Csapatok
Gijón (6)
Látványosnak, kombinatívnak, élvezetesnek nehezen lehetne minősíteni a kiesés szele által meglegyezett asztúriaiak teljesítményét, hatékonynak viszont annál inkább. Négy próbálkozásukból kettő talált kaput, és mindkettő át is evickélt a gólvonalon. Az első góljuk egy zseniális kiugratás után, a második pedig egy fejesekből álló kombinációból született, és hosszú ideig úgy tűnt, hogy legalább egy pontot a Molinónban tudnak tartani, de végül nem jött össze nekik. Beszélhetnénk meg nem adott büntetőről, elmaradt pirosról, kétes ítéletekről, melyek segítették őket, mégis a legégetőbb probléma az lehet számukra, ha ez az utolsó pillanatos, minden kétséget kizáróan demoralizáló vereség szilárdítja meg őket a kiesőzónában, és vágja el a La Liga köldökzsinórját. Benne van a pakliban.
Real Madrid (7)
Hátsó figyelmetlenségek, kósza ívelések, kényelmetlen mezőnyfölény, majd egyre több kombinatív megoldás, egyre szebb észrevételek, állandósuló nyomás, és a végén az unalomig ismételt forgatókönyv alapján győztes gól. Némi szerkezeti probléma mutatkozott ugyan a csapatnál, de köszönhetően az egyéni megoldásoknak, az ellenfél csekély játékerejének, és a megfelelő motivációnak, győzelmet ért a mai produktum. 2-3 gyengébb teljesítmény, jó pár átlagos, 1-2 jobb, és 1 elképesztő performansz a játékosok részéről, amelyek bonyolult matematikai művelete plusz három pontot ad eredményül. A rotáció teljesült, a győzelem összejött, Nacho nem kapott sárgát és nem sérült meg senki, minden jó ha a vége jó.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Isco (10)
Szeretnénk egy idényben sok tízest kiosztani, szívünk szerint csak ilyet szórnánk ki, de igazán kevés alkalommal van rá módunk. Ezúttal azonban nem képezheti vita tárgyát Isco 10 pontja. Egy varázslatos és egy szemfüles gólt ért el, végig forogtak mellette a gijóniak, mint a piruló grillcsirkék, szólójánál pedig mindenkit táncba vitt, aki arra járt. 84 jó passz, 94%-os passzpontosság, 10(!) sikeres csel, két kulcspassz, és négy kiharcolt szabadrúgás. Ragyogóan szerepelt, élmény volt nézni minden egyes megmozdulását. Nem szabad elmennie nyáron, NEM LEHET ELENGEDNI ŐT!
Kiko Casilla (4)
Nem éreztem őt olyan magabiztosnak, mint az eddigi szereplései alkalmával. Az első gólnál különösen bizonytalan volt, félúton kapta el a lövés, ha kifut, ha marad, akkor is jobbak lettek volna az esélyei. Persze, varázslatos volt a kiugratás gijóni részről, ezt hozzá kell tenni. A második gólt egy jó „hulló falevél”-típusú fejes eredményezte. Elsőre megmondom őszintén, úgy láttam, hogy a rövidet fogta rendesen és egyszerűen nem ért át. Visszanézve azonban nagyon lassan reagált az első fejesre és nem változtatott érdemben a pozícióján a második fejes előtt, nem igazán volt a bólintás pillanatában megfelelő a helyzete, így szerepe van sajnos ebben a találatban is.
Danilo (7)
Csapata legjobbja volt öt sikeres szerelésével (öt szerelési kísérletből), és gyönyörűen tekerte Morata kobakjára a labdát az egyenlítő gólt megelőzően. Önmaga eddigi mutatványaihoz képest kellemes csalódást hozott a játéka, elöl remekül kísérte a támadásokat, hol a szélen, hol beljebb húzódva (az első gól előtt is hasznosan nyitott területet). Ő volt a védelem legjobbja ezúttal, nem vitathatjuk el tőle.
Sergio Ramos (6)
Nem túlzottan eseménydús mérkőzést tudhat maga mögött a kapitány, a gólokért nem vehető elő, főleg a labdajáratásban volt szerepe, ahogy a kisebb csapatok ellen ez megszokott, és ez különösen nagy jelentőséggel bírt a támadások építései során. Mindegyik fejpárbaját megnyerte, valamint két tisztázást is eszközölt, az ellenfél kapuja előtt egy kulcspassz, egy kihagyott lehetőség a mérleg.
Nacho (6)
Míg Ramos meccse inkább a kiegyensúlyozottságról szólt, Nacho esetében ingadozásokról beszélhetünk. Többet hibázott, viszont több nagy mentése is volt, mint védőpárjának, a röviden hazaadott labdától az utolsó emberes mentésig mindent láthattunk tőle, úgy tűnik Ramos izgalmait is magára vállalta. Négy tisztázása, két szerelése volt, és három szabálytalansága – ezek közül szerencsére egyik sem ért lapot, ez ugyanis Nachónak egy Clásicójába, Zidane-nak meg pár fejfájáscsillapító tablettába került volna.
Fábio Coentrão (5,5)
Nem hozott vállalhatatlan meccset a nagy visszatérő, de láthatóan a biztonsági megoldásokra törekedett. Ennek megfelelően eseményekben nem túlzottan bővelkedő egy órában lehetett része a kiesőjelölt otthonában, főleg a kisebb összjátékokban vett részt Iscót, vagy Asensiót támogatva, nem próbálta meg feltalálni a futballt, igaz, ilyen társak mellett ez nem is volt a feladata. A minimumot simán hozta, valószínűleg utolsó madridi mérkőzéseinek egyikén.
Mateo Kovačić (6)
A vártnál kevesebb momentuma volt, Isco abszolút ellopta a show-t mindenki elől, így aztán ez valahol érthető is. Öt sikeres csele azért a kis horvátnak is volt, ráadásul neki perfekt a mérlege is (5/5), plusz három szerelést rakott a közösbe (a negyedik a mosógépbe ment). Többször éreztem azonban úgy, hogy James szerepkörében még jobban tudott volna élni, mert visszavontabb pozícióba volt kényszerülve, ami érthetően határokat szab a kroát karmester kreativitásának kamatoztatásakor.
James Rodríguez (5,5)
Egyedül a kulcspasszai szólhatnak a kolumbiai mellett, öt fontos átadását senki nem überelte (Danilo néggyel azért megszorította). Viszont emellett szemre erőtlennek hatott, és ezúttal kezdőként nem jött össze a gól/gólpassz sem. Védekezésben nem tudott sokat hozzátenni egy szerelésével. Az elmúlt meccseihez képest pedig kényelmesebb helyen játszhatott, hiszen ezúttal kötetlenebben mozoghatott, nem volt a vonalhoz kényszerítve.
Lucas Vázquez (5,5)
Papíron ugyan behúzhatunk neki egy asszisztot, de azt inkább Isco harcolta ki, az átadás egy kicsit mögé érkezett ugyanis. Azonban ennyi érdemi megmozdulással zárta a meccset Lucas, aki ugyan küzdött, ahogy szokott, de szemre kevésbé ment neki a játék, és ez jellemző az egész tavaszára is a canteranónak. A második félidőben Zidane is megszólta egy hibája után, nem sokkal később le is cserélte a hajrára, amit láthatóan nem fogadott jól. Fejben helyre kéne rázódnia a szélsőnek, mert így csak a játékpercei ellen dolgozik.
Álvaro Morata (6,5)
Bár általánosságban elmondható, hogy Benzema gyakrabban vesz részt az összjátékban, és Morata inkább a befejezésekre koncentrál, ezúttal a spanyol is kötetlenebbül mozgott, többször kimozgott a szélre, vagy eljött a tizenhatosról, hogy segítse a támadásokat. Danilo kiflijét „megette”, erős és pontos fejes érkezett tőle a hosszúba. Volt egy lehetősége Nacho fejese után a gólvonalról, amelyet több, nem a futballra tervezett testrészével is talán beterelhetett volna, végül kimaradt az a helyzet.
Marco Asensio (6)
A bal szélen kapott helyet a fiatal játékos, de nem sokat szerepelt a mérkőzésen. Két szabadrúgást mindenesetre kiharcolt, három szerelése volt, két lövési kísérletét azonban blokkolták. Mateóhoz hasonlóan őt is megnéztem volna James szerepkörében, mert Asensio sem szélső eredetileg, hanem támadó középpályás. Az idő neki dolgozik, a jövő előtte, és addig is fontos tapasztalatokkal gazdagodhat. Az biztos, hogy egyre komolyabb fenyegetést jelent a társak perceire, persze ebben a Bayern elleni 30 perce is nagy szerepet játszik. Ki tudja, legközelebb lehet, hogy a BL-döntőben kell hasonlóan beszállnia. De addig még el is kell jutni.
Cserejátékosok
Marcelo (6)
Bejött kicsit mókázni, meg nem mellesleg gurított egy gólpasszt Iscónak, ami győzelmet ért.
Mariano (-) olyan, mint az új ügyfél a mobilszolgáltatónál – minden ingyen percért lelkesedni tud, Casemiro (-) pedig a nagyobb terv részeként már azelőtt megjött biztosítani a középpályát, mielőtt Isco megszerezhette volna a győztes találatot.
Edzői értékelés
Zinédine Zidane (6,5)
Jól rotált a Bayern elleni dupla között, egyedül Kovačić szerepkörét nem tudtam értelmezni, és talán maga a játékos sem. Cseréi rendben voltak, Marcelo hárompontos assziszttal szállt be, Mariano kellett a támadópotenciál növelésére, Casemiro cseréje meg kiválóan sült el így utólag, hiszen a gól után a középpályán frissen ott tornyosult, de talán inkább egy Kroos-James csere kifizetődőbb lett volna, a labdák elosztásának megkönnyítése és Kovačić kötöttségének feloldása kapcsán. James azonban végigjátszotta a meccset – most Lucas tombolt a lecserélése után. Érdemes lenne a srácokkal azért ezeket letisztázni, hogy számos kamera követi őket, és nézők milliói, sajtósok ezrei mondanak véleményt egy rosszkor elkapott pillanat után, amelyből kialakul a közvélekedés fogalma. El kellene kerülni tehát ezeket a helyzeteket, hogy még szilárdabb csapategységet mutasson a Real Madrid, a motivációból fakadó, határokat feszegető dühkitörések nélkül.
