Ramos és Callejón: Cristiano a világ legjobb játékosa
Karanka:
„Cristiano csodálatos teljesítményt nyújtott, ahogy az egész csapat is. Az egyenlítõ gól után a közönség még az addiginál is nagyobb nyomást gyakorolt, de mindenkinek sikerült ezen átlendülni, nem csak Cristianónak.”
„Egyik csapat sem emelkedett felül az elsõ félidõben. Nem láttunk problémákat, és még egy gólt is lõttünk. Tudtuk, hogy szorosabb lehet a második játékrész, ha nem találunk be ismét. Az egyenlítés után megmutatkozott az igazi arcunk és megnyertük a meccset.”
„A hátralévõ pontok még nagyobb jelentõséggel bírnak a bajnokságban, mivel már csak rövid idõ van hátra, és minden csapatnak sok forog kockán. Meg kell próbálnunk minden meccset megnyerni, de egyben nyugodtnak is kell maradnunk. Nyugodtak és magabiztosak vagyunk.”
„Marcelo reggel nem érezte jól magát, nem edzett, ezért nem került be a keretbe. A tegnapi edzés óta fáj a háta.”
„A bajnokság még nem dõlt el. Ezt már régóta mondjuk. Tudjuk, hogy kik vagyunk és hogy állunk. Két hónapja is ezt mondtuk, amikor néhányan már azt gondolták, hogy bajnokok vagyunk, és három napja is ezt mondtuk, amikor mindenki azt gondolta, elveszítettük a bajnokságot. Végig magabiztosak voltunk. Folytatnunk kell a munkát, harcolnunk kell és hinnünk kell magunkban.”
Cristiano:
„Tudtuk, hogy nehéz mérkõzés vár ránk. Az Atlético jól játszott, erõsek voltak. Örülök, hogy betaláltam és gólpasszt is adtam. Hálás vagyok a csapattársaimnak, mivel nélkülük nem tudnék gólt szerezni vagy a játékomat játszani.”
„Kicsit feszültek voltunk a Barcelona tegnapi gyõzelme miatt, gyõznünk kellett, és meg is tettük. A hátralévõ meccseinket is nyernünk kell, hogy növeljük a gyõzelmi esélyeinket.”
„A csapat jó formában van, magabiztos és készen áll a következõ meccsre. Már két hónapja egy lapra vagyok az eltiltástól, de jól viselkedek.”
Sergio Ramos:
„A keret erõs, izgatott és vezet… Kár lenne kiengedni a kezeink közül ezt a bajnokságot egy ilyen remek szezon és a rengeteg áldozat után.”
„A Valencia elleni döntetlen után gyõznünk kellett. Egy olyan csapat, mint a Real Madrid, folyamatos nyomás alatt van, de tudjuk, hogy ezt miként kezeljük, és készen állunk bármire. Minden meccs élet-halál kérdése. Ma este egy nagyon fontos gyõzelmet arattunk. Minden jól alakult, nyugodtak vagyunk.”
„Nem gondoljuk, hogy a Barcelona túl sok pontot veszítene, de csak saját magunktól függünk és a négy pontos elõnyünk lehetõvé teszi számunkra, hogy továbbra is nyugodtan dolgozzunk.”
„Cristiano Ronaldo a világ legjobbja. Szerencsések vagyunk, hogy minden nap vele dolgozhatunk és magunk közt tudhatjuk.”
Callejón:
„Az Atlético megnehezítette a dolgunkat és kiegyenlített, miután nyomást gyakorolt ránk. Igazából egy nagyon fontos gyõzelmet arattunk, amivel fenn tudtuk tartani a négy pontos elõnyünket. Most mindent beleadva fel kell készülnünk a következõ bajnokira.”
„A keret rendben van. Volt egy kisebb nyomás amiatt, hogy sok forgott kockán, de jó munkát végeztünk. Jó teljesítményt nyújtottunk. Cristiano a világ legjobb játékosa. Olyan dolgokat csinál, amit senki más nem tud.”
„Nem adtunk át területet az Atléticónak, nyugodtak és türelmesek voltunk. A lehetõ legjobban kell teljesítenünk minden meccsen.”
„Mindig megpróbálom a legjobbamat adni. Kisgyerek korom óta a Real Madridnak szurkoltam, és ez sosem fog megváltozni.”
Xabi Alonso:
„Tudtuk, hogy a három pont megszerzése különösen fontos ma este és egy nagy iramú meccset játszottunk a gyõzelemért, ami magabiztossá tesz minket.”
„Cristiano egy nagyon fontos játékos, aki meccseket dönt el és nagyon fontos pillanatokban szerez gólokat.”.jpg)
„A legfontosabb az volt, hogy ne veszítsünk pontokat, ezért mindig csak egy meccsre szabad koncentrálnunk, mivel mindegyik rendkívül fontos. Az elsõ két gól növelte az önbizalmunkat, ez pedig döntõ fontossággal bírt. Elégedettek vagyunk.”
„Örülünk, hogy egy nagyszerû csapatunk tudtunk felülkerekedni, és meg tudtuk szerezni ezt a nagyon fontos három pontot a derbin.”
„A lap a körülmények miatt kaptam. Ilyen dolgok történnek egy meccsen, én pedig nagyon a határon játszottam.”
„Lassan kell haladnunk és elõször a Sporting elleni meccsre kell koncentrálnunk, akiket tisztelnünk kell, mert számukra is nagyon fontos az a mérkõzés.”
Phil Taylor (legendá…
Phil Taylor (legendás darts játékos): “Én Bayern München – Barcelona döntõt tippelek. A Chelsea esélytelen, a Bayernt pedig imádom nézni, egy nagyszerû csapat.”
Casillas: Csak a gyõzelemre szabad gondolnunk
„Csak a gyõzelemre szabad gondolnunk az Atlético ellen, ha meg akarjuk nyerni a bajnokságot. Mindig hihetetlenül elszántak ellenünk, de idegenben magabiztosak vagyunk. A derbi nagy meccset hoz majd.”
„Simeone frissített a csapaton, ez a legtöbb meccsükön jól látszik. Talán voltak hullámvölgyeik a ligában, de folyamatosan javulnak. Elég csak megnézni, hogy meddig jutottak az Európa-ligában. Nagyon várják már a meccset, mivel le akarják gyõzni a Real Madridot. Jól kezelik a labdát, tudják mi a dolguk. Ehhez még hozzá jön a kiváló menetelésük, a hazai pálya és a közönség.”
„Természetesen tanulmányozzuk az ellenfeleinket. Minden nap meccseket elemzünk. Tudjuk, hogy Falcao egy különleges játékos, de rajta kívül is remek játékosok vannak a csapatban. Nem feledkezhetünk meg Diegóról vagy Adrianról sem. Lehet, hogy Falcao a legveszélyesebb, de tisztában vagyunk vele, hogy a mögötte lévõ játékosok is bármikor képesek eldönteni egy meccset.”
„Az idegenbeli meccseinken nem sok gólhelyzetet dolgoznak ki ellenünk. Csapatként védekezünk és a közös munkának köszönhetõen sokszor nem is kapunk gólt. Ez nem csak a kapuson múlik. Fontos, hogy ne kapjunk gólt, és hogy belõjük a helyzeteinket.”
„Sok meccs van még hátra, néhány nagyon nehéz lesz, de így van ezzel a Barcelona is. Hosszú még az út, és még egymás ellen is játszunk.”
„Minden évben nyerni akarsz valamit. Én már sokszor elmondtam, hogy ha megnyersz egy bajnokságot, akkor a következõt is meg akarod. Emberek millióit akarod boldoggá tenni ilyenkor. A szezon végéig arra törekszel, hogy esélyes legyél a címek megnyerésére.”
„Minden edzõmtõl tanultam valamit. Ha ez nem így lenne, akkor az tiszteletlenség lenne azokkal szemben, akikkel együtt dolgoztam a karrierem során. Rengeteget tanultam tõlük. Amikor játékossá fejlõdsz, ahogy én ezt a Real Madrid utánpótlásában tettem, és bekerülsz az elsõ csapatba, mindent ki akarsz adni magadból, amit addigi életed során megtanultál.”
Novak Djokovic lesz …
Novak Djokovic lesz Rafael Nadal ellenfele a július 14-én megrendezésre kerülõ jótékonysági teniszmeccsen a Santiago Bernabéuban.
Casillas: Elveszíthetjük a bajnokságot
Karanka:
„A játékosaink 95 percen át mindent beleadtak és sok helyzetet dolgoztak ki a mérkõzésen. A közönség mögöttünk állt, a meccs után az öltözõben csak annyit mondhattunk, hogy most már a következõ összecsapásra kell koncentrálnunk.”
„A csapat játszani akar. A játékosok gyõzni akarnak és folytatni akarják a kemény munkát. Ha ezt a mezt és címert viseled, csak egy dolgot tehetsz: harcolsz.”
„80.000 ember volt a stadionban, de ha mi mondunk bármit a bírókról, akkor annak következménye van. Már csak kevés idõ van hátra, minden pont számít. A keret egységes és sikeréhes. Megvan az esélyünk a gyõzelemre, a végsõkig küzdeni fogunk.”
„Mindenki látta mi történt, mi csak szeretnénk, ha a bírók hagynának bennünket dolgozni. Ma lapot kaptam, mert beszéltem a negyedik számú játékvezetõhöz. Ezzel nem tudunk mit tenni, ilyen helyzetben vagyunk. Hiszünk a munkánkban és a klubban. Minél több baj ér minket, annál büszkébben megyünk elõre.”
Casillas:
„Több lehetõségünk volt, mint a Valenciának, habár nekik is megvoltak a maguk helyzeteik, és többet is szerezhettek volna, mint egy pont. Ez egy kedvezõtlen eredmény a Bernabéuban, de egy szép meccs volt, amit szívesen néztek az emberek a helyszínen és a tévében is.”
„Fontos, hogy milyen a mentalitásunk. Csökkent az elõnyünk, de nem kell bánkódni. Nagy fórral rendelkezünk, de nem döntõ mértékûvel, és meccsrõl meccsre kell haladnunk. Az Atlétire kell gondolnunk, és arra, hogy megnyerjük a következõ mérkõzést. Minden gyorsan halad, sokszor játszunk rövid idõ alatt, és folytatnunk kell.”
„Az Atlético ellen nehéz meccsünk lesz, mert rangadóról van szó. Egy olyan Atletire számítunk, amely a Levante elleni veresége után nagy kedvvel fogad majd minket, fõleg azért, mert régóta nem nyertek ellenünk. Bejutottak az Európa Liga elõdöntõjébe, és folytatniuk kell a sikereket, ha a topon akarnak maradni.”
„Az emberek megítélhetik a játékvezetõk tevékenységét az alapján, amit látnak a tévében. Mi nem foglalkozunk ezzel, és a következõ meccsre gondolunk.”
„Evidens, hogy minden meccs egy döntõvel ér fel, így hamarosan a Bayernnel, a Sportinggal és a Barcával kell majd foglalkoznunk. Most az Atlético a fontos, és az, hogy megszerezzük a három pontot, amit ma nem sikerült. A Madrid elveszítheti a ligát, mert matematikailag még nem nyerte meg, és mert van mögöttünk egy másik csapat. Abból nem lehet megélni, hogy volt egy nyolc vagy tíz pontos elõnyünk.”
Xabi Alonso:
„Ma este három pontot vártunk, leginkább a hazai pálya miatt, de most már nem tehetünk semmit. Minden pont alapvetõ fontosságú, most pedig a szerdai, Atlético Madrid elleni meccsre kell koncentrálnunk.”
„Vezetünk, és attól függetlenül, hogy mekkora volt az elõnyünk, tovább kell lépnünk. Két bajnokit kell lejátszanunk a Bayern elleni elsõ mérkõzésünk elõtt.”
Albiol:
„Otthon játszottunk és gyõzelmet vártunk. Voltak lehetõségeink, de nem tudtunk betalálni. Õrült meccs volt, de négy pont elõnyünk van, és csak ez számít. Most csak a szerdai meccsel kell foglalkoznunk. Ez a hét nehéz lesz. Azt várjuk, hogy az Atlético agresszív és motivált lesz. Keményen kell koncentrálnunk, ha meg akarjuk szerezni a három pontot. Gyõznünk kell a Calderónban. Minden pályán a legjobbunkat nyújtjuk a gyõzelem érdekében.”
„A négy pontos elõny a Clásicón azt jelentené, hogy legyõztük az Atléticót és a Sportingot.”
„Volt ma néhány vitatható helyzet, például egy elmaradt tizenegyes a Ronaldo ellen elkövetett szabálytalanság után. A bíró nem volt a legjobb formában, a közönség pedig ideges volt.”
Arbeloa:
„Mindig gyõzni akarással megyünk ki a pályára, de most minden csapatnak sok forog kockán, a Valencia pedig nagyon jól teljesített. Lassították a játékot, a bíró
sem segített, ez valamennyire elszomorít minket.”
„Tisztában voltunk azzal, hogy mennyi meccset kell játszanunk ebben a szezonban, de ha a bajnokság elején valaki azt mondta volna, hogy ebben a szakaszban négy pontos elõnyünk lesz, azzal teljesen elégedettek lettünk volna.”
„Ahhoz, hogy minden meccset megnyerjünk, mindent bele kell adnunk, kezdve az Atlético és a Sporting elleni meccsekkel. Bármi lesz is, nyernünk kell szerdán. Az Atlético erõs csapat, ami sokat változott Simeone érkezése óta. A hétvégi beosztás sem nekünk jó. A mérkõzés biztosan nehéz lesz.”
Az ember a hang mögött: Farkas Norbert
A sorozat induló epizódjában az olvasók a Farkas Norberttel készült interjú elsõ részét olvashatják, amelybõl közelebbrõl megismerhetik a tizenhat éves szakmai tapasztalattal, irigylésre méltó nyelvtudással, hihetetlen munkabírással rendelkezõ családapát.
Személyes találkozónk során Norbertben egy rendkívül kedves, elszánt, profi, maximalista és közvetlen fiatalembert ismerhettem meg, aki két és fél órás beszélgetésünket emlékezetessé és izgalmassá tette, hiszen olyan történeteket mesélt a kedvenc csapatomról, amelyeket eddig sehol nem hallhattam. Ezeket persze „papírra” is vetem majd, úgyhogy érdemes lesz a sorozat további epizódjait is olvasni, ezt megígérhetem.
Az internetes fórumokon, közösségi oldalakon, szurkolói találkozókon többször találkoztam már azzal a meggyõzõdéssel, hogy Farkas Norbert a Barcelonának, vagy épp a Real Madridnak szurkol. Nos, már az interjú elején látszott, egyik sem igaz, Norbert a futball szerelmese, imádja ezt a sportot, emellett pedig mérhetetlenül tiszteli a Real Madridot és a Barcelonát.
Az interjú kezdete elõtt megejtettük az ilyenkor szokásos gyors bemutatkozást, letegezõdtünk, majd folytattunk egy rövid beszélgetést, amelyet mindenképp szerettem volna, ha az olvasók is láthatnak. Norbert a munkájáról mondott pár mondatot.
„Futballal foglalkozom, sporttal foglalkozom, ennél nagyobb öröm szerintem nincs is a világon. Azt szokták kérdezni tõlem, hogy én hol dolgozom. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy életemben fél évet dolgoztam, egy ajtógyárban. Onnantól kezdve nagyjából sporttal foglalkozom, ez pedig számomra nem munka, hanem hobbi.”
Akkor szerencsés vagy, hiszen tényleg az a legjobb, ha valaki a hobbiját végezheti munkaként.
„Persze, így van. Nézd. Amikor külföldre megyek forgatni, mindig azt mondom, hogy soha többet, én többet nem megyek, nem érdekel. Megjártam már a hadak útját mindenhol. Spanyolországban ugye a két legnehezebben elérhetõ célpont a Real Madrid és a Barcelona. Ezzel a két csapattal nagyon nehéz dolgozni. Minden ajtót becsuknak elõtted, ha az ablakon próbálsz bemenni, azt is zárva találod, nincs egy szabad nyílás. Ha bemész a kulcslyukon, akkor pedig felmerül a kérdés, hogy miért mész be. Nagyon nehéz. Ezért mindig elhatározom, hogy soha többet nem megyek, aztán két nap után már azt mondom, megyek, csinálom.” (nevet)
Azt gondolom, így már érthetõ, miért szerettem volna, ha ez a néhány gondolat sem marad ki a cikkbõl. És akkor álljon itt az interjú elsõ része:
Mindenekelõtt szeretném megköszönni a szerkesztõségünk nevében is, hogy elvállaltad a felkérésünket.
Számomra a megtiszteltetés.
Azért kértünk fel erre az interjúra, mert szeretnénk, ha az olvasók, és persze mi magunk is egy kicsit közelebbrõl megismerhetnénk azt az embert, akinek a kommentálása mellett követhetjük a Sport TV mûsorán kedvenc csapatunk mérkõzéseinek nagyjából felét. Tehát elsõként feltenném a kérdést, ki is Farkas Norbert valójában? Mit tudhatunk rólad? Vagyis röviden: ki rejlik a hang mögött?
1972 március 29-én születtem, tehát tegnap lettem negyven éves. (Az interjú március 30-án készült. A szerk.)
Akkor utólag is nagyon boldog születésnapot. (nevet)
Köszönöm szépen. A tegnapi nap tehát nem volt valami boldog számomra, persze csak idézõjelben, hiszen negyven év az mégiscsak negyven év. Megpróbáltam magam túltenni a negyvenes szám borzalmain, de tovább már nem foglalkozom vele. (nevet) Egyébként pedig a hét hetes kisfiamat, Bálintot dédelgettem. Erdélyi születésû srác vagyok, Szászrégenben születtem, egy kisvárosban. Gyakorlatilag végigfociztam a gyerekkoromat, de nem voltam soha igazán tehetséges futballista. Bár azt mondták, hogy volt bennem valami, de miután végül nem futballista lettem, így nyilván nem voltam egy szupertehetség. (nevet) Szüleim szigorúan neveltek, fõleg édesapám, de édesanyám is felnõtt a feladathoz e tekintetben. (nevet) Megkövetelték tõlem, hogy tanuljak, tehát ha nem vittem haza jó jegyeket, akkor nem mehettem focizni. De egyébként nem azért tanultam, hogy mehessek játszani, egyszerûen mindkettõt szerettem. A napjaim az iskolában kezdõdtek és a futballpályán fejezõdtek be. Tizennyolc éves koromig hátvédet játszottam, de voltam balhátvéd, középpályás is. Nagyjából kétszáz meccset játszottam a román utánpótlás bajnokságban a legmagasabb szinten.
Akkor már-már szakkommentátor vagy. (nevet)
Tényleg. (nevet) Nagyon szerettem játszani, versenyezni, bizonyítani. Egyébként ez nincs másképp ma sem, tehát nagyon szeretek bizonyítani. Elsõsorban saját magamnak. Tehát ha elmegyek forgatni valahova, akkor nem az igazgatónak, vagy a feletteseimnek akarok bizonyítani, hanem saját magamnak. Az érdekel, hogy mit tudok kihozni saját magamból. Az mondjuk igaz, hogy „operatõrgyilkos” riporter vagyok, mert nálam nyolckor kezdõdik a nap és hajnali egykor fejezõdik be. Van egy kis szünet, amikor lehet enni, de célszerû ezt már reggel elintézni, jóllakni, feltöltõdni, mert azt, hogy utána mikor lesz rá lehetõség, nehéz meghatározni. (nevet) De visszatérve a gyerekkoromra, Erdélyben érettségiztem, majd édesapámmal Magyarországra költöztem. Néhány hónap múlva édesanyám és a húgom is csatlakoztak hozzánk. Eredetileg gépészmérnöknek készültem. Egy olyan rendszerben nõttem fel, ahol csak egyetlen terved lehetett a jövõre nézve, az pedig a mérnöki pálya. Ha valaki lenni akartál egy ilyen ipari országban, akkor mérnöknek kellett lenned. De aztán nagy szerencse, hogy sem Romániában, sem Magyarországon nem vettek fel gépészmérnöknek, mert nem is tudom, hogy tudtam volna érvényesülni. Abban biztos vagyok, hogy nem szerettem volna, amit csinálok.
Akkor az a tökéletes ellentéte lett volna a mostani életednek. Hogy haladtál tovább?
Úgy gondoltam, hogy mivel úgyis ismerem a román nyelvet, biztosan gyorsan meg tudnék tanulni olaszul. Beiratkoztam egy tanfolyamra, ahol aztán olyan tempót diktáltam, hogy az utolsó két órán már csak én voltam, meg a tanár. (nevet) Fél év alatt megtanultam a nyelvet, majd egy szerencsének köszönhetõen elmentem Olaszországba egy nyári egyetemre, ott még jobban belém ivódott a nyelv, a kultúra. Ezután hazajöttem, felvettek az olasz szakra, amit elvégeztem. Mellette fogadásból felvételiztem spanyol szakra is. Ide úgy jutottam be, hogy 102 pont volt a ponthatár, nekem pedig pont ennyim volt. A barátaimmal fogadtam, hogy egy év alatt úgy megtanulok spanyolul nulláról, hogy felvesznek az egyetemre. Ez sikerült is, bár utána voltak problémáim az egyetemen, mert az egy év azért kevés. Végül a spanyolt már nem végeztem el, mert idõ közben elindult a Sport TV, amire száz százalékosan koncentráltam, esti és levelezõ szak pedig akkor nem létezett. A spanyol nyelvvizsgát megszereztem, majd magánúton megtanultam portugálul, franciául. Persze ezeket nem azért, hogy lebegtethessem a szomszédnak, hogy nekem mennyi nyelvvizsgám van, hanem egyszerûen kihívás volt. Ha idõm engedi, most tanulok angolul, és tervbe vettem, hogy megtanulok katalánul. Utóbbit például azért, mert szeretem a katalán nyelvet, jó hallani. Így voltam a portugállal is. Franciául például imádok olvasni, Maupassant a kedvencem. De ha most épp Madridról beszélünk, néhány héttel ezelõtt Butraguenóval beszélgettem a Bernabéuban, az interjú elõtt pedig hosszasan csevegtünk García Marquezrõl, mert kiderült, hogy õ a kedvenc írója, és én is imádom, ez pedig megadta az egész beszélgetés alaphangját.
Tehát a Sport TV-nél már a kezdetektõl ott vagy, de elõtte dolgoztál a Magyar Rádiónál és a TV2-nél is. Hogy kerültél ezekre a helyekre, mi volt itt a dolgod?
Nekem gyermekkori álmom volt, hogy sportriporter legyek, vagy valamit a sporttal csináljak. Volt egy kis parentézis ezzel a mérnöki dologgal, mert egy olyan országban, ahol nem igazán van TV, nem tudsz sportriporter lenni. Aztán hallottam egy reklámot, hogy indul egy médiaiskola a Magyar Rádióban, és egybõl tudtam, hogy nekem ott a helyem. Akkoriban volt egy rossz Zsigulink, édesapámat meggyõztem, hogy nekünk az már nem kell, és eladtam hatvanezer forintért. Ezt befizettem az iskolára, amit aztán el is végeztem. Bekerültem gyakorlatra a rádióba, olyan emberek közé, mint Török László, Radnóti Laci bácsi, Siklós Erik, Novotny Zoltán vagy Vass István Zoltán. Nagyon jelentéktelen figura voltam. Ebben a környezetben nagyon nehéz volt bebizonyítani, hogy te ezt csinálni akarod, téged ez tényleg érdekel. Nekem fél év alatt sikerült elérnem, hogy elfogadjanak.
Azért ez egy elég komoly névsor, hogy sikerült véghezvinned?
Ez egy jó történet, sosem fogom elfelejteni. Magánszorgalomból kimentem egy magyar – olasz vízilabda mérkõzésre. Akkoriban Ratko Rudic volt az olaszok edzõje, én pedig odamentem hozzá, megkérdeztem tõle, hogy miként került az olasz csapat élére, úgy tudom, hogy szereti a futballt és a Sampdoria a kedvenc csapata, és ez hogy alakult ki. Megcsináltam, lefordítottam és megmutattam az anyagot Töröknek, akirõl köztudott, hogy imádja a vízilabdát. Akkor ez annyira megtetszett neki, hogy maradhattam és csinálhattam az interjúkat. Az 1998-as labdarúgó Világbajnokság elõtt például tervbe vettem, hogy minden csapatból megkérdezek egy játékost, a végére nyolc-tíz össze is jött.
És a TV2?
A kilencvenes évek közepén, amikor elindították az olasz összefoglalót, nem volt emberük, aki ezt le tudta volna fordítani, aki tudott volna vele mit kezdeni. Akkor én már nagyon nagy olaszmániás voltam, néztem a bajnokságot, a mûsorokat, minden játékost, riportert, szófordulatot ismertem. Kézenfekvõ volt, hogy engem hívnak, tudták, hogy én ezzel foglalkozom. Emlékszem, hogy akkoriban elmentem a Real Madrid, az AS Roma, a Fiorentina edzõtáborába. Olyan emberekkel tudtam beszélni, mint például Mijatovic, vagy a késõbb bundabotrányba keveredett Luigi Sartor. Az is egy jó sztori, amikor egy brazil játékossal beszélgettem egy olasz csatorna kérésére. Valamennyire már beszéltem portugálul akkoriban, és az olaszok megkértek, hogy én beszéljek a játékossal, õk pedig felveszik. Érdekes volt. Ezeket az anyagokat pedig látták a Sport TV-nél, így kerültem ide már a kezdetekkor. Elõször még segédszerkesztõként, de ez egy hétig tartott, azóta szerkesztõ vagyok.
És minek köszönhetõ, hogy Horváth Ferenc kollégáddal szinte egymást váltogatva közvetítitek a Real Madrid és a Barcelona meccseit?
Amikor én odakerültem a TV-hez, abban az idõszakban jött Misur Tomi is, aki az olasz futball nagy és jó ismerõje. Két olaszos nem kellett, így én azt mondtam, csinálom a spanyol focit. Persze nem volt teljesen ismeretlen számomra ez a terület, hiszen a kilencvenes évek közepén azzal idegesítettem az ismerõseimet, hogy este tízkor Barca – Real vagy Real – Barca mérkõzéseket néztem a spanyol televízióban. (nevet) Nekünk nem volt spanyol csatornánk, úgyhogy az ismerõsöket végighívtam és mindig mentem hozzájuk. 2000-ben elkezdtem tanulni is a spanyol futballt. Spanyolul már beszéltem, de elmélyítettem a tudásom. Feri akkor már Gundival (Gundel Takács Gábor, a szerk.) együtt közvetített, és én is úgy gondoltam, hogy kipróbálnám magam. A szerkesztésben már nem láttam akkora kihívást, úgyhogy részt vettem néhány próbaközvetítésen. Ez egyébként most már sajnos nem bevett gyakorlat, úgyhogy mindenki beül és közvetít, de akkoriban tíz próbaközvetítésem is volt. 2004. szeptember 26-án egy Mallorca – Barcelona meccsel nyitottam, ahol a vendégek 1-3 arányban múlták felül a hazaiakat. Azóta közel ezer meccset közvetítettem. Ez a felosztás pedig adta magát. Mindketten spanyol futballt közvetítünk, és egymás között osztjuk fel a meccseket. A lényeg, hogy ne legyen mindig ugyanaz a kommentátor. Most egyébként a Fieszta miatt egyre kevesebb idõm van közvetíteni, úgyhogy gyakorlatilag most már mindenki közvetít mindent.
Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki jó és elismert sportriporter, sportkommentátor legyen?
Ez egy olyan kérdés, amire nem tudom a választ. Mindig azt szoktam mondani, hogy ha valaki eldönti, hogy elismert sportriporter lesz, akkor az lesz. Mindenkinek nem lehet megfelelni. Mindig lesz, aki szerint te jó vagy, jól közvetítesz, jól ejted a szavakat, van aki pedig teljesen alkalmatlannak fog tartani. Egyébként ha valaki úgy ül le közvetíteni, hogy becsülettel felkészül, akkor azt mondhatják rá, hogy rossz riporter, de azt hogy nem készült fel rá, azt nem. Sok olyan közvetítésem volt, hogy halálra készültem magam, de az elsõ pillanatban valami rosszul sült el, valami nem mûködött, hiányzott, és az egész közvetítés rossz lett. Ha mondjuk a hangmérnök rosszul küldi rá a füledre a hangot, nem jött vissza a hang, vagy épp visszajött de visszhangos volt… Ez egy nagyon összetett feladat, de számomra nagyon nagy megtiszteltetés, hogy közvetíthetek. Hogy közvetíthetem a Madridot, a Barcelonát. Ez óriási dolog. Ezért is bánt az, amikor azt hallom vissza, hogy én utálom a Real Madridot. Hogy lehet ezt mondani? Madridban forgatok a csapatról, Puskásról, rengeteget… Nem értem, hogy mondhatja valaki, hogy utálom a Madridot. Számomra a Madrid ugyanolyan fontos, mint a Rayo Vallecano, vagy a Getafe. Nem lehet, hogy egy riporter nem szeret, vagy lebecsül egy csapatot. Számomra ez elképzelhetetlen. Egy csapatot, amit létrehoztak, megszerveztek, üzemeltetnek… És fõleg a Madridot? Ami nem is egy csapat, hanem egy világ. Tegnap este például írtam egy blogot azzal kapcsolatban, hogy milyen érdekességek történtek az El Clásicók történetében. Kubala és Oliva összeverekedtek a pályán, de aztán végül egyiküket sem tiltották el, így Kubala vezérletével a Barcelona lett a bajnok. Az írást úgy kezdtem, hogy „összecsap a Barcelona és a Real Madrid”, az elsõ hozzászólásban pedig egy felhasználó azt rótta fel, hogy miért a Barcelonát írtam elõre. Nos azért, mert Barcelona – Real Madrid mérkõzés lesz a Camp Nouban. Ráadásul engem annyi pozitív élmény ért már Madridban, Barcelonában, a Madriddal kapcsolatban. Meg sem fordul a fejemben, hogy én bárkit is utáljak. Fõleg egy ilyen intézményt, mint a Real Madrid. Nekik köszönhetem, hogy egy bizonyos kör ismer és elismer, hogy megismerhettem olyan játékosokat, mint Ramos, Casillas, Zidane… Gyakorlatilag az egész csapatot. Mourinhót… Nincs olyan játékos a Real Madridban, akivel kapcsolatban ne lenne valamilyen élményem. Nincs.
Ez irigylésre méltó. Mit tartasz saját erõsségednek a szakmádban?
Nézd, erre azt szoktam mondani, hogy szorgalmas vagyok. Egy tízes skálán szerintem a hetes szintet mindenben megütöm, ami szükséges. Felkészültség, ismeretanyag gyûjtés, tudásanyag, nyelvismeret, helyismeret, hang, most már nagyjából megtaláltam a közvetítés ritmusát, stílusát, hogy az emberek mire kíváncsiak.
Nyelvtudás?
A nyelvtudás alapvetõ az én szemléletem szerint. Például nem tudnék holland meccseket közvetíteni úgy, hogy nem tudok hollandul. Ha holland bajnokságot kellene közvetítenem, akkor megtanulnám a nyelvet. Én azt mondom, tisztességgel, becsülettel végzem a munkámat. Örülök, hogy van akinek tetszik, bár tudom, hogy vannak, akiknek nem.
A Sport TV márciusban sokunk örömére spanyol futballal foglalkozó mûsort indított Fieszta címmel. Az elsõ néhány rész megtekintése után elmondhatjuk, komoly szerepet vállalsz a mûsorban, hogy Faragó Richárd szavaival éljek, „száguldó riporterként”. Pontosan mi a feladatod a mûsor szerkesztõi csapatában?
Azt szoktam mondani, hogy 2012-ben két gyermekem született, Bálint és a Fieszta. Bálint február 10-én, a Fieszta egy hónappal késõbb, úgyhogy nagyjából egyidõsek. (nevet) Korábban is voltak már próbálkozások, háttéranyagokat forgattunk külföldön. Mondanom sem kell, hogy 2000 környékén sokkal könnyebb volt a Real Madriddal dolgozni, mint manapság, de nincsenek lehetetlenek. A vezetõség eldöntötte, hogy kellene egy háttérmûsor, ami megmutatja a spanyol hangulatot, azt, hogy a spanyolok hogyan viszonyulnak a saját futballjukhoz, milyen kultúra veszi körül azt. Miután én foglalkoztam a szerkesztõségben a legtöbbet a spanyol futballal, az országgal, én beszélek spanyolul, nekem van helyismeretem, kapcsolati tõkém, ami jól kamatoztatható, értelemszerûen rám bízták, hogy találjam ki a mûsor struktúráját, felépítését. A címet is én találtam ki, amire a végén a vezetõség is rábólintott persze. Megosztok egy kis kulisszatitkot is, a mûsor munkacíme „Spanyol viasz” volt, de ez valahogy nem stimmelt, aztán elkezdtem gondolkozni a címeken: Fieszta, Mañana, ¡Olé!, ¡Hola!… Aztán Horváth Jánossal, a Sport TV korábbi elnökével beszélgettem, és mondtam neki, hogy a Fieszta az, ami a legjobban cseng, õ pedig egyetértett. Majd Máté Paliék is azt mondták, hogy szerintük jó lesz, és végül így indult a mûsor.
És hogy alakult ki a mûsor felépítése?
Az ötletem az volt, hogy betétekre építsük fel ezt az egy órát, és végül összesen tizenkét kis tapas szerû betétet írtam össze. Azt találtam ki, ami aztán meg is valósult, hogy egy tapas bárban játszódjon a mûsor, ahol van spanyol zene, ahol lógnak a sonkák, tehát tényleg spanyolos a hangulat. A mûsor vezérfonala a futball, de annak vannak mellékágai, mint például a gasztronómia, a flamenco, kultúra, vagy a stadionok. Aztán ott van a szurkolói képek, videók helye, ami szintén egy fontos elem. Ide egyébként folyamatosan várjuk az anyagokat. Ez egyébként rengeteg elfoglaltsággal, munkával jár, az ötletek tõlem származnak, származtak. A forgatási helyszíneket én terveztem meg, az ott forgatott anyagok témáját is én találtam ki, de ez nem nagyképûség, egyszerûen ez a feladatom. A kapcsolatot az emberekkel én vettem fel, én leveleztem le velük a találkozókat. Ez egy rendkívül összetett feladat, rengeteg energiát felemészt. Az, hogy Ronaldo fodrászával beszélj, nagyon komoly elõkészületeket igényel. Nem elég csak megtudni, hogy kik õk, hanem meg is kell õket gyõzni, hiszen nem szívesen nyilatkoznak. Bújni kell a sajtót, érdekes témákat kell találni, amelyek nagyon szorosan összekapcsolódnak a futballal, a Real Madrid, a Barcelona vagy a Valencia játékosaival. Nem lebecsülve az Osasuna, a Rayo Vallecano vagy a Sporting Gijón szurkolóit, de úgy gondoljuk, hogy Magyarországon elsõsorban a Madridra és a Barcelonára figyelnek az emberek. Ezt a nézettségi adatok is alátámasztják, hiszen a két csapat meccseit nézik. Az egymás elleni mérkõzéseik pedig csúcsokat döntögetnek. Ráadásul a két csapat szurkolótábora nézi a másik meccseit is, általában az elsõ gólig, de nézik. Egyébként gyilkos tempót diktálok, a témákat kitalálom, leforgatjuk, utána hazajövök, megvágom, és megpróbáljuk minél érdekesebbé, minél színesebbé tenni a mûsort, ami a magyar televíziózásban egyedülálló, hiszen heti egy órában soha egyetlen televízió sem foglalkozott a spanyol kultúrával, ilyen mélységekben pedig pláne nem. Úgy gondolom, ilyen közel nem került még egyetlen futballkultúra sem a magyar nézõkhöz, mint most a Fiesztán keresztül a spanyol.
Folytatjuk…
A következõ részben Farkas Norbert az alábbi témakörökrõl beszél: madridi élmények; találkozás játékosokkal, vezetõkkel; a kommentátori munka kulisszatitkai; Real Madrid.
Mourinho: Téves, amit Agüeróról mondanak
José Mourinho:
„Nem lesz sok változás a kezdõben. Az egyetlen, aki játszott Pamplonában, és most nem lesz ott, az Arbeloa. A többiek megkapták a behívót. Pepe azért van itt velem, mert játszani fog. Ez egy Bajnokok Ligája párharc, amiben nagyon jól állunk. Nagyon kevesen gondolják, hogy az APOEL négy gólt lõhet a Bernabéuban, de a foci az foci, nekünk pedig tisztelnünk kell a közönséget, akik jó meccset várnak, illetve mindenekelõtt az ellenfelet. Kevés változtatás lesz, most csak az elõdöntõbe jutás számít.”
„A játékosaim jól vannak, nem fáradtak. Tele vannak önbizalommal, és játszani akarnak. Nagyon jó eredményeket értünk el az elmúlt években a Bajnokok Ligájában. Sok gyõzelmet arattunk, néhány döntetlenünk is volt, de csak egy vereséget szenvedtünk. Továbbra is ilyen jól akarunk dolgozni és holnap újra gyõzni akarunk.”
„Én csak azt akarom, hogy gyõzzön a csapat és játsszon jól. Függetlenül attól, hogy épp kik játszanak, egész évben jó eredményeket értünk el, ami nagyon fontos számomra. Granero és Xabi nagyszerûen játszottak Pamplonában, aminek nagyon örülök. Khedira és Sahin együtt voltak a pályán Cipruson három nappal korábban, és szintén nagyszerûek voltak. Ez a legfontosabb, és ez mutatja meg azt az erõsséget, amit a cikkeitekkel olyan sokan meg akartok zavarni. Ez a csapat erõs és egységes. Mindig így éreztük, és a végsõkig összetartunk. Együtt sírunk, együtt nevetünk, a végsõkig.”
„Szeretem, ha nehéz eldöntenem, ki játsszon. Nem akarom, hogy könnyû legyen. A sérülések megkönnyítik a dolgomat, de ezt nem szeretem. Azt mondták, hogy Lassana és Carvalho edzeni fog a csapattal pénteken, tehát elõbb vagy utóbb felépülnek.”
„A Higuaínról és Agüeróról szóló kérdéseitek csupán egy téves információkra épülõ cikk következményei. Ha minden ilyet elkezdenék kommentálni, abba sem tudnám hagyni.”
„Tervezem, hogy megnézem a Bayern München – Marseille meccset, mivel valamelyikükkel találkozhatunk az elõdöntõben. Számomra ez a legérdekesebb mérkõzés.”
„Di Maria sérülése nem egyszerû. Tíz napig teljes erõbedobással edzett, de ez nem ugyanaz, mintha játszott volna. Profitált abból a tíz percbõl, amit játszott a hétvégén, holnap pedig többet fog a pályán tölteni, de nem az egész mérkõzést. A csapat nagyon fontos eleme, és hiányoltuk annak ellenére is, hogy jó eredményeink vannak.”
„Természetellenes dolog számomra a csapatom remek szereplése a bajnokságban. Egy csapat nem tud megnyerni negyven egymás utáni meccset, de egyik csapat sem vezet Európában hat ponttal a bajnokságában, hogy a tíz pontról ne is beszéljünk. Szerintem teljesen normális, hogy döntetlent játszottunk a Málagával a Bernabéuban; ilyen a foci. A Villarreal elleni meccset nem lehet hibának nevezni, nem volt az. A hallgatásunk miatt kritizáltak minket, de úgy gondolom, hogy ez egy okos döntés volt, mivel mi sem neveztük volna hibának a történteket, hanem valami mást mondtunk volna. Továbbléptünk.”
Pepe:
„A döntõ felé vezetõ út nagyon hosszú, nekünk csak arra kell figyelnünk, hogy a saját játékunkat játsszuk, és legyõzzük az ellenfeleinket. Meglátjuk, hogy ez elég lesz-e a döntõbe jutáshoz.”
„Senki sem tökéletes, mi is emberek vagyunk, de nem gondolom, hogy az én emberi hibáim közül bármelyik is olyan lenne, ami miatt nem kellene a Real Madrid védõjének lennem. Szívemet, lelkemet kiteszem ezért a mezért, és hogy lenyûgözzem azokat, akik néznek minket.”
„Jól érzem magam Madridban. Az emberek szeretetet sugároznak felém, én pedig nagyon szeretem õket. Szerzõdésem van a csapattal, szeretném azt kitölteni.”
„Nem állítottak ki a Villarreal ellen, eltiltottak. A csapatomat védtem, a meccsen pedig minden egyes cselekedetem célja a három pont megszerzése volt, azonban ez végül nem sikerült. Tovább kell dolgoznunk. A bírók azért vannak, hogy ítéletet mondjanak a pályán, a mi feladatunk a játék. Én csak gyõzelmekhez akarom segíteni a csapatomat.”
Cristiano Ronaldo: Remélem, a fiam is focista lesz
Mennyire változtatta meg az életedet a fiad születése?
Nagyon megváltoztatta, nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz, de nagyon megváltoztatta. A legjobb irányba. Most már sokkal türelmesebb, higgadtabb vagyok. Akinek van gyereke, tudja, hogy mire gondolok, szavakkal nem lehet leírni, ezt érzi az ember. Kivételes élmény látni, ahogy felnõ, és hogy papának hív. Ettõl teljesen elolvadok, fantasztikus érzés.
Eléggé felkavart életet élsz, sok idõt tudsz vele tölteni?
Ez igaz. Tény, hogy néha a válogatottal vagyok, vagy idegenben játszunk a Real Madriddal, de az is igaz, hogy sok idõt töltök vele, hiszen együtt élünk. Amikor szabadidõm van, mindig vele vagyok.
Focizol is vele?
Igen, de sokkal jobban szeret kocsikázni, imádja az autókat. Én azt szeretném, ha focista lenne belõle. Meg is fogom próbálni ebbe az irányba terelni, de végül úgyis az lesz belõle, amit õ szeretne.
Rengeteg dolog történt már az életedben. Ezeknek köszönhetõen lettél az, aki ma vagy?
Kétség kívül minden, ami velem történt, hatással is volt rám. Ha megnézzük, a futballisták kilencven százaléka nehéz helyzetbõl indul, én is közéjük tartozom. Ezt elismerem. Rengeteget dolgoztam azért, hogy megvalósíthassam az álmaimat, megérdemelten értem el azt, amit elértem. A családom, a barátaim, az edzõim és sokan mások támogattak. Sok nehézségen túl tudtam lendülni az életem során, ahogy most élek, az pedig ennek eredménye. Emiatt nagyon boldog vagyok, hiszen semmi sem véletlenül történt. Kemény munkával, önfeláldozással és egy kis szerencsével.
Ez a harmadik szezonod a Real Madridban. Hogy értékeled az eddigieket?
Pozitívan. Jól mentek a dolgaim. Az elsõ évben jobban be tudtam illeszkedni, mint gondoltam. A második évben már nyertünk egy fontos címet, és megnyertem az Aranycipõt. Az idei év pedig nagyon fontos. Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, jól mennek a dolgok, én pedig egyszerûen csak a szezon végéig tovább akarok dolgozni.
Történt valami különleges az életedben, hogy ennyire jól teljesítesz?
A csapatnak és nekem is jól megy. A család különösen fontos szerepet játszik az érzelmi stabilitásban, ez pedig sokat számít a pályán. Ami az elmúlt években történt az megmutatja, hogy a fizikai és mentális teljesítõképesség határtalan.
Elhagyod a Real Madridot és Angliába mész Mourinho után?
(nevet) Erre nem tudok biztos választ adni, de a Real Madridban akarom folytatni és nem megyek senki után. Ha távozom, az nem egy barátság miatt lesz. Még van hátra három évem, aztán majd meglátjuk mi lesz.
A Sport TV Fieszta c…
A Sport TV Fieszta címû mûsorában hétfõ este Farkas Norbert a Real Madrid játékosával, Pepével sütöget majd süteményeket.
Cristiano: Nem foglalkozom a 37 gólommal, csak a gyõzelem érdekel
Mourinho:
„Tetszik, ahogy a játékosaim reagálnak. Nem volt könnyû meccs, de Granero és Albiol, akik már nagyon régen játszottak, kiválóan oldották meg a feladatukat. Ez mutatja a csapat és a játékosok erõsségét. Mindannyian elégedettek vagyunk a teljesítményükkel, mint ahogy Sahinéval is azok voltunk Cipruson. Mindig nagy örömmel tölt el bennünket, ha azok a játékosok ilyen remekül teljesítenek, akik kevesebb lehetõséget kapnak. Az edzõjükként szeretném nekik megköszönni a teljesítményüket.”
„Sosem tudhatod, hogy milyen lesz a gólod. Benzema az elsõ helyzetünkbõl egy nem evilági gólt szerzett, Cristiano pedig egy fantasztikus lövésbõl szerezte a másodikat. Két dolgot nagyon jól csináltunk ma este: alkalmazkodtunk az Osasuna stílusához, támadásban pedig nem veszítettünk a saját játékunkból. Összességében nagyon jól csináltunk mindent, ahogy arra is remekül reagáltunk, hogy az Osasuna a góljának köszönhetõen erõre kapott.”
„Tavaly itt nem volt sok helyzetünk, de az Osasuna 3-0 után is tovább támadott, ezzel pedig volt területünk támadásban. Ezért sok lehetõséget dolgoztunk ki kontrákból. Nem normális, hogy itt ennyi helyzeted legyen, mivel az itteni meccsek mindig nagyon kiegyenlítettek.”
„Khedira más, mást hoz a csapatba. Cipruson Nurit, ma pedig Granerót választottam. Mindig megpróbálom a lehetõ legjobb kombinációt kitalálni a játékosok és a meccs mérlegelésével. Tudtam, hogy mit várhatok, ezért Granero mellett döntöttem. Ez bejött, én pedig különösen örülök Granerónak és Albiolnak. Fantasztikusak voltak.”
Cristiano Ronaldo:
„Nagyon nehéz mérkõzést játszottunk egy nehéz ellenfél ellen, de jó formában vagyunk és nyertünk. Nagyon örülünk. Nehéz öt gólt lõni ebben a stadionban, ami tavaly történt, az már a múlt.”
„Újabb gyõzelmet értünk el, egyel kevesebb meccs van hátra. Tudjuk, hogy tovább kell dolgoznunk és egyszerre csak egy meccsel foglalkozunk.”
„Nagyon boldog vagyok. Jól alakulnak a dolgok, a csapat magabiztos, jól játszunk. Az egész keret remek formában van, mindenki játszani akar. Sok gólt szerzünk. Akik ritkán játszanak, szintén fantasztikusan teljesítenek. Mi hárman, a csatárok, sok gólt szerzünk. Kaká és Özil szintén csúcsformában van. Minden nagyszerû.”
„A 37 gólommal nem foglalkozom, mivel csak a gyõzelem érdekel. Vezetünk, ennek pedig így is kell maradnia.”
„Higuaínnal azért nem értettük meg egymást, mert mindketten gólt akartunk szerezni, a kapus kicselezése után mindketten lõni akartunk. Nem nagy ügy, próbálkoztunk.”
Higuaín:
„Az edzõ ismét hitt bennem, én pedig meg tudtam hálálni a bizalmat. Örülök a gyõzelemnek és annak, hogy már 101 gólt szereztem ebben a klubban. Ez büszkévé és boldoggá tesz.”
„Nagy elõnyünk van a bajnokságban, továbbra is ilyen jól kell dolgoznunk, egészen a szezon végéig. Nyolc mérkõzés van hátra, mindannyian meg akarjuk nyerni a bajnokságot, nyugodtak vagyunk.”
„Tudtuk, hogy nehéz mérkõzés lesz, de szerencsére gyõzni tudtunk. Majdnem belõttem a harmadik gólomat is, amikor a kapussal szemben cselezgettem, és nem vettem észre, hogy Cristiano jön mögöttem. Ez is csak egy olyan dolog volt, ami néha megtörténik, és nem kell tovább foglalkoznunk vele.”
„Mind jó formában vagyunk, megpróbáljuk a maximumot kihozni magunkból a pályán. Mindannyian örülünk a ma esti teljesítményünknek, és szeretném kiemelni Albiolt, aki remek munkát végzett ma este.”
Granero:
„Ez egy nagyon fontos gyõzelem. Három pontot szereztünk, egyel kevesebb meccs van hátra. Nagyon kiegyensúlyozott és komoly teljesítményt nyújtottunk, bebizonyítottuk, hogy jó formában vagyunk.”
„Minden mérkõzés döntõ fontosságú, mi pedig egy nagyon nehéz környezetben tudtunk nyerni. Ez fontos. Tisztában voltunk azzal, hogy nehéz dolgunk lehet, és hogy csak magunktól függünk. Tavaly itt pontokat veszítettünk, de tudtuk, hogy mi forog ma este kockán, és egy újabb lépést tettünk a célunk elérése felé.”
„A csatáraink nagyon jól játszanak, és hihetetlen gólokat lõnek, ami biztosíték a csapatnak. Mindannyian jól teljesítünk a keretbõl, minden pillanatban készen kell állnunk a bevetésre. Albiol csodálatosan játszott ennyi kihagyott meccs után.”
„Jó benyomást akarunk kelteni otthon az APOEL ellen. Lehet, hogy jó helyzetben vagyunk, de nem hihetjük el, hogy már továbbjutottunk a következõ körbe.”
Albiol:
„Nagyon örültem, hogy ismét a kezdõben kaptam helyet. A csapattársaim sokat segítettek, az egész csapatnak gratulálni kell a meccshez.”
„Továbbra is így kell dolgoznunk, mivel nagyon jó szezonunk van. Tudtuk, hogy az Osasuna elleni meccs lesz az egyik legnehezebb. Nagyon boldogok vagyunk.”
„A csapat az elsõ pillanattól nagyon erõs volt. A meccs elején betaláltunk, ami jól jött. Cristiano találata is nagyon fontos volt. Cristiano, Benzema és Higuaín mindent belõnek, a ma esti öt góljuk pedig csodálatos volt. Az, hogy egy ilyen nehéz környezetben, egy jól játszó és folyamatos nyomást kifejtõ csapat ellen sikerült ezt megtenni, csak még értékesebbé teszi õket.”
„Hálás vagyok az edzõ dicsérõ szavaiért, de a csapat az, ami számít. Nagyszerûen játszottunk, mindenki dicséretet érdemel.”