A színfalak mögött

A Real Madrid 110 éves történelme bõven szolgál érdekesebbnél érdekesebb anekdotákkal, amelyeknek azonban csak egy kis része jut el a szurkolókhoz. Ezeket gyûjtötte össze két neves spanyol újságíró egy könyvben, amely eddig viszont csak spanyolul jelent meg. Az innen kiválogatott bennfentes sztorikból fogunk rendszeresen közzétenni egy csokrot, hogy olvasóink képet kapjanak arról, mi rejlik a színfalak mögött.

Helguera repülési fóbiája

Félni a repüléstõl nem éppen egy praktikus dolog, ha az ember egy elitfocista, hiszen minden héten repülõtértõl repülõtérre vándorolnak a játékosok. A madridiak egykori meghatározó védõje, Iván Helguera repülési fóbiától szenvedett, és nagyon rossz pillanatokat élt meg, amikor idegenbe kellett utazni. A kantábriai játékos, hogy a pánikreakcióit csökkentse, gyakran a pilótakabinban utazott, ami valamennyire enyhítette ezeket a tüneteket.

Valószínûleg Helguera legrosszabb emléke 2001 októberére datálódik, amikor a csapat Moszkvából indult vissza Madridba, a Lokomotiv elleni BL-meccset követõen. Pár perccel a felszállás után egy kacsa repült bele a bal oldali hajtómûbe, ami ettõl kigyulladt, és a repülõnek sürgõsen vissza kellett fordulnia a moszkvai repülõtérre. A helyzet igen forró volt pár percig, a csapatból pedig Munitis és persze Helguera élte meg a legrosszabbul ezeket a pillanatokat. Szerencsére minden csak egy ijedtség maradt.

Aki elnevezte a galaktikusokat

Florentino Pérez, az elsõ elnöki periódusában elõszeretettel igazolt nagy sztárokat, ami a futball világ ámulatát, elismerését és valamennyi irigységét is kiváltotta. Egy idõ után el is nevezték a csapatot galaktikusnak, amely jól írta le a sok sztárral és aranylabdással teli keretet. Szokás beszélni egyenesen a galaktikus-éráról, ahogy ezt mi is megtettük a történelmi sorozatunkban. Az elnevezés nem minden játékosnak nyerte el a tetszését, fõleg miután ezt a médiában oly túlzott mértékben használták a csapat jellemzésére.

A galaktikus jelzõ népszerûségét valószínûleg a Marca egyik címlapja indította el, ahol „Egy másik galaxisból jövõ foci”-ról írtak (Fútbol de otra galaxia). A végleges formát végül a Valencia akkori elnöke, Jaime Ortí mondta ki (valószínûleg erre a címlapra reflektálva), aki egy nappal a Real Madrid – Valencia rangadó elõtt panaszkodott arra, hogy a média mennyire tele van a madridiakkal: „Azt mondják, hogy õk galaktikusok, vagy valami ilyesmi”. Jaime Ortí a tudtán kívül épp korszakot meghatározó kifejezést alkotott meg…

A klub legrosszabb igazolása

Az olvasók közül bizonyára sokan emlékeznek arra a Julien Faubertre, aki a 2008-2009-es idény téli átigazolási piacán érkezett Madridba. A francia jobbszélsõ egy villámügylet által került a spanyol fõvárosba kölcsönbe a West Ham Unitedtõl, körülbelül 1,5 millió euróért cserébe. A leigazolása sokakat meglepett, ugyanis addig vajmi keveset hallottak az emberek a játékosról, és arról, milyen kvalitásokkal rendelkezik. A kételkedõ hangok hamar felerõsödtek, és nemsokára valóban kiderült, hogy Faubertnek alig van meg a játéktudása ahhoz, hogy a Real Madridban játsszon. Ott töltött fél éve alatt összesen két meccsen állította be csereként Juande Ramos, akinek legtöbb esetben még a keretébe sem fért be.

Az is kiderült, hogy nemcsak a játéktudásával van gond, hanem a hozzáállásával is. A Villarreal elleni idegenbeli bajnokin leülhetett a kispadra, de a kamerák megörökítették, ahogy enyhén szólva nem veszi túl komolyan a dolgot, és a meccs sem érdekli nagyon: videó. Egy másik nap egyszerûen elfelejtett edzésre menni, mert azt hitte szabadnapos. A klub megbüntette érte, a szurkolók pedig megértették, hogy itt a Real Madrid történetének egyik legrövidebb pályafutásának lehetnek szemtanúi. 1,5 millió euróba került az az 54 perc, amit a pályán töltött, az idény végeztével pedig nem meglepõ módon, a klub nem élt a három éves szerzõdési opcióval.

A sorozat elõzõ részei:

Forrás: Las mejores anécdotas del Real Madrid c. könyv
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK