Mióta szurkoltok kedvenc csapatotoknak? Hogyan kezdõdött a rajongás?
Pánczél Jázon: Nagyjából a 2002-es világbajnoksággal indult a rajongás, Ronaldo játékát imádta a családom, így nekem is kötelezõ volt. 2005-ben kezdett el Real meccseket nézni a bátyám, és mivel nekem nem volt jobb dolgom, így én is leültem vele a képernyõ elé. Ekkoriban még csak alkalmanként néztem meg egy-egy meccset, azonban a 2006/2007-es szezont már heti rendszerességgel követtem. Utólag nagyon hálás vagyok a fentieknek, hogy pont ebben a szezonban váltam igazi madridistává, hiszen soha nem volt még egy olyan izgalmas szezon, mint akkor. Azóta a szezon óta töretlen a lelkesedésem a csapat irányába, és csak nagyon ritkán hagyom ki az aktuális meccsünket.
Pötörke Tamás: 1999 óta szurkolok a Barcelonának, amióta Patrick Kluivert ideigazolt.
Mit csináltok egy átlagos meccsnapon? Van valami különösebb szokásotok?
P.J.: Attól függ. Egy átlagos bajnoki meccs napján semmi különöset nem csinálok, ugyanúgy kezelem, mintha egy normális hétköznap lenne, csak este megnézem a meccsünket. Amikor rangadót játszik a csapatunk, akkor viszont minden más. Már elõtte lévõ napon megnézem a korábbi évek összefoglalóit, magamban végigpörgetem a mérkõzés lehetséges kimeneteleit, illetve megcsinálom az idõbeosztásomat a rangadó napjára. Minden nagyobb meccset a Sugárban nézek a peñásokkal, a vonatúton mindig meghallgatom a Lonely Day címû számot, majd belevetem magam a meccsnézés örömeibe.
P.T.: Többnyire felveszem a mezemet, elõkerülnek a tárgyak, mint például a barçás hamutál, esetleg sál és természetesen a sörök is. (nevet) Különleges szokásom, hogy nagyobb meccsek alatt (pl. El Clásico) a barçás ágynemûm ki van feszítve a szekrényemre. Kicsit olyan szentély feelingje van. A másik hagyomány, hogy a Barça meccseket Facebookon közvetítem. Felkonferálom, utána a gólokat, annak szerzõit, és persze a meccs végeredményét is kiírom.
Hogy értékelitek csapatotok idei szezonját?
P.J.: Nehéz kérdés. Nyilvánvaló, hogy a mutatott játékkal egy madridista se lehet elégedett, viszont nincs akkora gond, mint amilyennek beállítják egyesek. Érkezett négy új játékos a kezdõbe, távozott Özil és Higuaín is, akik meghatározó egyéniségek voltak az utóbbi években, illetve érkezett egy új edzõ is. Új rendszerben játszunk, új emberekkel, új edzõvel. Egyértelmû, hogy két hónap alatt nem fogunk jól és eredményesen játszani, ehhez sokkal több idõ szükségeltetik. Ráadásul szerintem még ott van a játékosokban a Mourinho által generált feszültség. Nem lesz könnyû, de szerintem tavaszra már ütõképesek lehetünk.
P.T.: Eddig minden jól alakul a bajnokságban és a BL-ben is. Vannak még hibák. Inkább tavasszal érdemes értékelgetni, ez még a szezon eleje.
Hogy értékelitek az ellenfél szezonját?
P.J.: A Barcelona remekül kezdte az idényt. Ha nyertek volna az Osasuna ellen, akkor beállítják az 1968/1969-es rekordunkat, akkor kilenc meccsen kilenc gyõzelemmel kezdtük a szezont. A katalánoknak sokkal egyszerûbb dolguk volt, mint nekünk, három játékos távozott tõlük, és ezek közül egyik sem volt meghatározó személyiség. Egyedül Neymart kellett beépíteniük a kezdõbe. Az edzõváltás sem érintette érzékenyen a Barça játékát, hiszen hasonló stílusú edzõ jött Tito helyére. A Barcelonának tehát könnyebb dolga volt, de ez mit sem von le az érdemeikbõl. Hozzá kell tenni viszont azt is, hogy még nem volt igazán komoly ellenfele a Barçának, az igazi szintfelmérõ a klasszikus, illetve a Milan elleni meccsük lesz. Az viszont látszik, hogy szervezett védekezéssel megfogható a gárda.
P.T.: A Madrid a bajnokságban nem az igazi. Még nincs kész a csapat. De nem kell õket félteni. A BL-ben eddig kiválóak.
Mit vártok idén a kedvenceitektõl?
P.J.: Szenvedést, küzdést, szép játékot. Egy formálódó csapat életében nagyon fontosak az olyan meccsek, amilyen volt a Levante elleni. Rosszul játszottunk, de a végén a fiúk egymásért küzdöttek, így meg is lett a fordítás. A gólörömöknél látszott, hogy átszakadt egy gát a csapatban. Az ilyen meccsek során a játékosok elkezdenek egymásért küzdeni. Én idén fõleg szép játékot várok el a csapattól, akár az eredményekkel szemben is. Az idei esztendõre én úgy tekintek, mint egy gyakorló szezon, az elsõdleges elvárásom az, hogy tavaszra alakuljon ki a csapat stílusa, hogy aztán jövõre hengerelhessünk.
P.T.: Gyõzelmeket, szép játékot és persze címeket. Egy triplázásnak nagyon örülnék.
Szerintetek mi kell ahhoz, hogy valaki megnyerje a La Ligát?
P.J.: Kiegyensúlyozottság. A bajnokságot az dönti el, hogy a kettõ (három) nagy csapat közül melyik veszít kevesebb pontot a kicsik ellen.
P.T.: Folyamatosan tartani a szintet. Keményen dolgozni. Meccsrõl-meccsre haladni és a gyõzelemig hajtani.
Az elmúlt idõszak eredményei, játéka alapján melyik fél esélyesebb a bajnokság megnyerésére? Vagy már nem kétcsapatos a liga és az Atlético Madriddal is komolyan kell számolni?
P.J.: Fentebb már írtam, hogy a Barçában sokkal kevesebb mozgás volt, így õk jelenleg kiegyensúlyozottabbak, ennek köszönhetik a korai elõnyt. Per pillanat 35% esélyt adok magunknak, 64%-ot a Barçának, 1%-ot az Atléticónak. Szerintem az Atlético tavaszra kipukkad, nem fogják bírni a kétfrontos terhelést. Nekünk piszok nehéz dolgunk lesz, de ez a hátrány még bõven ledolgozható. Ha megnyerjük a klasszikust, akkor behozzuk a katalánokat, és ez akkora lelki pluszt adhat a srácoknak, hogy könnyen jöhet egy nagy nyerõ széria.
P.T.: Én mindenképp a saját csapatomat mondanám favoritnak. Nálunk nincs nagy taktikai változás. Elsõk vagyunk. A Madrid taktikailag még nincs kész. Õk jövõre szerintem bármit képesek lesznek megnyerni. Új edzõ, játékosok, taktika. Ezeknek össze kell állni. Náluk ez az újjáépítés szezonja. De ez csak az én meglátásom. Nem kétcsapatos a Liga. Az Atlético ugyanúgy esélyes a bajnokságra. Nagyon erõsek. Kitartóak, remek és tehetséges játékosok alkotják a keretet és nagyon jó edzõjük van Simeone személyében. Félelmetesek évrõl évre.
Ez lesz a 226. El Clásico (már ami a tétmeccseket illeti). Az eddigi 225 mérkõzés közül melyik volt a legemlékezetesebb a számotokra? (Pozitív és negatív értelemben is írjatok egy-egy példát!)
P.J.: Nehéz kiválasztani a 225 meccs közül a kedvencemet. (nevet) Három mérkõzés is van, amire szívesen gondolok vissza: az elsõ a sorfalas 4-1 még a 2008-as szezonból, gondolom, ezt nem kell ecsetelnem, miért. A második a 2011/2012-es szezonban a Camp Nou-ban elért 1-2. Ekkor közelített meg minket négy pontra a Barcelona, sokan már azt mondták, hogy csak egy pont a hátrányuk, hiszen az igazi barçás nem számítja a klasszikus eredményét. A csapat és Ronaldo frappáns választ adott ezeknek a drukkereknek. A harmadik kedvencem a tavalyi kupa visszavágó, ahol végül 1-3-ra nyertünk, de simán lehetett volna 0-6 is. Élmény volt nézni az alázást a sok aláztatás után. Amire nem szívesen gondolok vissza, az az 5-0. Jó formában voltunk, azt hittük, Mourinho személye garancia a sikerre, de jól meg lettünk leckéztetve. Szörnyû élmény volt.
P.T.: Az egyik legpozitívabb élményem az 5:0-ás sikerünk, na meg a 2:6-os idegenbeli gyõzelmünk volt. Nem beszélve arról, mikor Ronaldinho fénykorában gyõzelemre vezette a Barçát a Madrid ellen. Felállva tapsolta a Bernabéu közönsége. Jó volt látni, hogy az ellenfél szurkolói is elismerték a teljesítményét. Bármennyire is furcsa, de emlékezetes negatívum nem volt. Mindig elismertem, elfogadtam, hogyha a Real gyõzött. A Zidane korszakban volt egy meccs, ahol kikaptunk. Fiatal voltam, ezért nem emlékszem úgy, de akkor szinte sírtam a tévé elõtt. A szüleim és tesóim persze rajtam röhögtek. Nagyon ambivalens érzéseim vannak a Madriddal kapcsolatban, mert egyrészt nem szeretem magát a csapatot, de nagyon tisztelem õket, mert õsi riválisok és a világ egyik legjobb klubjáról beszélünk.
Carlo vs. Tata. Hogyan vélekedtek a két edzõrõl? Miben jobb az egyik, és miben a másik, illetve vannak-e gyengeségeik?
P.J.: Bevallom õszintén, nem ismerem jól Tata stílusát. Paraguayjal rendkívül defenzív volt, viszont eredményes is. A Barcelonánál természetesen offenzív játékot alkalmaz, eddig nagyon sikeresen. Úgy tûnik, a rotációs rendszere is mûködik. Sikeresen be tudta építeni Neymart a játékba, illetve több játékos is kiválóan teljesít a keze alatt, gondolok itt például Valdésre. Jól felkészült szakember benyomását kelti, de eddig még nem találkozott komoly ellenféllel. Ancelottit remek edzõnek tartom, az eredményei önmagukért beszélnek. Türelmesnek kell lennünk vele, hiszen hosszú távon biztos sikeresek leszünk az olasszal. Egy esetleges gyõzelemmel lecsitíthatná a kedélyeket, és lerázhatná rövid ideig magáról a sajtót. Összességében elmondhatjuk, hogy mindkét edzõ számára az elsõ igazi megmérettetés a klasszikus lesz.
P.T.: Idén mindkét csapathoz új edzõ jött. Ancelottinak igazán eredményes múltja van. Szakmailag jobb, mint Tata. Ne felejtsük el, hogy a Milannál mit mûvelt a bajnokságban és a BL-ben. Tavaly a PSG-vel is megszorongatott minket. Nagyobb tiszteletnek örvend, mint Mourinho. Amióta megérkezett, a Madridnál megnyugodtak a kedélyek. Ellene szól az új közeg és a nagyon magas elvárások, amik hatalmas nyomást helyeznek rá. Na meg az, hogy olasz. Egyelõre nem nagyon tudom értékelni madridi munkáját. Martinónak nagyon örülök a felfogása, a hozzáállása és a keménysége miatt. Õ jelenleg a legmegfelelõbb, hogy a stílusunkat megtartsa, javítsa és újítsa. A Newell’s Old Boysnál nagyon jó munkát végzett, újonc csapatból bajnokot csinált. Paraguayt a negyeddöntõig vitte a legutóbbi vb-n. Guardiola munkáját elismeri. A játékrendszerünket és filozófiánkat ismeri és tud alkalmazkodni. Tetszik, ahogyan rotál és igenis le meri cserélni Messit. Ami ellene szól, ugyancsak a magas elvárások és a szinten tartás. Sajnos még nem dolgozott európai csapatnál, ezért nincs elég tapasztalata és a neve sem cseng még olyan jól. Természetesen neki is vannak megkérdõjelezhetõ és rossz döntései, de nem várhatunk rögtön csodát. Senkitõl se szabad. Számomra szimpatikus edzõ és bízom benne. Meglátjuk, mi lesz a szezon végén.
Mi a véleményetek a két csapat nyári átigazolási politikájáról?
P.J.: Mindkét csapat jól erõsített. Illarra, Isco és Carvajal is megérte az értük kifizetett pénzt, és hasznos tagjai lesznek a csapatnak. Bale-lel kapcsolatban már nem vagyok ennyire bizakodó. Természetesen nem érte meg 91(!) millió euróért leigazolni, és jelenleg azt sem tudom elképzelni, hogy sikeres jövõ elõtt állna itt Madridban. Egyszerûen nem passzol a spanyol ligához. Amit világklasszis szinten mûvel, azt itt egyszerûen nem tudja, nincs akkora szabad területe. Amint megtolja a labdát és lehagyja a védõjét, abban a pillanatban kiugrik a középsõ védõ, és tisztáz. Jelenleg Di María sokkal jobb opció. Illarra személyében a következõ tíz évre meg lehet a középpályánk, rendkívül intelligens játékos, nem szórja el feleslegesen a labdákat, és a védekezõ feladatait is jól ellátja. Iscónál picit félek, remélem nem lesz õ a második Sneijderünk. Nagyon jól kezdte a szezont, de most visszaesett a teljesítménye. A képességei alapján fényes jövõ áll elõtte. Neymar leigazolása jó döntés volt, rendre jó teljesítményt nyújt sajnos. Remélem, megtetszik neki Messi posztja, és amikor visszatér az argentin, akkor egy picit megsértõdik rá. Persze ez hiú ábránd, mindketten profi játékosok, így ennek megfelelõen is fognak viselkedni.
P.T.: A Madridnál Isco és a másik két spanyol játékos (Illarra, Carvajal) vétele egyértelmûen jó döntés volt. Én Bale-t nem tartom jó fogásnak. Tényleg klasszis játékos, de nem ér ennyit. Ronaldónál többet?! Mondjuk a Real az aktuális szezon valamelyik sztárját vette meg, ami nem meglepõ. Ennek ellenére ez a keret messze elmarad a „Galaktikusoktól” (Raúl, Guti, Zidane, Ronaldo, Figo, Robi Carlos, Beckham, Makelele). Hatalmasak voltak. Özilt sajnálom, mert szerintem õ itta meg a levét Bale leigazolásának. Nem szerettem, de elismertem, a Madrid támadásainak az agya volt. Gólpasszai is mellette szóltak, ráadásul többen felszólaltak (köztük Ronaldo is), hogy mennyire sajnálják a távozását. De az jó hír, hogy az Arsenalt választotta. Szerintem Wengerék nagyon jó üzletet kötöttek vele. Özil a csúcsra repítheti az ágyúsokat. A Barçánál Neymar leigazolása tényleg kellett. Hatalmas jövõ elõtt áll. Viszont egy védõ leigazolását én is hiányoltam. Megint jól elszórakoztuk a nyarat és nem erõsítettük meg a védelmünket. Hummels vagy David Luiz jöhetett volna. De hála istennek Puyol felépült és Bartra elszántságában is bízom. Ettõl függetlenül mindenképp kell egy védõ.
Hogyan vélekedtek az „Iker ügyrõl”?
P.J.: Alanyi jogon nem szabad berakni senkit sem a kezdõbe. Diego López hatalmas formában véd, így nem indokolt betenni Ikert a csapatba. Minden drukkernek fáj, hogy a keret legnagyobb madridistája csak a padot koptatja. Szívem szerint betenném õt, de racionálisan nézve nem érdemli meg.
P.T.: Casillas egy ikonja a Madridnak. Ott nõtt fel és a világ egyik legjobb kapusa. Sajnálom, mert õt nagyon tisztelem. De nehéz helyzetbe került, mert Diego López is nagyon jó kapus. Én szívesen látnám Ikert nálunk a kapuban.
Ki a csapatotok legjobb játékosa?
P.J.: Egyértelmûen Cristiano. Alázatosan játszik, mindig lehet számítani rá. Jó kapcsolatot ápol a szurkolókkal, igazi vezér. Hihetetlen, hogy még mindig tartja az egy gól/meccs átlagát.
P.T.: Messi. Annak ellenére, hogy az õ tudása a csapatnak is köszönhetõ.
Van olyan játékos a saját csapatodban, akin mindenképpen túladnál?
P.J.: Khedira. Egyszerûen ügyetlen játékos. Próbálkozik, de nem megy neki. Õ a legnagyobb fék a csapatban.
P.T.: Pedrón adnék túl. Õ már nem fog fejlõdni és ritkán hozza a szintet. Volt egy nagyon jó szezonja Henry után. Ha jól emlékszem, 25 gólt lõtt, de azóta ilyet nem láttam tõle.
Ki az a játékos az ellenfél csapatából, aki a legnagyobb veszélyt jelentheti a másikra?
P.J.: Természetesen Messi, nagyon jó játékos, bármikor képes villanni, és õ is rendkívül gólveszélyes, viszont tavaly Varane már megmutatta, hogy hogyan kell leszedni egy játékost a pályáról, remélem idén is képes lesz rá.
P.T.: Ronaldo! Õ mindig veszélyt jelent.
Van olyan focista az ellenfél csapatából, akit szívesen látnál saját csapatod keretében?
P.J.: Képességben mindenképp lenne, személyiségben nem nagyon. Egyedül Iniesta az, akit szívesen fogadnék, remek játékos, és õ tisztelettel szokott nyilatkozni.
P.T.: Casillas, Ramos, Isco.
Ki az, akivel legkevésbé szimpatizáltok a másik oldalról? Mi ennek az oka?
P.J.: Piqué, Alves, Busquets, Pedro, Jordi Alba, Xavi, Messi. Nem tehetek róla, egyszerûen nem szeretem a felesleges színészkedést, akár Barça játékos az illetõ, akár nem. Messit a képességei, a sunyi dolgai, illetve az adócsalás miatt nem szeretem. Ezzel szemben a médiában õ van sztárolva, számomra értethetetlen módon.
P.T.: Pepe a legantipatikusabb. Vele kapcsolatban nem szeretném kifejteni ennél jobban a véleményem.
Mik a csapatotok erõsségei és gyengéi?
P.J.: Összetartóak vagyunk, ez hatalmas pozitívum. Vannak egyéniségeink, akik bármikor kihúzhatják a csapatot, ha bajba kerülnénk. Legfõbb gyengeségünk a helyzetkihasználás, Benzema úgy hagyja ki a nagyobbnál nagyobb ziccereket, mintha kötelezõ lenne neki. Egy klasszikuson nem engedhetjük meg magunknak, hogy minden tízedik lövésünkbõl legyen gól.
P.T.: Erõsségünk a labdatartás, kis területen gyors, rövid passzok, kiugratások, egyéni teljesítmények. Gyengeség egyértelmûen a védelem. Emellett még a kapu elõtt is javíthatnánk a helyzetkihasználásainkon.
Milyen játékot, eredményt vártok a találkozótól?
P.J.: Kevésbé szép játékot várok, szerintem inkább hajtós mérkõzés lesz. Mindkét csapat ideges lesz, és ez meg is fog látszani. Remélem, nyerni tudunk, mert lélektanilag hatalmas elõnybe kerülnénk akkor.
P.T.: Fegyelmezett, izgalmas, pörgõs játékot várok sok helyzettel és gólokkal. A lényege mindenképp Barça gyõzelem legyen.
Mi az, ami eldöntheti a meccset?
P.J.: Az egyéni teljesítmények, illetve hogy melyik csapat lesz kevésbé ideges. A kapusok is rendkívül sokat tehetnek hozzá a meccshez, például Valdés már döntött el párharcot a teljesítményével. Ezúton is szeretném megköszönni neki. (nevet)
P.T.: A fegyelmezettség és az egyéniségek.
Milyen kezdõvel küldenétek fel a saját csapatotokat?
P.J.: López – Ramos, Pepe, Varane, Marcelo – Illarra, Modric, Isco – Cé, Benzema, Di María
P.T.: Kapu: Valdés. Védõk: Dani Alves, Piqué, Bartra, Adriano (Alba sérült). Középpálya: Busquets, Fabregas, Iniesta. Támadók: Neymar, Messi, Sánchez.
Hol fogjátok nézni a rangadót? Van esetleg valamilyen törzshelyetek?
P.J.: Természetesen a Sugár Pubban fogom nézni az Örsön a többi peñás tagunkkal.
P.T.: Igen, van törzshelyem, otthon a tévé elõtt fogom nézni a barátnõmmel és a barátaimmal a meccset. Itt minden adott a jó szurkoláshoz.
Végezetül mondjatok egy tippet – gólszerzõkkel együtt – a meccs végét illetõen!
P.J.: Negatívan állok hozzá, ezért döntetlent tippelek: 2-2 (Messi, Pedro; Ronaldo 2).
P.T.: Én 3:1-et tippelek nekünk. Messi, Sánchez és Neymar gólokkal, az ellenfélnél pedig Ronaldo góllal. De ez az én tippem és véleményem. A fõ, hogy gyõzzünk, és jó meccs legyen.
Köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltatok!
P.J.: Köszönöm a felkérést! HALA MADRID! HALA PEÑA!
P.T.: Köszönöm a lehetõséget és mindenkinek jó meccsnézést és szurkolást kívánok! FORÇA BARÇA!
