Raúl: A debütálásom a legkülönlegesebb emlékem
1994. október 29-én a Zaragoza tanúja lehetett annak, hogy a Real Madrid történetének egyik legnagyobb játékosa először lép pályára a klub színeiben. Raúl González Blanco a La Romaredában debütálhatott. A támadó aztán 16 éven keresztül játszott a blancóknál, mialatt három BL-címet, két Világkupát, egy UEFA-Szuperkupát, hat bajnoki címet és négy Spanyol Szuperkupát nyert. Raúl tartja a legtöbb pályára lépés rekordját a Real Madridban, szám szerint 741 mérkőzéssel, a klub góllövőlistáján pedig 323 góllal a második helyen áll.
Raúl a debütálásának 25. évfordulóján, az általa azon a különleges napon viselt mezzel pózolva beszélgetett a Realmadrid.com munkatársával a debütálásáról és a Real Madridnál töltött idejéről.
A legendás hetes így emlékszik vissza 1994. október 29-ére: „Kivételes pillanat volt az, és számomra a legkülönlegesebb, hiszen enélkül nem jöhetett volna el az a karrier, amiről álmodoztam, és ami oly sokáig tartott. Minden álmom, ami a futballistává válásról szólt, azon a napon valóra vált.”
„Rengeteg emlék ugrik be arról, hogy hol éltem, nagyon fiatal voltam, lényegében még gyerek, az álmom pedig, amit már nagyon régóta szerettem volna, hogy valósággá váljon, végre megvalósult akkor, amikor magamra öltöttem ezt a mezt október 29-én Zaragozában. Amikor meglátom ezt a mezt, rengeteg gyerekkori emlékem tör elő.”
La Romareda
„Zaragoza… Micsoda véletlen, hogy ott játszottam az első és az utolsó meccsemet is. Az elsőn jó pár helyzetem volt, de nem találtam be. Az utolsó, Real Madrid mezben lejátszott mérkőzésemen sérült volt a bokám, és épp azelőtt, hogy lejöttem volna a pályáról, megindultam a kapu felé, Cristiano passzolt, nekem pedig sikerült betalálnom. Ez volt az utolsó gólom a Madridban, és ugyanebben a stadionban. Az első és az utolsó Real Madrid mérkőzésem Zaragozában volt. Nagyon szeretem a várost és a La Romaredát is.”
„17 évesen fel sem fogod, hogy micsoda felelősség a Real Madridban játszani. Nagyon fiatal voltam, a foci volt az, amit imádtam csinálni. Butragueño volt az egyik játékos, aki a rengeteget segített nekem. Ez volt az utolsó éve a csapatban, átéltem a búcsúját, egy ikonikus figura volt, nem csak a Real Madridban, de a spanyol futballban is. Én próbáltam jól érezni magam, a maximumot nyújtani minden egyes nap, és a lehető legtöbbet kihozni a pillanatból, mivel nem tudtam, hogy meddig fog tartani. Idővel sikerült megkezdenem a második, majd a harmadik idényemet is.”
A 7-es szám
„Az első idényemben a 17-es számot viseltem a hátamon, amikor a mezeken már a játékosok nevei és számai is fel voltak tüntetve. Capello idejében, ő 1996-ban jött, már 7-es voltam, ami felelősséggel járt, hiszen korábban olyan legendák viselték, akik minden madridista emlékezetébe bevésték magukat. Ez a felelősség mindig ott volt, de nem csak a hetes szám miatt, hanem a Real Madrid meze miatt is.”
Raúl és a gólok kéz a kézben jártak
„Szerencsére sok gólt szereztem, de mindig élesen emlékszem az első találatomra, ugyanúgy, ahogy az október 29-én, Zaragozában viselt mezemre is. Nagyon izgatott voltam, hogy kifuthatok a Bernabéu gyepére, megszereztem az első gólomat is, ami ráadásul pont az Atlético Madrid ellen született egy derbin. Csodálatos és hihetetlen volt, egy Laudrup passz után született. Képes vagyok újra és újra felidézni az egészet, mintha épp élőben nézném. Aztán ott van még a gólom a Világkupáról, vagy amiket BL-döntőkben lőttem. Biztos vagyok benne, hogy ezek közül sok segítette így vagy úgy a csapatot három ponthoz, bajnoki címhez, vagy akár BL-címekhez. Szerencsére sok gólt lőttem, de a legfontosabb a megtett út, és a tény, hogy az egész karrierem során nagyon jól éreztem magam.”
„A rekordok azért vannak, hogy megdöntsék őket. Biztos vagyok benne, hogy valaki jönni fog és megdönti a pályára lépéseim rekordját is. Nagyon elégedett és büszke vagyok amiatt, hogy ilyen sok idényt tölthettem el a klubnál, és persze a lejátszott meccsek és megnyert trófeák miatt is. Szívesen tettem volna még többet, érhettünk volna el ennél többet is, de én jól éreztem magam, és ami ennél is fontosabb, mindig beleadtam mindent. Mindig próbáltam segíteni a csapattársaimat, az edzőket és a klubot, a szurkolókat pedig boldoggá akartam tenni minden egyes mérkőzésen, és számomra ez a legfontosabb. Ennél a klubnál nőttem fel, 15 évesen csatlakoztam, és ahogy szakmailag, emberileg is mindent megadott nekem a Real Madrid. A klub a családomnak és a szüleimnek is mindent megadott, aztán lett egy olyan családom, ahol a gyerekeim minden Madrid meccset igazi szenvedéllyel élnek meg. Az, hogy a Real Madrid mit érez Raúl iránt, és Raúl mit érez a Real Madrid iránt, teljesen kölcsönös.”
Gareth Bale megtanulta a leckét
Gareth Bale karrierjét sorozatos sérülések befolyásolták, amióta hat éve csatlakozott a Real Madridhoz. Ezek olyan sűrűn fordultak elő, hogy még azt is kérdésessé tették, hogy egyáltalán folytatni tudja-e a sportot. A játékos és a körülötte lévők mindig ragaszkodtak a mielőbbi visszatéréshez, ami végül is érthető, de ez egy olyan láncreakciót indított be, ami alapjaiban ártott a játékos értékének.
Amikor formában van, Bale a futballvilág egyik legkiemelkedőbb testi adottságokkal rendelkező játékosa, szokatlan erővel bír, amit a pályán egyaránt tud elől és hátul használni, nagy sebesség mellett is. Ha ez a vonat egyszer beindul, nincs aki megállítsa.
Mindenesetre a három évvel ezelőtti bokaműtétje fordulópont volt a karrierjében a sérülések gyakoriságát, ebből következően pedig a teljesítményét illetően is.
És még ott a legnehezebb rész, át kell hidalnia az elszigetelődést a játékostársaktól a csapatban, és erősebb elköteleződésre van szükség a részéről a csapat céljai iránt, jobban ki kell vennie a részét a csapat életéből, amivel helyet kaphat az elitben.
Bale azt a benyomást kelti, hogy teljesen elmerült ebben az elszigetelt állapotban, ami megakadályozza, hogy beilleszkedjen egy csapatba. Ez is adódhat abból a bizonytalanságból, amit a rengeteg sérülése okozott. Mindenesetre március óta nem volt sérült, a fizikai állapota pedig jobbnak tűnik, mint valaha. Ez egy most vagy soha típusú helyzet, most kell beilleszkednie a Real Madrid győztes mentalitásába.
A klub orvosai nagyon okosan spórolnak az energiáival, távol tartják a médiától. Nagyon védik őt, törődnek vele, a játékos közben fejlődik és megtanulta a leckét.
Mourinho készen áll és a Real Madrid hívására vár
José Mourinho több fázison ment át, amióta elhagyta a Manchester United együttesét. Kezdetben háttérbe húzódott, hogy elgondolkodjon az általa végzett munkán. Saját módszertanának felülvizsgálatával az volt a célja, hogy megállapíthassa, min kell változtatnia. Miután Rui Faria már nem volt mellette – aki egyébként nagyon hiányzott mellőle a Unitednél töltött utolsó hónapokban – le kellett fektetnie egy következő klubnál végzendő munka alapjait, egy energiától duzzadó edzői stábbal. Mourinho beszélt edzőkkel, erőnléti edzőkkel, korábbi kollégáival, hogy kiderítse, miben hibáztak, mit kell tennie ahhoz, hogy a csúcson maradhasson.
Aztán nagyon gyorsan úgy döntött, hogy ezzel párhuzamosan a reflektorfény közelében is kell maradnia, és együtt kell működnie a médiával. Először az orosz RT-nél, majd a DAZN és a Sky Sports színeiben láthattuk, ahol azt is elismerte, hogy egy kommentátor vagy szakértő munkája sokkal nehezebb, mint azt először gondolta. Ezalatt az időszaka alatt is szolgált néhány aranyköpéssel (finom szurkálódások a United felé, meglepő kritikák Lampard vagy Solskjaer irányába), de összességében úgy tűnt, hogy jól érzi megát ebben a szerepben. Azóta már visszatért az Old Traffordra, ahol megtapsolták és érezhette a szurkolók szeretetét, sokkal jelentősebb mértékben, mint annak idején a távozásának időpontjához közeledve. A távolság segít felejteni…
Mindeközben elkezdtek pletykák felreppenni a jövőjével kapcsolatban, némelyik kézenfekvőbb volt, mint a másik. Azt mondják Kínában, Portugáliában (Sporting), Franciaországban (Lyon) és legutóbb a Bild által tálalt információk szerint Németországban (Dortmund) is szeretnének vele dolgozni. Nemrég még azt is elejtette több interjújában, hogy németül tanul.
Az ő esetében egy ilyen mértékű spekuláció felépítése biztosan vezet valahova, ahogy a Lyon elnöke, Jean-Michel Aulas mondta: „Mourinho már eldöntötte, hogy hol akar dolgozni”. Már minden el van rendezve, az edzői stáb kérdése is. Ami hiányzik, az a kezdés időpontja. Akik közel állnak hozzá, ezt mondják. Mourinho várja a Real Madrid hívását. Hisz abban, hogy a klub őt akarja, tisztában van a Zidane-nal kapcsolatos kétségekkel, és szeretne egy újabb lehetőséget kapni a blancóknál. A madridi vezetés egy belső körének érdeklődése iránta szintén nyilvánvaló, de ennek ellentéte is, vagyis néhányan kifejezetten nem szeretnék, hogy újra a klubhoz csatlakozzon. Mindkét irányzat meglehetősen határozott véleménnyel rendelkezik. De a szakemberhez közel álló források szerint nem az a kérdés, hogy a portugál csatlakozik-e a Real Madridhoz, hanem az, hogy mikor.
Hivatalos közlemény: El Clásico
Még rengeteg idő van december 18-ig, így lesz idő megtervezni a biztonsági kérdéseket, a rendőrségi jelenlétet, a jegyeladást, a televíziós beosztást, mindenesetre a LaLiga hozzáállása szül némi bizonytalanságot az ügyben.
A MARCA LaLiga-forrásai úgy gondolják, hogy teljesen abszurd egy labdarúgó mérkőzés megrendezéséről jogi úton döntést hozni, és ők az a szervezet, aminek az utolsó szót ki kellene mondania. Úgy hiszik, hogy az eljárás még folyamatban van, a végső döntés még nem született meg, az pedig, hogy a december 18-at kihirdették, aláássa a befolyásukat.
A LaLiga ennek megfelelően csütörtökön kiadott egy közleményt is, amelyben a szervezet magyarázatot ad a fellebbezésére.
A Versenybizottság szerdai döntése az alábbiakat sérti:
1) A 2015 májusi királyi rendeletet, amely felhatalmazza a LaLigát, hogy az első- és másodosztály felett diszponáljon, és amely minket tesz felelőssé a mérkőzések dátumának és időpontjának megállapításáért. A LaLiga felel azért is, hogy a televíziós jogok korrekt módon, a kluboktól függetlenül és a szervezet felügyelete mellett kerüljenek megállapításra.
2) A LaLiga és az RFEF által aláírt koordinációs megállapodást. A meccsnaptár, ami a Nemzeti Sporttanács bevonásával született, december 18-át Király-kupa mérkőzésekre, nem pedig LaLiga meccsekre tervezte be. A naptárban kiemelésre került, hogy ha mérkőzéseket kell elhalasztani, azokat 2019. december 4-én kell megrendezni. Ez alól az egyetlen kivétel az lehet, ha valamilyen fegyelmi döntés értelmében eltiltásra kerül sor, de jelen esetben nincs szó ilyesmikről.
3) Az RFEF saját szabályait (4.2.3-as cikkely), melyek szerint egy elhalasztott mérkőzést az eredetileg tervezett időpont utáni lehető legkorábbi olyan pillanatban meg kell rendezni, amikor ez lehetséges.
4) A versenysorozat becsületét, hiszen két klub a többiektől eltérő módon előnyhöz jut.
5) A televíziós csatornákkal szembeni kötelezettségeket, miközben ennek a mérkőzésnek a gazdasági hatásai kihatnak az összes klubra, nem csak kizárólag az esettel érintett kettőre.
6) A Király-kupában szereplő csapatok televíziós jogait, hiszen ennek komoly hatása lesz rájuk, ami ártani fog az értéküknek.
Ezért a szükséges jogi és adminisztratív lépéseket meg fogjuk tenni a releváns szervezetek irányába, a LaLigával kapcsolatban álló klubok érdekében, hiszen a jogszerű működés az alapelvárás. A szervezetek és emberek, akik ezen döntés meghozatalában részt vettek, a fentiek szerint helyrehozhatatlan károkat okoznak a spanyol futballnak.
A LaLiga továbbá szeretné kifejezni azt is, hogy magának a két klubnak kell vállalnia a felelősséget azokért a gazdasági károkért, amiket a december 18 mellett meghozott döntésük okoz.
Hivatalos közlemény: Sergio Ramos
A Real Madrid és a spanyol válogatott kapitányával kapcsolatban a minap megjelentek híresztelések, miszerint a spanyol adóhatóság legújabb áldozata a nagynevű futballista. A hírek szerint Ramos az arculatához kapcsolódó jogok tekintetében követett el szabálytalanságot, amiért egymillió eurós büntetéssel kell szembenéznie. A játékos arculatához kapcsolódó jogokat a Spanyolországban bejegyzett Sermos 32 nevű cég kezeli, ami az adóhatóság szerint a 2012-es, 2013-as és 2014-es évben kevesebb adót fizetett be, mint kellett volna. Lapértesülések szerint a játékos már be is fizetett félmillió eurót az adóhatóságnak, de emellett be is nyújtott egy fellebbezést, mivel úgy gondolja, hogy nem követett el szabálytalanságot.
Sergio Ramos az alábbi hivatalos közleményben reagált a híresztelésekre:
A nemrégiben napvilágot látott információk kapcsán szeretném hangsúlyozni az alábbiakat:
– Minden bevételem után Spanyolországban adózom.
– Egy csapat szakmai tanácsadóm van, akik a pénzügyeim kapcsán mindent elemeznek, intéznek, s ők oldják meg a felmerülő problémákat is.
– Minden kötelezettségemnek eleget tettem az adóhatóság irányába.
– Az adóhatóság egy az általam készített bevallástól eltérő adókimutatásról tájékoztatott a 2012 és 2014 közti időszakra vonatkozóan. Az eltérés oka az, hogy a rám vonatkozó állami szabályozás, mely alapján a befizetéseknek eleget tettem, idő közben megváltozott.
– Egy adminisztrációs bírságról van szó, nem pedig egy bűncselekményről.
– Mivel nem értek egyet a szabályozás utólagos módosításával, mely előtt egyébként, mint fentebb is kijelentettem, minden adózási kötelezettségnek eleget tettem, fellebbezést fogok benyújtani az adóhatóság döntése ellen.
Hamit Altintop: Mourinho remek edző, de az lenne a legjobb, ha Zidane kiválóan teljesítene
„A Real Madrid nagyon fontos volt számomra. Meghatározó lépés volt a karrieremben. Imádom a klubot, a várost, az elnököt, José Ángelt, de nem maradhattam.”
Altintop végül lemondott három éves szerződéséről és fizetéséről annak érdekében, hogy szabadon távozhasson a Bernabéuból.
„Megérkeztem, és olyan játékosok között találtam magam mint Cristiano Ronaldo, Iker Casillas, Higuaín, Benzema, Khedira… Ilyenkor az ember azonnal érzi a felelősségét annak, hogy jól kell teljesítenie. Igyekszel, kapkodsz, a hátam pedig nem bírta. Három hónapig nem tudtam fájdalom nélkül edzeni.”
Az is problémát okozott Altintop számára, hogy a Real Madridban való szereplés mentálisan is hatással volt rá, ami végül azt eredményezte, hogy leválasztotta magát a keret többi tagjáról.
„Hogy kivel jöttem ki? Mindenkivel jó volt a kapcsolatom, az öltöző remek volt, de sokáig csendben maradtam, hogy megfeledkezzek a problémákról. Ez volt életem lehetősége, de nem lehettem az igazi Altintop. Nem olvastam a sajtót, de tudtam, hogy miket írnak.”
A rossz emlékek ellenére Altintop Mourinhóról dicsérően szólt.
„Mourinho nagyszerű. Igazán kedvelem őt edzőként, ő az egyik legjobb. Az öltözőben teljesen más, mint ami kívülről látszik. Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Jól kijön a játékosokkal, megvédi őket, arcot ad a csapatnak.”
„Tudom, hogy messziről nézve nem így tűnt, de nagyon jól tudja, hogy miként kezelje a csapat körüli dolgokat, amit egyébként folyamatosan versengésre ösztönöz.”
Hogy elkerülje a félreértéseket, Altintop tovább folytatta mondandóját:
„Mourinho remek munkát végzett, de nagyon tisztelem Zinédine Zidane-t. Nagyszerű edző, amit pedig véghez vitt a Real Madriddal, az elképesztő. Ő a csapat edzője, remélem, hogy jól teljesít majd. Ez lenne a legjobb.”
„Óriási a nyomás, minden meccset meg kell nyerned. Ő már történelmet írt a klubbal. A Real Madrid jól csinálja, hogy fiatal játékosokat igazol, de kell három-négy év ahhoz, hogy ez a csapat kiforrjon.”
„Teljesen logikus, hogy a csapat megszenvedi egy olyan játékos távozását, mint Cristiano Ronaldo. Ugyanez fog történni a Barcelonával, amikor Lionel Messi távozik.”
Zinédine Zidane, a Real Madrid igazi túlélője
Zinédine Zidane úgy érkezett meg Isztambulba, hogy tudta, hogy egy kifeszített kötélen táncol, miközben Mourinho neve lebeg a feje felett. A csalódást keltő BL-start után jött a Mallorca elleni hétvégi bukás, ami egyébként azt is jelentette, hogy a Real Madrid helyet cserélt a tabellán az ősi rivális Barcelonával, ez pedig felerősítette a kétségeket az edzői szék kapcsán a Bernabéuban. A keddi találkozó így egy döntővé nőtte ki magát az edző számára, aki a legutóbbi három olyan Bajnokok Ligáját megnyerte a csapattal, ahol ő ült a kispadon. Persze az is igaz, hogy ő fogadta el az edzői székkel járó kihívást, amikor visszatért a csapathoz, aminek általa kilenc hónappal korábban hátrahagyott varázsa már a múlté. Zidane a mérkőzés előtt elmondta, hogy zavarják a pletykák, de arra törekszik, hogy a legjobbját nyújtsa és a pozitív gondolkodás a célja.
Bár Zidane is elmondta, hogy ami a múltban történt, azzal nem érdemes foglalkozni, neki most mégis lenne oka rá, hogy kicsit visszatekintsen, és erőt merítsen a múltból. Amióta átvette a csapat irányítását, valahogy mindig képes volt elveszett helyzetekből kilábalni. Törökországban pedig ismét levegőhöz jutott.
2015-16
Amikor 2016 januárjában megérkezett a csapathoz, tudta, hogy egy megtévedt keretet kell helyre ráznia. Harmadik helyen álltak a bajnokságban, négy ponttal a Barcelona mögött, a klubból hiányzott a jókedv. Nem tűnt könnyű feladatnak. A Madrid összeszedte magát, jöttek a gólok, a csapat morálja sokat javult, de a tabellán nem jutottak előbbre. A 26. napon jött az első komoly akadály, az Atlético Madrid elleni mérkőzés. Griezmann gólja és egy taktikai lecke Simeonétól azt eredményezte, hogy Florentino Pérez lemondását követelték a lelátókon, a csapat pedig 12 pontos hátrányba került a Barcelonával szemben.
„Egy ilyen meccsen többet kell tennünk, többet kell futnunk” – mondta Zidane a vereség után. Az öltözőre háruló figyelemben történt változás megszüntette a krízist, hiszen a Madrid megnyerte az összes hátralévő bajnoki meccsét, 1 pontra megközelítve a végső győztes Barcelonát. Mindeközben Zidane a Bajnokok Ligájában is nehéz helyzetbe került. Néhány nappal azután, hogy megverték a Barcelonát a Nou Campban (1-2), 2-0-ra elveszítették a negyeddöntő első mérkőzését a Wolfsburg ellenében. Az edző tudta, hogy miként tüzelje fel a játékosait, és mindent feltett talizmánjára, Cristiano Ronaldóra. Egy válasz nélküli mesterhármast követően végül a csapat magasba emelhette a trófeát, megkezdve a csodálatos triplázást.
2016-17
A következő idényben Zidane történelmi duplázást hozott el (bajnokság és BL), de ez sem volt sétagalopp a franciának. Miután megnyerte az UEFA-Szuperkupát a Sevilla ellen és 12 pontot szerzett az első négy bajnokiján, a Madrid sorozatban négy döntetlenbe szaladt bele a Villarreal, a Las Palmas, az Éibar és a Borussia Dortmund ellen.
Ezzel a Madrid elveszítette vezető helyét a bajnokságban, a krízis szó pedig egyre gyakrabban hangzott el a sajtótájékoztatókon. „Nem fogom ezt túlreagálni” – mondta a tréner. A nyugalmához optimizmus is párosult, majd végül megadta klubjának a 33. bajnoki címet és a 12. BL trófeát, egy klubvilágbajnoki trófeával fűszerezve.
2017-18
Ilyen rövid idő alatt ilyen sok sikerrel az ember azt gondolná, hogy ha valami nem a tervek szerint alakul, akkor sincs baj. De ez a Real Madrid, és a sorozatban kétszer megnyert BL-t követő idény volt a leginkább kritikákkal terhelt a francia számára. A keret már kezdte az elhasználódás jeleit mutatni, a bajnoki cím már december elején elbúcsúzott a horizonton (az idény végén 17 pontos hátrányban voltak a Barcelonához képest), a Király-kupából pedig a Leganés ellen búcsúztak a negyeddöntőben. Később aztán kiderült, hogy ez volt az a vereség, ami elültette a mester fejében a távozás gondolatát. De látta a játékosain a jóllakottságot és a teljesítmény visszaesését, filozófiája pedig már nem bizonyult olyan hatékonynak, mint korábban.
De ahelyett, hogy büntetésekkel növelte volna a feszültséget, a francia felvette a pozitív álarcot, maga mellé állította régi gárdáját és teljes erővel a BL-re koncentrált. Így végül magasba emelhette a klub 13. trófeáját. Ezt követően aztán olyan dolog következett, amit nem sokan fognak elfelejteni. Bejelentette távozását. De kilenc hónappal később egy elkeseredett Florentino, aki először üdvözölte majd menesztette Lopeteguit és Solarit is, meggyőzte őt, hogy térjen vissza.
Az előző idényt aztán úgy fejezte be, ahogy, harmadik helyen, 19 ponttal a Barcelona mögött, de a sikerkorszak lehetővé tette számára, hogy egy újjáépítés reményében vágjon neki a nyári átigazolási időszaknak. Az Atléticótól az előszezonban elszenvedett 7-3-as vereség már jelezte, hogy rengeteg munka vár még a csapatra, de a sok sérülés és a tény, hogy nem minden játékost sikerült megszerezni a nyáron, tovább nehezítették a dolgokat.
2019-20
Ebben az idényben Zidane már túlélte az első mini-krízisét. De azt talán nem túlzás kijelenteni, hogy továbbra is egy kötélen táncol, ami bármikor ledobhatja magáról. A Clásico elhalasztása így talán áldásként érkezett, viszont a következő kihívás már nincs olyan messze….
Összefoglaló: Galatasaray – Real Madrid (0-1)
A mérkőzés összefoglalója:
Ha esetleg törlik az elsőt, backup:
Hivatalos közlemény: El Clásico
A Spanyol labdarúgó-szövetség Versenybizottsága hivatalos közleményben tudatja, hogy a spanyol bajnokság 10. fordulójában megrendezésre kerülő FC Barcelona – Real Madrid CF bajnoki mérkőzést az eredeti, október 26-i dátum helyett kivételes okok miatt december 18-ára halasztották.
A bizottság döntése azt követően született meg, hogy az utóbbi napokban megvizsgálta mindkét klub javaslatát, akik megegyeztek egy december 18-i időpontban a mérkőzés elhalasztását illetően. Továbbá a bizottság elemezte a helyi labdarúgó szervezetektől és a LaLigától érkezett jelentéseket is.
A bizottság a mai ülésén figyelembe vette, hogy a két klub továbbra is fenntartja eredeti javaslatát a december 18-i időponttal kapcsolatosan.
