A Valencia nevelés nem csak a pályán, de a videojátékokban is hasít, ami nagy szenvedélye.
„Korábban nagyon jól játszottam, de a lányaim és a családom mellett már csak napi egy órám van a játékra.” – mondta szemöldökét összeráncolva. „Be kell vallanom, hogy már nem vagyok a régi.”
A konzoljátékok már gyerekkorában elcsábították a blancók védõjét: „Azóta vagyok megszállott játékos, amióta csak az eszemet tudom. Gyerekként a Kick Off nevû futballmenedzser játékkal és egyéb sporthoz nem köthetõ játékokkal játszottam. Manapság már a FIFA a legrealisztikusabb, így azzal játszom.”
Az interjú a Hotel Reina Victoria teraszán zajlik, ami a FIFA Interactive World Cup 2013 nevû verseny nagydöntõjének is helyet ad. Hétfõn zajlott a torna elsõ napja, Albiol pedig, aki általában azzal a csapattal játszik, amelyben az életben is szerepel, megnézte a nyitómérkõzést.
Lenyûgözte, amit látott: „Ezek a srácok igazán tudnak játszani. Sokat játszunk a válogatott csapattársaimmal, mivel már régóta együtt mozgunk és az edzõtáborokban osztozunk a szobákon. Tornákat is szoktunk rendezni, de a színvonal meg sem közelíti az ittenit.”
Jesús Navast tartja a legjobb FIFA-játékosnak a világbajnok keretben, és a csapatáról is elárul néhány dolgot: „Mindig a szélre teszem magam. Milyen lenne már, ha saját magamat nem játszatnám? Néha még a csatársorba is felkerülök, ha hátrányban vagyunk.”
Ez azt jelenti, hogy tisztában van azzal, hogy használja ki az erõsségeit? „Nem éppen.” – mondja. „Jó lenne, ha gyorsabb lennék egy kicsit. Meglátjuk, hogy megtalálom-e a módját, hogy minden szinten javuljak valamennyit.”
A beszélgetést megzavarja, amikor az egyik döntõs Xabi Alonsóval rúg gólt, amit nem hagy szó nélkül Albiol: „Neee! Xabi Alonso sosem rúg gólt!”
Albiol különösen sokat játszik Higuaínnal és Ramosszal: „Sergio is játszik a FIFA-val, de nem olyan jó benne. Régebben háborús játékokat játszottunk, de meguntam, hogy mindig hõs akart lenni. Minden muníciót és fegyvert összeszedett, és mindenre lõtt, ami mozgott. Mondtam neki, hogy akkor én csak hátradõlök, és hagyom, hogy azt csináljon, amit akar. Gonzalo a legviccesebb, de õ sosem gyõz le.”
Ahogy beszélgetésünk a végéhez közeledik, Albiol, aki tud egy-két dolgot a nagy címek megnyerésérõl, ad néhány tanácsot a huszonegy döntõsnek: „Élvezniük kell a játékot, nagyon figyelniük kell és szinte minden helyzetüket ki kell használniuk, hiszen itt nem kilencven perces meccsek vannak. A leghiggadtabb fogja megnyerni a tornát, én pedig csak remélni tudom, hogy az egyik spanyol srác lesz az.”
