Gy. András
Capello: “A Real és …
Capello: “A Real és a Barca kezdõje egyformán erõs, viszont a Madridiak kispadja jobb.”
Capello: “Kedvelem M…
Capello: “Kedvelem Mourinhót, mert gyakorlatias, és tudja, hogy illessze össze a rendszerét a rendelkezésére álló játékosokkal, akikbõl kihozza a maximumot. Emellett az öltözõben csodálatos pszichológus.”
A Sevillát jelenleg …
A Sevillát jelenleg irányító Míchel szerint Granero arra használta csapatát, hogy kedvezõbb ajánlatot kapjon Angliából, és annak ellenére, hogy õ kereste meg az andalúzokat, végül máshová igazolt.
Arbeloa: Cristianónak tudnia kell, hogy a szurkolók mellette vannak
Mourinho:
„Egy edzõnél a legfontosabb az, hogy gyõztes típus legyen. Mourinho az. Ez tette lehetõvé számára, hogy ilyen sokat érjen el ennyire különbözõ országokban és kluboknál. Nagyon tudja, hogy miképpen érjen el sikereket. Belõlünk is gyõzteseket faragott. Kivételes gyõztes mentalitással rendelkezik. Õ egy olyan edzõ, aki rengeteget dolgozik velünk a taktikán. Mindig jó döntéseket hoz, a cseréknél, vagy bárminél, ami hatással lehet a mérkõzésre, ha nem megy jól a játék.”
„Senki nem úgy látja õt, mint mi. Egy teljesen más embernek írják le. Bárhol is járjon, a játékosai az egekig magasztalják. Ennek oka van.”
Cristiano:
„Nem gondolom, hogy ennyire komoly lenne, amit mondott. Nem azt mondta, hogy depressziós, vagy le akar ugrani egy magas épület tetejérõl. Ha valaki szomorú, az nem komoly. Lehet egy gyenge pillanatod, egy vitád valakivel… Sokkal fontosabb dolgok történnek az öltözõben ennél.”
„Ha valamikor alkalmas az idõ arra, hogy legyen egy jó pillanat Cristiano és a Bernabéu között, akkor az most van. 150 gólt lõtt 150 mérkõzésen, történelmet ír. Biztos vagyok benne, hogy az emberek megértik, amit mondott.”
„Senki nem vonja kétségbe az áldozatkészségét és klub iránt érzett elkötelezettségét. Cristiano sokszor egyedül érzi magát a pályán. Tudnia kell, hogy a Real Madrid szurkolói mellette vannak. Nem kételkedhet ebben, mivel napról napra megmutatják neki. Szerintem a szurkolók nagyon hálásak neki a munkájáért, góljaiért, odaadásáért és elkötelezettségéért.”
A szezon:
„Egyértelmû, hogy nem a legjobb ez a bajnoki rajt. Nem így képzelte senki. Annak ellenére, hogy nem a legjobbunkat adtuk a Valencia és a Getafe ellen, gyõznünk kellett volna. Kényes szituációban vagyunk, nem hibázhatunk.”
„Nagyon hosszú a szezon. Mindenki a Bajnokok Ligáját akarja megnyerni, a Real Madridnál pedig ez az a trófea, amit mindenki akar. Reméljük, hogy a bajnokságot ismét meg tudjuk nyerni. Ez egy olyan torna, ami rendkívüli kiegyensúlyozottságot igényel. 9 hónap kemény munka. És miért ne nyernénk meg a Király-kupát is?”
Igazolások:
„Bárki, aki látta Modricot játszani, tudja, hogy milyen nagyszerû játékos. Rengeteget adhat a csapatnak. Essien egy olyan játékos, aki rengeteg poszton képes játszani és nagy tapasztalata van.”
Barca – Real:
„A Barcelona és a Real Madrid közötti összecsapásokon nagy a feszültség, de a spanyol szuperkupán látszott, hogy minden rendben van. Van, hogy õk gyõznek, van, hogy mi. Ennyire egyszerû.”
Kolarov: “Ronaldo má…
Kolarov: “Ronaldo más, mint a többi játékos. Messivel õk a világ legjobbjai. Egy ilyen focista ellen játszani egy komoly erõpróba lesz. Játszott a Manchester Unitedben, úgyhogy biztosan be akar majd találni ellenünk.”
Casillas: 39 évesen akarok visszavonulni, és remélem, hogy innen tehetem
„Különleges nap volt a debütálásom a Real Madridnál a San Mamésben.” – emlékezett vissza Iker. „A másodosztály rájátszásából egyszer csak ott találtam magam a San Mamésben, 50.000 ember elõtt. Nem volt könnyû, de nem ment rosszul a játék. Az egyik legjobb voltam a meccsen. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig a klubnál maradhatok, még akkor sem, ha ez volt a nagy álmom. Az évek tovaszálltak, de mindennel nagyon elégedett vagyok, amit ettõl a klubtól kaptam, és mindennel, amit én adhattam neki.”
Debütálására visszaemlékezve Casillas elmondta, hogy a mérkõzés szorosabb volt, mint ahogy azt a végeredmény következtetni engedi. „Jobban emlékszem arra, hogy milyen sok helyzetet dolgozott ki az Athletic, mint hogy 3-0-ra gyõztük le õket. Igazság szerint a mérkõzés nagyon könnyen alakulhatott volna másképp. Nekem azon az estén minden összejött, a védések, a labda játékba juttatása. Emlékszem a meccsre, mivel rengetegszer felemlegettük már.”
A játékos legjobb emléke mégis az elsõ Bajnokok Ligája szereplése: „Nagyon különleges volt számomra, és nagyon más volt, mivel tíz hónapon belül a Real Madric C-bõl eljutottam a Bajnokok Ligája döntõéig. Ez az a cím, amit a legjobban szeretek. Vannak még nagyszerû emlékeim, mint például a második Európa-kupa gyõzelmem, és a különbözõ bajnoki címek.”

Az emberek által ráaggatott „Szent” becenévrõl, és a klubnál betöltött szerepérõl az alábbiakat mondta: „Mindenekelõtt a csapattársaim közül én vagyok itt a legrégebb óta. Nem tudom, hogy szent vagyok-e, vagy szimbólum, mindenesetre veteránként nagy felelõsséggel tartozom a többiek iránt is. Mindig úgy terveztem, hogy lépésrõl lépésre haladok, és emlékszem még Hierróra, vagy Sanchísra, akik 18-19 éves koromban elmondták nekem, hogy hatalmas karrier áll elõttem. Most, hogy tizenhárom, rengeteg emlékkel tarkított év eltelt, abban reménykedem, hogy sok van még hátra.”
A játékos jövõjérõl sem maradhatott ki kérdés, amire így reagált: „Jó lenne, ha legalább még húsz évet eltölthetnék a klubnál. Egy álmom válna valóra, és nagyon élvezném, ha itt fejezhetném be a karrieremet, ahol 9 évesen abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy elkezdhettem azt. A szerzõdésem 36 éves koromig szól, én pedig 39 éves koromban szeretnék visszavonulni.”
Tonito: Cristiano nem akar senkinél különb lenni
Toñito úgy emlékszik az akkori játékosra, mint az öltözõ „egyik legszórakoztatóbb, legviccesebb” tagjára. „Egész nap együtt lógtunk. Cristiano rendkívül társasági ember volt, vidám és szórakoztató. Túl intelligens és profi ahhoz, hogy mindig azt mondja és tegye, amit kell.”

A Sporting elsõ csapatának tagjaként Toñito mindig úgy tekintett Ronaldóra, mint akinek mindig „túlságosan is” egyértelmû elképzelései voltak. “Tudta, hogy mi rejlik benne, és csak lehetõségre volt szüksége ahhoz, hogy kihozza magából. Rendszerint a csapattal törõdött, nem aratta le az elismerést a csapattársak helyett. A Madridnak emlékeznie kell arra, hogy a tavalyi bajnoki cím Cristianónak volt köszönhetõ.”
Toñito nem sok változást vett észre egykori csapattársán: „Mindig nagyszerû barát volt, és megvédte a körülötte lévõket. Mindig õ volt az elsõ, aki kiállt a barátaiért.”
„A csapattársaknak támogatniuk kellene õt. Nem akar senkinél különb lenni, de kevesebb sem. Õ a legjobb játékos a világon, a Madrid pedig profitál ebbõl, mivel rengeteg gólt szerez a csapatnak.” – zárta mondandóját Toñito.
Cristiano Ronaldo ké…
Cristiano Ronaldo két órával korábban érkezett a válogatott szünet utáni elsõ edzésre, és négyszemközt beszélgetett Mourinhóval a korábban nagy vihart kavart nyilatkozata kapcsán.
A Manchester City el…
A Manchester City eladta mind a 3600 jegyet, amelyet a vendég szurkolóknak biztosított a Real Madrid a jövõ heti Bajnokok Ligája összecsapásra. A jegyekért közel tízezren jelentkeztek.
Salgado: Madridban a Bajnokok Ligáját a sajátunknak érezzük
A 2000-es Bajnokok Ligája kiírás döntõjét megelõzõ estén a Real Madrid a Stade de France gyepén edzett, amikor az ellenfelünk, a Valencia megjelent. Mindkét csapat számára egy-egy 50 perces edzést engedélyeztek a stadionban a döntõ elõtt, és ezt szigorúan is vették: az UEFA emberei kirúgtak a pályáról, amikor lejárt az idõ. Mivel ilyenkor a másik csapattal éles váltásban vagytok, pontosan keresztezitek egymás útját huszonnégy órával a meccs elõtt az öltözõfolyosón, vagy akár a pályán. Aznap este a pályán találkoztunk.
Jól ismertem a Valencia játékosait, mivel a válogatottban együtt játszottunk. Kinyögtünk egy „helló”-t, majd egy gyors „mi a helyzet” után erõltetett nevetés kíséretében megveregettük egymás vállát, és továbbmentünk. Ennyi volt. Tudtuk, hogy másnap az életünkért harcolunk egymás ellen. A pszichológia rengeteget számít; ilyenkor rengeteg dolog fut át az agyadon. Aznap este az UEFA (szokásához híven) kihelyezte a trófeát a játékos-kijáró elé. Amikor lejöttünk a pályáról, a lehetõ legnagyobb ívben kerültük el, megpróbáltuk még a tekintetünket is máshová vetni. A Valencia játékosok közül néhányan még meg is érintették a pályára lépéskor.
Mindannyian láttuk, és tudtuk, hogy mit jelentett. „Na, pont most átkozták meg.” – mondogattuk egymásnak. A trófeát egyszerûen nem érintheted meg elõre.
Mégis idegesek voltunk. Három napot töltöttünk el Versailles-ban, de a szieszta elõtti étkezés a meccs napján teljesen más volt, mint a megszokott. Normál esetben ilyenkor komoly zaj van, most teljes csend volt. Úton a meccsre a buszon Redondo felkiáltott: „Hé, hol a dalunk?” Õ nagyon babonás volt, és mindig ragaszkodott egy dalhoz, amit az idegenbeli mérkõzések elõtt, a stadion felé vezetõ úton hallgattunk meg.
Vicente del Bosque viszont a legbékésebb ember a földön. A csapatnak tartott beszédei mindig ugyanolyanok voltak, még a döntõ elõtt is: „Srácok, élvezzétek a játékot.” Nem kiabált; sosem láttam tõle egy tipikus „Gyerünk!” felkiáltást. Aznap, Párizsban is olyan volt, mint máskor. Ha akkor kezdett volna el kiabálni, mindannyian azt hittük volna, hogy elment az esze.
Nehéz megmondani, hogy mit éreztem, amikor belõttük az elsõ gólunkat a 2000-es döntõben. Az elsõ szezonom volt Madridban, és én adtam be a labdát Morientesnek. Egyszerûen megõrültünk. Magadban azt gondolod ilyenkor, hogy ennél jobb már nem lehet.
Aztán két évvel késõbb újra megnyertük a trófeát, amikor Zidane az általam látott legcsodálatosabb, tökéletes kapásgólt lõtte mindazok után, hogy a szezonban már az is kérdéses volt, hogy maradhat-e Madridban. Iker Casillas számára is csodálatos este volt. Csereként állt be, húsz percet játszott, mindent kivédett, és hõssé vált. Újra mi voltunk Európa legjobbjai. Ekkor pedig azt gondolod magadban, hogy: „Kettõ? Ez lehetetlen.”
Van valami nagyon különleges az európai kupasorozatban, különösen a Real Madrid számára. A sajátunknak érezzük. Az identitásunk részét képezi. Nem tudnám elképzelni a Real Madridot Európa-kupa nélkül, és fordítva sem. Az elsõ öt alkalommal mi gyõztünk, és a versenysorozat a Puskás, Gento, Di Stefano és a többiek által alkotott csapat miatt vált ilyen nagyszerûvé. A Madrid rendkívül büszke arra, hogy kilenc alkalommal, mindenki másnál többször hódította el a címet.
Amikor kiesel a Bajnokok Ligájából, akkor nincs kifogás, és nincs hová elbújni. Az életed legrosszabb hete. Számunkra ez a versenysorozat jelent mindent. Ezt bárki láthatja, ha megnézi az edzõk helyzetét: A Madrid két bajnokságot nyert meg sorozatban, de ez sem volt elég, mivel egy menedzsert Európa alapján ítélnek meg igazán. Mourinho véget vetett a Guardiola érának, de már a Bajnokok Ligáját kérik tõle. Tíz év telt el azóta, hogy a Madrid utoljára nyert. A Bajnokok Ligája a legnagyobb versenysorozat az összes közül, a megszállottjai vagyunk.
Az új angliai szezon elkezdõdött, de nem tudom elfelejteni az elõzõ véghajráját. A fiam teljesen odavan a Manchester Cityért, én pedig elvittem a mérkõzésre. Amikor azt hitte, hogy minden elveszett, sírt; majd amikor Aguero berúgta a mindent eldöntõ gólt, megint sírt. A mérkõzés után levittem az öltözõbe, a játékosok pedig ráaggatták a medáljaikat, lelocsolták pezsgõvel, és fotózkodtak vele. Nagyon különleges volt ez számára, és szeretném megköszönni mindenkinek a klubnál: Patrick Vieirának, Robetro Mancininek, a játékosoknak, az orvosi stábnak, mindenkinek. Amikor látod az örömöt a gyermekek arcán, látod az általunk imádott játék erejét.
Bár nem vagyok a klub tagja december óta, de a legjobbakat kívánom korábbi csapatomnak, a Blackburn Roversnek az új szezonra. Az egyik legnagyobb szurkolójuk leszek idén, amikor az angol bajnokságban harcolni fognak azért a helyezésért, amelyet a szurkolók és a klubnál dolgozók megérdemelnek.
Michel Salgado