Visszavágó a Borussia ellen: “Tegnap nem voltak jó érzéseink, 4-1-re elbukni egy BL-elõdöntõt mindig fájdalmas, de azután javult a helyzet, megjött a lelkesedés és beláttuk, hogy van még egy visszavágó. Minden ezen a meccsen múlik, ezért kell hívni a madridistákat, hogy lelkesítsenek minket és jöjjenek el a Bernabéuba úgy, ahogyan már számtalanszor megtették. Az idõsebbek emlékezhetnek rá, volt már olyan, hogy minden veszni látszott, de végül sikerült. Bár rossz az eredmény, de van még egy mérkõzés és 90 perc, bármi megtörténhet, meg kell halni a pályán, hogy elérjünk a Wembleybe. Az lett volna jó, ha 2-0-val jövünk el a meccsrõl, de ez egy remek csapat, nem szabad lebecsülni.”
Az öltözõben bíznak a továbbjutásban: “Ténylegesen bíznak benne. Ez egy lehetõség, otthon játszunk, és egy ilyen rossz eredmény után az emberek sokkal motiváltabbak. Segítséget kell kérnünk. Biztos vagyok benne, hogy két nap múlva már mögöttünk fognak állni a szurkolók. A keddi lesz a szezon legfontosabb mérkõzése. Ennek megfelelõen kell viselkednünk, ha valamirõl szól ez a klub, akkor az az, hogy sosem fárad bele abba, hogy hõstetteket hajtson végre, évekkel ezelõtt megtörtént, és meg vagyok gyõzõdve arról, hogy ezúttal is meg fog.”
A szurkolók támogatása: “Amire szükség van, az az, hogy akik eljönnek a Bernabéuba, kitegyék a lelküket, mert az a tizenegy ember, aki a pályán lesz, tovább akar majd jutni. Megértem, hogy most rossz.”
B-terv: “Erre van az edzõ. Minden pillanatban azt kell tennie, ami a csapatnak a legjobb. Az edzõ az egyetlen, akinek van mozgástere, aki cserélhet, ha valami nem megy jól.”
A kapcsolata Mourinhóval: “Õ nem rideg, hanem õszinte. Szakmailag tisztelettel kezeljük egymást, személyesen nem ilyen a viszonyunk. Az egyesület kettõnk felett áll.”
Kritikák: “Az emberek véleménye szabad, 22 éve vagyok Madridban, 14 éve az elsõ csapatban, ha valaki nem emlékszik, áttekintheti a pályafutásomat.”
Derbi: “Nehéz arra gondolni, hogy a keddi elõtt van még egy meccsünk, ráadásul az Atlético ellen a Calderónban, ez egy derbi, amin ráaádsul 14 éve nem kapott ki a Real Madrid. Nem hiszem, hogy komolyabban kihatna a Király-kupára. A fejünkben most sokkal inkább a keddi meccs van, csak utána jön a szombati.”
Túlzott volt a lelkesedés? “Bennünk nem, talán csak a megszokott lelkesedés. Valószínûlg az elõdöntõbe érve az ember elõtt már ott a döntõ képe. Az a rossz szokásunk, hogy mindig egy spanyol döntõt vélünk látni. Tavaly is ugyanezt éltük át. Mindkét visszavágó spanyol földön lesz, a mi meccsünkért jobban aggódom, remélem, hogy sikerül hõstettet végrehajtani és bejutunk a döntõbe.”
Várja a lehetõséget: “Jól vagyok, remekül megy az edzés. Segítem a csapatot, ahogyan csak tudom, most kicsit máshogy, mint az elmúlt 14 évben, de a csapat mögött állok. A fontos az, hogy a csapat remek, és Diego is az, elismerem minden társamat. Ugyanúgy folytatom az edzéseket mint a sérülésem elõtt. Ha a kapuban leszek, az segíteni fog. Ezt más dönti el, nem én, de elégedett vagyok, hiszen a felülvizsgálat szerint a kezem remekül van, és várnom kell a lehetõséget, aztán azt meg kell becsülnöm. Ha majd úgy véli, alkalmas vagyok, teljes mértékig ki fogom használni. Három hónap kihagyás után olyan vagyok, mint egy kölyök, aki most debütál. Azoknak, akik a padon vannak, nyomást kell gyakorolni a többiekre, hogy senki se pihenjen.”
A jövõjérõl: “A keddre akarok gondolni, jobban aggódom a Madrid miatt, mint a jövõm miatt, nem a nevek számítanak, hanem az egyesület.”
Csalódott valamelyik társában? “Nem, senkiben sem. Támogattam õket, és szeretném hangsúlyozni, hogy senki felõl nem éreztem semmi rosszat.”
Del Bosque szerint egy legenda: “Hálásnak kell lennem ezekért a szavakért, akárhányszor meghallom õket, boldog vagyok, és a lehetõ legnagyobb erõbedobással és munkával szeretnék felelni rájuk.”