Legyõzték a feszültséget, beállították a rekordot: 3-1
A „királyi gárda” felkészülhetett, hogy nem lesz könnyû dolga a kiesés ellen menekülõ gijóni csapat ellen, ennek megfelelõen nem is volt sima a történet: az elsõ félidõben sokáig kifejezetten rossz helyzetben volt a Real Madrid, amely csak küszködött ellenfelével, és hiába erõlködött, igazán komoly helyzeteket nem tudott kialakítani.
Az elején még mindenki úgy volt vele, hogy ennek ellenére csak idõ kérdése lesz a hazaiak vezetõ találata, aztán amikor a 29. percben a Gijón a semmibõl betalált, rögtön nagy aggodalom lett úrrá a Bernabéu közönségén: a játékvezetõ Sergio Ramos kezezése után némileg szigorúan ítélt tizenegyest a vendégek javára, Miguel de las Cuevas pedig élt az alkalommal, és nagy meglepetésre elõnyhöz juttatta csapatát. 0–1
Sokáig nem örülhettek a Gijón-szurkolók, néhány perccel késõbb már döntetlen állt az eredményjelzõn: Sergio Ramos beadására bizonytalanul mozdult ki Juan Pablo, a lendületbõl érkezõ Gonzalo Higuaín pedig könnyedén fejelt a kapuba. 1–1
Az elsõ félidõ hátralévõ részében a Real Madrid újabb gólt már nem tudott szerezni, és ez nem kis jelentõséggel bírt a folytatás szempontjából: a Gijón továbbra is folytathatta defenzív játékát, a fehérmezesek pedig a szünet után még idegesebben, feszültebben futballoztak.
Már-már kiült volna a játékosok arcára a félelem, amikor Cristiano Ronaldo megnyugtatta csapattársait, és a 73. percben egy védhetetlen fejessel mattolta Juan Pablót. 1–2
Így már a fõvárosiak vezettek, ráadásul nem sokkal késõbb Roberto Canella megkapta második sárga lapját is a meccsen, így a Gijón tíz emberrel fejezte be a meccset, és a végjátékban már messze nem volt képes ugyanolyan összeszedett játékra, mint ezt megelõzõen: a meccs a 81. percben dõlt el végérvényesen, ekkor Karim Benzema lõtte ki tökéletes mozdulattal a hosszúsarkot. 1–3
A Real Madrid a meccs nagy részében csak szenvedett, ezzel együtt végig küzdött, az utolsó percekre pedig José Mourinho is megnyugodhatott: csapata biztosan tartja elõnyét a Barcelonával szemben, a sor most a katalánokon, hogy az El Clásico elõtt megmaradjon a négypontos különbség.
Real Madrid–Sporting Gijón 3–1 (1–1)
Gólszerzõk: Higuaín (36.), Cristiano Ronaldo (73.), Benzema (81.) ill. De las Cuevas (29. – büntetõbõl)
Cristianónak figyelnie kell az este
Cristiano Ronaldo már meccsek óta azzal a tudattal játszik, hogy ha sárga lapot kap, a következõ bajnokin nem léphet pályára, mivel ez esetben automatikusan egymeccses eltiltás vár rá. Eddig meg tudta õrizni nyugalmát, és a legutóbbi meccseken alaposan visszafogta magát, ám ha a ma esti Sporting Gijón elleni találkozón elkövet egy felelõtlenséget, kipontozza magát a Barcelona elleni rangadóról.
A Barcelona–Real Madrid rangadót jövõ hét szombaton, 20 órától rendezik, és a portugál aranylabdáson kívül még a honfitárs, Fábio Coentrao valamint Ángel di María van hasonló helyzetben, mindketten egy lapra vannak az eltiltástól.
Mou: Úgy gondolom, nagyszerû edzõ vagyok
„Nem könnyû dolog magadról beszélni, mivel azt kockáztatod, hogy az emberek nagyképûnek fognak tartani. Mégis, az eddigi eredményeim alapján nagyon pragmatikusan úgy gondolom, hogy nagyszerû edzõ vagyok” – kezdett elõször saját maga méltatásával a Real Madrid vezetõedzõje.
Aztán összehasonlította eddigi munkahelyeit, és ezen a ponton arra jutott, számára mindig is könnyebb volt egy idegen országban dolgozni, mint Portugáliában: „Azt hiszem könnyebb a saját országodon kívül dolgozni, és alkalmazkodni a különbözõ kultúrákhoz, célokhoz, életmódokhoz és a futballról vallott szemlélethez.”
Mourinho késõbb azt mondta, a labdarúgásban leginkább magát a meccseket szereti, továbbá mindig boldog, ha örömet tud okozni a szurkolóknak: itt megemlítette az Interrel aratott BL-gyõzelmet, és mostani csapata kupagyõzelmét.
A labdarúgókról általában úgy nyilatkozott: elsõ a tehetség, de munka nélkül senki nem érhet fel a csúcsra. „Hogy bajnok légy, egy különleges tehetségre van szükség, de vannak olyanok is, akik ezzel születnek, ám utána mégsem tudnak eljutni a legmagasabb szintre. A személyiség az, ami megteremti a különbséget, ami kiszolgálja a tehetséget. Nagyon tisztelem azokat, akik kihasználják a saját tehetségüket, ugyanakkor nem érdekelnek azok, akik elvesztegetik lehetõségeiket. Az ilyeneket nem tudom tisztelni” – húzta alá.
Saját visszavonulása kapcsán elmondta, egyelõre messze az idõ, amikor majd otthagyja a labdarúgást, de persze egyszer ennek is eljön az ideje: „Húsz éven belül már pályafutásom végsõ szakaszában leszek. Úgy látom, hogy 65-70 évesen fogom befejezni, és egyedül azt remélem, hogy büszke lehetek majd a pályafutásomra. A labdarúgás visszavonulásom napjáig az életem része lesz, utána azonban már nem. Amikor kijelentem, hogy ez lesz az utolsó napom edzõként, végleg otthagyom a labdarúgás családját” – mondta.
A portugál szakember az interjúban röviden beszélt családjáról is, akiknek szerinte a legnehezebb volt elviselni a sok költözést és az állandó utazgatást, és jelezte, egy elit edzõ nem tud létezni a harmonikus családi légkör nélkül.
Csak a régi nóta: megint a királyé a városi derbi
A csapatok a várakozásoknak megfelelõ tempót diktáltak az elsõ félidõben, néha annyira gyors és intenzív volt a játék, hogy szabad szemmel alig lehetett követni a labda mozgását. Inkább az Atlético futballozott veszélyesebben, a vezetést mégis a kissé tompának tûnõ Real Madrid szerezte meg: a 25. percben Cristiano Ronaldo szabadrúgása kellemetlenül szitált a levegõben, a hazaiak kapusa mozdulni sem tudott a labdára, ami végül a hálóban kötött ki. 0–1
A vezetõ gól után érdemben nem változott meg a meccs képe, az Atlético megpróbált gyors támadásokat vezetni, és ezzel gyakran problémákat okoztak a Real Madrid védelmének. A szünet elõtt újabb gól már nem esett, a második félidõre minden kérdés nyitott maradt.
Alig telt el tíz perc a második játékrészbõl, amikor az Atlético megszerezte az egyenlítõ találatot: egy beadás után Radamel Falcao remek érzékkel megelõzte Sergio Ramost, és védhetetlen gólt fejelt Iker Casillas kapujába. 1–1. Ekkor úgy nézett ki, hogy a „királyi gárda” akár el is bukhatja a derbit, ám amikor igazán kritikus lett volna a meccs, jött Cristiano Ronaldo, és a tõle megszokott egyéni villanás: a 68. percben már újra a fehérmezesek vezettek, a portugál távoli bombája újra fura ívet írt le a levegõben, Thibaut Courtois pedig ezúttal sem tudott hárítani. 1–2
A második bekapott gól érezhetõen megtörte az addig nagyon szívós Atléticót, amely a folytatásban már képtelen volt ugyanolyan tempót diktálni, mint ezt megelõzõen, és teljesen kicsúszott kezébõl az irányítás: a három pont a 83. percben dõlt el végérvényesen, ekkor Cristiano Ronaldo tizenegyesbõl mattolta a hazaiak kapusát és megszerezte harmadik találatát a meccsen. 1–3
A ráadásról a csereként beállt José Callejón gondoskodott a 87. percben, a saját nevelésû játékos egy gyors kontra után higgadtan gurított a kapuba, és alakította ki az 1–4-es végeredményt.
Atlético Madrid–Real Madrid 1–4 (0–1)
Gólszerzõk: Falcao (55.) ill. Cristiano Ronaldo (25., 68., 83. – utóbbit büntetõbõl), Callejón (87.)
Mourinho, a specialista
A Real Madrid eddig öt városi rangadót játszott Mourinho irányításával, és ezek közül az összesen gyõzni tudott: igaz, hogy a „királyi gárda” mérlege az elmúlt években amúgy is híresen remek az Atlético Madrid ellen, a portugál vezetõedzõ gyõzelmi sorozata azonban ettõl is jobban elrettentheti azokat, akik ma este nem Real-gyõzelemért fognak szorítani.
Mourinho elõször tavaly irányította csapatát a madridi városi rangadón, elõször a Bernabéuban 2–0 lett a meccs vége, néhány hónappal késõbb pedig a Vicente Calderónban 1–2 állt az eredményjelzõn.
Abban az idényben a kupában is találkozott a két rivális, itt hasonlóan egyértelmû volt a Real Madrid fölénye: a Bernabéuban lejátszott odavágón hiába vezetett az Atlético, a fehérmezesek végül 3–1-re nyertek, és a visszavágón is 1–0-s gyõzelemmel hagyták el a játékteret.
Az idei eddigi egyetlen derbin magabiztos Real Madrid-gyõzelem született, és a végeredményt tekintve ez volt a legsimább a Mourinho-érában: a Bernabéuban ugyan az Atlético szerzett vezetést, a korai kiállítás megpecsételte a piros-fehérek dolgát, így a vége 4–1 lett a hazaiak javára.
Most jön az ötödik alkalom, és a Real Madrid számára ebben a helyzetben mindennél fontosabb lenne, hogy a sorozat ne szakadjon meg.
Schuster szerint bármi megtörténhet a derbin
Schuster ezzel a mondatával sejtelmesen arra kívánt utalni, hogy amikor edzõként dolgozott a Real Madridnál, neki mennie kellett azért, mert jelentõs hátrányban azt mondta: csapatának nincs esélye a Barcelona otthonában a gyõzelemre.
„Nem értem, hogyan nem menesztették Guardiolát, amikor azt mondta, hogy nem tudják megnyerni a bajnokságot, mivel általában megteszik ezt” – ironizált Schuster, akit 2008-ban egy hasonló kijelentés miatt bocsátottak el a Fehér Házból.
Az esti madridi városi rangadó illetve a bajnoki versenyfutás kapcsán a német szakember azt mondta: „Bármi megtörténhet. Lehetnek gólok, kiállítások és konfliktushelyzetek. A derbik mindig különlegesek, nem kérdés, hogy a Real Madrid a favorit, de ez egy kulcspillanat. Az Atléticónak ugyancsak szüksége van a pontokra, hogy belépjen az Európáért folyó versenybe. Nem hinném, hogy a Real Madrid már bajnok lenne, ha megnyerné a derbit, hátra van még a Clásico és több olyan meccs, ahol az ellenfelek az életükért fognak játszani” – fogalmazott.
Idegörlõ döntetlen a Valencia ellen
A Barcelona szombati gyõzelme miatt a Real Madrid gyõzelmi kényszerrel a vállán lépett pályára a Valencia ellen, és ez a fajta aggodalom meg is látszott az elsõ félidõben a hazaiak játékán: hiába birtokolta jóval többet a labdát a Real Madrid, a Valencia legalább olyan hatékonyan futballozott, és a helyzetek alapján olykor még jobb is volt ellenfelénél.
Pedig az elsõ lehetõség még a „királyi gárda” elõtt adódott, a nyolcadik percben Cristiano Ronaldo lõtt zúgó kapufát, ami után nézett ki, hogy a Valencia taktikája nem sokat fog érni a Bernabéuban és legfeljebb néhány percig húzhatja kapott gól nélkül.
Késõbb azonban meglepetésre a vendégek vették át a játék irányítását, a 25. percben Tino Costa lövését kiütötte Iker Casillas, a kipattanót azonban tiszta helyzetbõl fejelhette meg Ricardo Costa, aki a madridiak szerencséjére a kapufát találta el.
A félidõ utolsó komolyabb lehetõsége is a Valencia elõtt adódott, egy ügyes széljáték végén Pablo Piatti lõtt közelrõl, Casillasnak bravúrra volt szüksége, hogy megmentse csapatát a bekapott góltól.
A szünet után még élesebb lett a küzdelem a csapatok között, a Real Madrid rohamozott, de a meccs azért volt végig élvezetes, mert gyors kontrái révén a Valencia is sok helyzetet tudott kialakítani. A 47. percben Cristiano Ronaldo került gólhelyzetbe, a lapos lövést azonban az óriási formában védõ Vicente Guaita kitütötte.
A folytatásban még legalább három-négy komoly védése volt a Valencia kapusának, jelentõs szerepe volt abban, hogy a Turia-partiak végig partiban tudtak maradni a Real Madriddal. Az utolsó lehetõséget a 94. percben hagyta ki a hazai együttes, ekkor egy ügyes kényszerítõzés végén Ángel di María szerezhetett volna gólt, a nem túl jól helyezett lövést azonban Guaita úgy fogta meg, hogy ki sem pattant róla a labda.
Végül feszült hangulatú, de annál élvezetesebb meccsen a Valencia kihúzta kapott gól nélkül a Bernabéuban, és ez azt jelentette, hogy a spanyol bajnokság újra nyitott, a Barcelona hátránya már csak négy pont a tabellán. A jövõ héten pedig madridi városi derbi a Vicente Calderónban…
Fény a navarrai éjszakában: 1–5
Nem csak a végeredmény alapján lehetett elmondani, hogy a Real Madrid a szezon egyik legjobb félidejét játszotta Pamplonában, már az elsõ öt perc után nyilvánvaló volt: a vendégek nagyon komolyan vették a találkozót, olyan összeszedettséggel játszottak, ahogyan kell a bajnokság utolsó periódusában.
Az amúgy agresszív és nem is jellegtelen játékkal próbálkozó Osasuna hamar megadta magát, a hatodik percben Cristiano Ronaldo átlõtte a labdát a túloldalra, Benzema pedig nagyjából olyan gólt lõtt, mint Van Basten az 1982-es Európa-bajnokság döntõjében. Akkor Daszajev volt tehetetlen, most pedig Andrés Fernández nézte dermedten, amint a labda zsinóron húzva vágódik a hosszúsarokba. 0–1
Nem kellett túl sokat várni a második gólra sem, és ez sem volt akármilyen: a 36. percben Cristiano Ronaldo gondolt egyet, és távolról egy védhetetlen, furcsa ívben kacsázó bombával kínálta meg a hazaiak kapusát, aki nem is tudott hárítani. 0–2
A szünet elõtt harmadszor is betalált a Real Madrid, ezúttal egy kontra hozta meg a sikert, a befejezõ pedig Higuaín volt, egy pimasz emelést követõen. 0–3
A második félidõt nem a megfelelõ intenzitással kezdte a „királyi gárda”, és erre hamar ráfizetett: Cristiano Ronaldo feleslegesen emelgetett, az Osasuna labdát szerzett, az akciót pedig a nagy lendülettel érkezõ Nino fejezte be egy látványos fejesgóllal. 1–3
A korai gól miatt néhány percig kellemetlen helyzetbe került a Real Madrid, amelynek jó húsz percre volt szüksége, hogy visszataláljon az elsõ félidei játékához: ezután viszont minden gond nélkül ment, és a 69. percben újra háromgólos különbség volt a csapatok között, miután Cristiano Ronaldo szabadrúgása szerencsés körülmények között utat talált az Osasuna kapujába. 1–4
A 76. percben újabb gólt szereztek a fehérmezesek, Cristiano Ronaldo sokadik alkalommal verte meg a lassú és körülményes Roversiót, középre ívelte a labdát, az érkezõ Higuaín pedig öt méterrõl könnyedén bólintott a kapuba. 1–5
Nehéznek ígérkezett, végül mégis egész könnyedén nyert a Real Madrid az Osasuna otthonában, és ezzel egy újabb nagy lépést tett a bajnoki cím felé, fõleg annak tudatában, hogy innentõl kezdve már legfeljebb négy igazán kritikus idegenbeli meccs vár a csapatra Barcelonában, Bilbaóban és Madridban az Atlético ellen.
Osasuna–Real Madrid 1–5 (0–3)
Gólszerzõk: Nino (47.) ill. Benzema (6.), Cristiano Ronaldo (36., 69.) Higuaín (39., 76.)
Kiállítva: Lamah (90.)
Mourinho fél lábbal már Manchesterben?
A forrás megemlíti, hogy a portugál vezetõedzõ elfogadta a Manchester City csábító ajánlatát, és a következõ szezontól Roberto Mancini örökébe lép. Hozzáteszik, a felek között már teljes a megállapodás, és a szakember egy magánbeszélgetés alatt Florentino Pérez klubelnököt is tájékoztatta lépésérõl, amely végleges – állítják legalábbis nagy magabiztossággal a katalánok.
A verzió szerint a Real Madridnál ezek után elkezdték keresni a lehetséges utódot, a jelöltek között van a német válogatott szövetségi kapitánya Joachim Löw és a madridi születésû, egykori Valencia, Liverpool- és Inter-edzõ, Rafa Benítez.
A “kis Zizou” is ott lesz Felcsúton
Már minden csapat leadta a nevezését az ötödik PUSKÁS-SUZUKI KUPA mérkõzéseire. A Real Madrid keretében egy korszakos klasszis fiával is találkozhatunk. Enzo Alan Zidane Fernández a királyi klub 11-es mezében futballozik az idei húsvéti tornán.
A 17 éves fiú az apjára ütött. Enzo szintúgy középpályás, mint világ-, és Európa-bajnok édesapja és a technikai tudása is a BL-gyõztest idézi. A fenti kép is bizonyítja, már nem egyszer elõfordult, hogy a José Mourinho vezette elsõ csapattal edzett.
Egy néhány évvel ezelõtt készült mozgóképes összeállítás apáról és fiáról, amelybõl kiderül, hogy Enzo is szereti a 10-es mezt, a haja viszont egyelõre lényegesen dúsabb, mint a világhírû papának.