Gergő

Az utóbbi hetekben, hónapokban még a korábban megszokottnál is több hír, pletyka merül fel az esetleges igazolásokkal, célpontokkal kapcsolatban. Ez persze annyira nem meglepő, egyrészt azért, mert a Real Madriddal mindenkit is össze lehet boronálni, hogy egy kicsit több legyen a kattintás vagy az újságeladás.  Másrészt meg azért, mert a klub pontosan 0 eurót költött el az elmúlt három átigazolási időszakban. "Hát hova spórolnak annyit? Kellene a frissítés, kellenének a nagy nevek!" – harsogják világszerte a madridisták. 

Mbappé, Haaland, Alaba, Camavinga, Aouar. Csak néhány név, akiket sok szurkoló szerint már a nyáron le kellene igazolni. A pénz nem számít, a világ legnagyobb klubjának nehogy már ne legyen erre pénze. Nagyon sokan nem tudják vagy nem akarják figyelembe venni azt a tényt, hogy az elmúlt egy évben, a vírus miatti bevételcsökkenés még egy Real Madrid szintű klubot is nagyon mélyen érintett. Péreznek és a vezetőségnek nemcsak a következő szezonra, hanem a klub következő 10-20 évére is gondolnia kell, mikor próbálják orvosolni és egyensúlyban tartani a klub pénzügyeit. Ahhoz, hogy ezt megértsük, érdemes megvizsgálni, miből is gazdálkodik a Real Madrid.

Tulajdonosi struktúra: ezért tud igazolni a PSG, a Chelsea vagy a Bayern

Sok más európai top klubbal ellentétben a Real Madridnak (de például a Barcelonának is) a szurkolók a tulajdonosai. A klub igazgatóságát és a közgyűlést négy évente a klubtagokból (sociókból) választják ki, hogy irányítsák a Real Madridot a tagok nevében. A Real Madrid 2019/20-as pénzügyi beszámolója szerint a sociók szezonbérletének díja a klub bevételének 7,2%-át teszi ki, míg a meccsnapokon befolyt összegek a teljes bevétel 20%-át. Könnyedén gondolhatnánk, hogy ezek azért nem olyan magas összegek, hogy emiatt ne lehessen a nyáron nagy pénzeket elkölteni az átigazolásokra. Itt jön képbe a tulajdonosi struktúrának a jellegzetessége.

A gyakran példaként felhozott európai klubokat, mint a PSG-t, a Manchester City-t vagy a Chelsea-t nem a klubtagok, hanem nagyon gazdag tulajdonosok tartják fenn, és ők pótólják a bevételkiesést. Korábbi hírek szerint például Roman Abramovich 247 millió eurót fektetett be a Chelsea-be az előző nyáron. Azt is érdemes tudni, hogy a londoni klub anyavállalata, a Fordstam (ami szintén Abramoviché) 1,8 milliárd euró hitellel tartozik az orosz oligarchának – tehát tulajdonképpen magának tartozik, de mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Például, ha úgy dönt Abramovich, hogy megunta ezt a foci dolgot és kiszáll a Chelsea-ből, akkor egyrészt drámai pénzügyi következményei lennének, másrészt a klubnak 18 hónapja lenne, hogy visszafizesse a fenti hitelt az orosz milliárdosnak. 

Egy másik angol csapat, a Manchester United a bevéltekiesést azzal tudta pótolni, hogy a klub részesedéseit eladta az amerikai tőzsdén. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az angol csapatok közvetítésből származó bevételei messze a legmagasabbak a világon. Ezzel szemben a Real Madrid, melyet a szurkolók tartanak fenn, kizárólag abból a pénzből tud gazdálkodni, amit az adott évben megtermel. Nincsenek se milliárdosok, se hatalmas cégek a klub mögött, ezért sem egyszerű minden évben egyensúlyban tartani a pénzügyeket.

Bár Florentino Pérez is egy gazdag vállalkozó, a Real Madrid felépítése nem engedi, hogy bárki a saját pénzét a klubba fektesse. Igaz, itt is van némi átfedés. Ahhoz, hogy valaki Spanyolországban egy klub elnöki posztjára pályázzon, a spanyol sporttörvény előírja, hogy a pályázó mögött álló testületnek garantálnia kell, hogy rendelkezik a klub költségvetésének 15%-ával, illetve vállalnia kell a klub veszteségeinek 100%-át. Az előző szezonban a Real Madrid 331 millió eurót fektetett be (ebben nincs benne a stadion felújításának költsége, mert arra külön hitelt vettek fel), ennek a 30%-a körülbelül 100 millió euró volt.

Amennyiben a klub ennél a 100 milliónál több bevételt csinál Pérez négy éves ciklusa alatt, akkor nem fog kelleni ismét ígéretet tennie a fentiekre az újraválasztásakor. Ettől függetlenül a Real Madrid mindenkori vezetősége hatalmas kockázatot vállal, amikor ezekért a hatalmi pozíciókért versenyzik, mert nekik nincs meg az a lehetőségük, mint az egyszemélyes tulajdonosoknak, hogy kontrollálják a befektetéseket. A Real Madrid vezetőségének két opciója van, ha legális úton szeretnék rendezni a veszteségeket: vagy kölcsönt vesznek fel, vagy a saját zsebükből fizetik ki. Ha ezt nem tudják megoldani, akkor új vezetőséget kell választani. Ha egy spanyol klub túlságosan veszteséges, akkor lép közbe a spanyol kormány, elveszi a klubot a szurkolóktól és a részvénytársaság egy sportra alakított formájában, a SAD (Sociedad Anónima Deportiva) tulajdonosi struktúrában működik tovább. A legtöbb spanyol klub egyébként így működik automatikusan. 

Európában a Bayern München az egyetlen top klub, melynek felépítése hasonló a Real Madridéhoz. A bajor klub 75%-a egy Bayern München eV nevű szervezet tulajdonában van, mely több mint 250 ezer klubtagot képvisel. A fennmaradó 25%-ot a partnerek birtokolják, mint az Audi, az Adidas és az Allianz. A Bayernt egyébként gyakran nevezik a legegészségesebben működő klubnak, mert a fentiek mellett magas a meccsnapi bevételük, különféle módon jutnak bevételekhez, emellett szezonról szezonra képesek profitot generálni.

Ennek köszönhetően tud a Bayern szinte minden nyáron igazolásokra fordítani bizonyos összeget. A Real Madrid és a Bayern München, bár sok a hasonlóság a klub felépítésében, több szempontból azonban teljesen máshogyan működnek. Az egyik legfontosabb, hogy az Adidas, az Audi és az Allianz egy nagyon erős pénzügyi hátteret biztosít a bajoroknak, erre viszont, a szurkolók által tulajdonolt Real Madridnál nincs lehetőség. Emellet a Bayern kiemelkedik a német bajnokságból és a Bajnokok Ligájában is folyamatosan ott van a elődöntő, döntő közelében. Messze a legsikeresebb és legnagyobb német klub, ennek köszönhetően monopolhelyzetben van a német szponzorpiacon, ez pedig szintén hatalmas pénzügyi biztonságot ad nekik

Bevételkiesések, bizonytalan jövő

Most, hogy kicsit átvettük a klubok felépítése között különbségeket, nézzük meg, milyen pénzügyi kihívásokat hozott magával a koronavírus.

A mostani szezonban a Real Madrid a tervezettnél közel 300 millió euróval kevesebb bevételt könyvelhet majd el, 900 millió helyett 617 milliót. A klub az idei évben 91 milliós veszteségre számít. Közben zajlik a stadionfelújítás is, melyre 575 millió eurós hitelt vettek fel és 2023-tól kezdődően 26 éven keresztül törlesztik majd. Ilyen veszteségek és bizonytalanságok közepette kell a vezetőségnek egyensúlyban tartani a klubot gazdaságilag. Ezeket idáig fizetéscsökkentéssel, banki kölcsönökkel és új szponzorszerződésekkel próbálták orvosolni. 200 millió euróért szponzorjogokat adtak el az amerikai Providence vállalatnak, az egyezség 2027-ig szól. Ezt az összeget négy év alatt fogják kifizetni, cserébe a cég felügyelheti a klub szponzortevékenységeit, kivéve a stadion, az edzőközpont nevét és a mezszponzorokat. A hírek szerint a klub kapcsolatba lépett a szaúd-arábiai Qiddiya projekttel, mely évi 15 millió euró bevételt jelentene.

Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy a Real Madrid (a futballklubok közül elsőként) tavaly júniusban aláírta az ENSZ Globális Szerződését, ezzel a klub vállalta, hogy üzletkötéseit az emberi jogok általánosan elfogadott és a munkaügyi normákhoz igazítjaja. Ennek tudatában nincs nagy valószínűsége, hogy szaúd-arábiai céggel kötnek megállapodást, hiszen az arab országban eléggé megkérdőjelezhető az emberi és munkaügyi jogok betartása.

A korábban említett Providence 2017 óta partnere a Real Madridnak, akkor egy 500 milliós egyezséget kötöttek a felek a klub internetjogaiért cserébe. Úgy tudni, a cég nem akarja megújítani a szerződést, bár a Bernabéu megújulása még maradásra bírhatja őket.

Mi jöhet ezután?

Ezeknek a tényeknek a tükrében meglepő lenne, ha a vezetőség és Pérez meggondolatlan költekezésbe kezdenének nyáron. A vírushelyzet utáni szép világ már jóval fényesebb. Kevés dologra lehet azt mondani, hogy előnyére vált ez a helyzet, de a Bernabéu felújítása pont ilyen. A munkálatok nagyon jó ütemben haladnak, és a tervek szerint 2022 őszére teljesen elkészülhet a stadion. Úgy tervezik, hogy az új Bernabéunak köszönhetően a klub éves bevételei bőven 1 milliárd euró fölé fognak emelkedni, így pedig már sokkal fenntarthatóbb pozícióból várhatja az átigazolási szezonokat. Ez viszont még odébb van, hosszú távon fog megtérülni az új stadion.

Amire még érdemes figyelni, hogy az UEFA nemrég kérte meg az Európa-bajnokságot rendező városokat, hogy április végére készítsék el a tervüket arra, hogyan fogják visszaengedni a közönséget a stadionokba. Madrid ugye nem rendező város, de Bilbao igen, így egy kulcsfontosságú teszt lesz a nyári EB előtt, amikor a Bilbao stadionja megnyílik a szurkolók előtt a spanyol bajnokikon. Bár ez elsőre távoli kapcsolódásnak tűnhet, de ha egy kicsit közelebbről is megnézzük, akkor már nem az. Bilbao messze nem egy olyan központi város, mint Madrid, melyet a vírus is sokkal nagyobb mértékben érint és érintett. Ebből következhet, hogy Spanyolország különböző régiói előbb érezhetik a lezárások és az átoltottság pozitív hatásait, mint a főváros és így előbb engedhetnek be szurkolókat a stadionokba. Ez azért lényeges, mert elképzelhető, hogy a madridi stadionokba, például a Bernabéuba csak jóval később térhetnek vissza a nézők – ez pedig a pénzügyi bizonytalanságot is kitolhatja. Egyes előrejelzések szerint a vírushelyzetnek hosszú távú gazdasági hatásai lesznek a futballra, akár évek is eltelhetnek, mire minden visszaáll az eredetihez hasonló állapotába. 

Ezzel az áttekintéssel talán jobban érthető és látható, miért is húzódik egy-egy szerződéshosszabbítás már hónapok óta, vagy miért kellett megválni fiatal játékosoktól, vagy Bale hatalmas fizetésétől és miért nem jelentik be hetente az új igazolásokat. Nagyon bizonytalan most minden, ezért a klub túlélő módba kapcsolt, mert sohasem a következő 2 évre, hanem a következő 50-re kell tervezniük.