Ancelotti kellemetlen helyzete

A sok új igazolás beillesztésének, illetve az elnök boldoggá tételének kényszere alatt a Real Madrid trénerének stílusa esett áldozatul saját döntésképtelenségének.

„A világ legnagyobb presztízzsel bíró klubjának látványos futballt bemutatva kell gyõzedelmeskednie, mivel a klub történelme és a hagyományai megkövetelik a támadó futballt, a látványos futballt.” Ezekkel a szavakkal mutatkozott be Ancelotti a Real Madrid trénereként júniusban. Egy hónappal késõbb, a Bournemouth elleni felkészülési meccs elõtt újra elmondta, mik a céljai: „Támadó futballt kell játszanunk, mivel rendkívül tehetséges játékosaink vannak.” Egy olyan keretet ígért, ami jól bánik a labdával, birtokolja azt, illetve irányítja a meccseket.

Az olasznak akkor még ott volt Mesut Özil. Közben Gareth Bale meg sem érkezett. Várni kellett még az elsõ tétmeccsekre is; a meccsekre, amik során aztán Ancelotti mondanivalója szépen elérte a mélypontot az Atlético elleni vereséget követõen.

A Madrid LA Galaxy elleni mérkõzése elõtt augusztus elsején az olaszt a jelenlegi és José Mourinho csapata közötti különbségekrõl kérdezték. A válasz a következõ volt: „Szeretek támadó futballt játszani, szeretek támadni; ahogy a szurkolók is.” A Madrid (még Özillel) szórakoztató elõszezont produkált.

A problémák akkor kezdõdtek, amikor elkezdõdött a szezon. Keveset mutatott a csapat a Betis elleni 2-1-es gyõzelem alkalmával, mielõtt vért izzadva nyertek 1-0-ra a Granada ellen. Igaz, hogy Isco és Luka Modric brillíroztak az Athletic Bilbao elleni 3-1 alkalmával, de rögtön jött is az elsõ kisiklás a Villarreal ellen (2-2). A Real Madrid akarta a labdát, de nem találta. Nem védekezett jól, nem játszott tekintélyt parancsolóan. Most, hogy Özil már az Arsenal játékosa, Ancelotti elkezdte felmérni a lehetõségeket, hogy helyet találjon Bale számára, aki (Cristianóhoz hasonlóan) kevésbé eredményes, ha nincs elõtte szabad terület.

Aztán jött a Bajnokok Ligája nyitánya a Galatasaray ellen. A Madrid nehezen kezdett, de végül egy meggyõzõ, 6-1-es gyõzelem után térhetett haza Isztambulból, ahol kihasználta az üres területeket és egy, az addig látottaknál sokkal tisztább futballt mutatott be. A következõ, Getafe elleni mérkõzés elõtt Ancelotti már megpendítette a változás szelét: „Ha három passz is elég ahhoz, hogy betaláljunk, akkor nem fogunk harmincat passzolni; végül is olasz vagyok.” A Real edzõje aztán kétségek közepette nézhette végig az Elche elleni (ahol csak a bírónak köszönheti a Madrid a pontokat) és az Atlético elleni bukást.

A madridi derbi után a következõt mondta: „Gyorsabbnak és határozottabbnak kell lennünk, jobb mozgással.” Így vált teljessé a „látványos futball” átalakulása a „három passz is elég” gondolattá.

Sarkalatos pontok:

Nincs hely Casemiro vagy Jesé számára: A fiatalok az elõszezon során meggyõzõek voltak, de a Real Madrid tétmeccsein alig kaptak lehetõséget. Carlo nem akarja megadni a lehetõséget ezeknek a srácoknak, ahogy Moratának sem, aki szintén csak néhány percet kapott.

Coentrao be, Carvajal ki: Annak ellenére, hogy formán kívül van, a portugál megkapta a lehetõséget az Atlético ellen a védelem bal oldalán. Dani Carvajal kezdhetett volna a jobb oldalon, de ez a poszt Álvaro Arbeloáé lett, aki Coentrao érkezésével visszakerült a helyére.

Elsõ számú kapus: Olyan megoldással jött elõ, amivel edzõi karrierje során még soha. Iker Casillas a Bajnokok Ligájában játszik, miközben Diego Lópezé a bajnokság. Semleges maradt, így pedig elsõ számú kapus nélkül hagyta a Real Madridot.

Bale erõnléte: Egy mini előszezont szeretett volna a walesinek, de Florentino Pérez legfontosabb igazolását végül az érkezése után azonnal bevetette. Egy héttel késõbb a játékos megsérült. Most egy kicsit tovább kell várnunk rá.

Benzema: Gonzalo Higuaín eladásával Florentino kikövezte a francia útját a középcsatár pozícióba, miközben Ancelotti finoman jelezte, Morata nem jelent veszélyt a helyére. Benzema (530 góltalan perccel a bajnokságban) minden mérkõzésen kezdõ volt.

Kivételezés Illarramendivel: Szívesen kérkedve új szerzeményével, Ancelotti az a 23 éves játékost választotta a madridi derbire, aki a lehetséges 720 percbõl eddig 185-öt játszott, miközben Modric 456 percnél járt. Illarramendi a jövõ sztárja, de Modric mostanában a Real egyik legjobbja volt. Az edzõ a félidõben megváltoztatta döntését.

Neked mi a véleményed Ancelotti eddigi tevékenységérõl? Mondd el a fórum megfelelõ topicjában!

Forrás: AS
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK