A bajnokság megnyerése után most a Bajnokok Ligája lesz a célotok?
Mindig az. Ez a legnagyobb cím, amit egy futballista megnyerhet Európában. A képességünk megvan, már csak haladnunk kell elõre. Már az elején jól kell kezdeni, majd fenn kell tartani ezt a formát, és egészségesnek kell maradni, ezeket pedig nem tudod mindig irányítani.
Melyik klubok miatt kell leginkább aggódnotok a Bajnokok Ligájában?
A Barcelona továbbra is nagyon erõs csapat. Õk a legnagyobb riválisaink, a bajnokságot mi nyertük, úgyhogy idén õk üldöznek minket.
Mi van az angol együttesekkel?
A Chelsea nagyon jó. Tavaly õk gyõztek, és idén sem lesznek gyengébbek. Agüeróval a soraiban a City is nagyon erõs. Úgy tûnik, hogy szeretnének Európában maradandót alkotni, ehhez pedig sokáig el kell jutni a Bajnokok Ligájában. De sok csapat képes harcolni a trófeáért. A tornán Európa legjobbjai vesznek részt, és sok csapat – még a kisebb országokból érkezõk is – nehéz ellenfélnek bizonyulhatnak az elsõ fordulókban. A legfontosabb, hogy sose becsüld le az ellenfeledet.
Mi a legjobb emléked a Bajnokok Ligájából?
Majd az lesz, amikor megnyerjük.
Rendben, akkor a tavalyi évbõl?
Amikor 4-0-ra legyõztük a Lyont a csoportkörben. Igazi csapatként mûködtünk azon a meccsen. Végig nyomás alatt tartottuk a védelmüket, és végül négy gólt szereztünk. Ilyen meccseket kell játszanunk. A Bayern elleni vereség azonban még mindig érzékenyen érint.
Milyen a viszonyod Mourinhóval?
Nagyon jó. Csodálatos menedzser. Tudja, hogy mit akar, és segít nekünk megvalósítani azt. Olyan, mint egy tizenkettedik játékos. Korunk egyik legtehetségesebb edzõje.
Mit gondolsz, mitõl lehet ez?
Nagyon ért a motiváláshoz, és rendkívül szenvedélyes. A játékosok pontosan azt érzik, amit õ. Emellett rengeteg tapasztalata van a legmagasabb szinten. Megnyerte a Bajnokok Ligáját, a legerõsebb bajnokságokat, tehát a címek is megvannak a szavak mögött. Megadta nekem a lehetõséget, hogy ebben a nagyszerû együttesben játsszak, ezt pedig sosem felejtem el neki. Rengeteget tanultam tõle az elmúlt két évben.
Gyerekként kire néztél fel, illetve kitõl tanultál legtöbbet?
Édesapám mellett Kily Gonzalez volt a példaképem, mindig néztem a válogatott meccseit, amelyeken az én mostani posztomon játszott. A Rosario Centralban is pályára lépett, én pedig ennek a csapatnak szurkoltam gyerekkoromban, és itt is játszottam, mielõtt a Benficába igazoltam. Elég szerencsés voltam ahhoz, hogy játszhattam vele egy évet a Rosarióban, és közelrõl is megfigyelhettem.
Melyik a kedvenc posztod, és miért?
Úgy gondolom, hogy a bal szélen vagyok a legveszélyesebb, ahol területet tudok felszabadítani, passzokkal tudom kiszolgálni Ronaldót és a többieket, és segíthetem a támadásokat. Nagyon gyors vagyok, tehát ha nálam van a labda, akkor megindulok. Az ellenfél védõi mindig ezt mondják nekem.
Idegesítõ, hogy a Real Madridban rendkívül sok a tehetséges játékos, és küzdened kell a játéklehetõségért?
Egyáltalán nem. Ettõl jobbá válunk. A sportban versenyezni kell, ez így van rendjén. Nincs garancia, vagy bérelt hely, és nem is szabad, hogy legyen. Emellett rendkívül sok mérkõzést játszunk, az edzõnek pedig szüksége van a variációs lehetõségekre.
Mit gondolsz az elõttetek álló szezonról?
Szerintem ez egy csodálatos csapat. A Real Madrid történelme nagyszerû, és úgy gondolom, hogy a játékunkkal mi is méltók vagyunk hozzá, ezért egy kiváló szezon vár ránk.
