változtatása nélkül. Azzal sem voltam kibékülve, hogy Valverdét amolyan időhúzó csereként, a vendégek tűzijátéka után dobta csak be. Őszintén, engem még mindig nem győzött meg az argentin tréner (a Castilla edzőjeként sem), aki látszólag képtelen javítani a támadósor impotenciáján. Annak viszont örülök, hogy Pistusnak visszadobta az erőnléti munka megtervezését és kivitelezését, hiszen a játékosok fizikai állapota látványosan javuló tendenciát mutat.

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK