A határidõ megváltoztatásáról és a trófea presztízsérõl ekképp vélekedik: “Már korábban leadtam a szavazatomat, és elküldtem a szövetségnek. Nem fogom megváltoztatni. Fontos meccsek voltak a mostaniak a nagy európai és Európán kívüli válogatottak világbajnoki szereplése kapcsán. Egyes játékosok rengeteget küzdöttek. Nem látom rossznak a helyzetet. Úgy gondolom, van tekintélye ennek a trófeának. Mindig is volt. Legyen akármilyen igazságos is, ez egy szavazás. Bizalommal kell fogadni az eredményt, és hinni kell azoknak, akiknek ez az eredmény köszönhetõ.”
“A FIFA elnöke most nincs szerencsés helyzetben. Ha ez a videó nem kerül a nyilvánosság elé, csak egy jópofa anekdota maradt volna. De ilyen a futball. Nem csak a negatívumok után kellene kutatni. Az egész világ össze van zavarodva. Az embereknek képesnek kellene lenniük a hibáik elismerésére, és szerintem bocsánatot kért. Ennyit errõl. Ronaldo lenyûgözõ, õ a pályán beszél. Ha egy játékos a meccseken beszél, akkor elnyeri a jussát, bárcsak így történne. Azzal is nagyon elégedettek lehetnénk, hogy mi, hogy a Real Madrid hozzájárulhatott ahhoz, hogy megnyerje az Aranylabdát.” – így kommentálta a kapitány Blatter elõadását és annak következményeit.
Az Aranylabdával kapcsolatos utolsó kérdés arra vonatkozott, vajon Ronaldo részt vesz-e majd a zürichi gálán: “Nem beszélgettem vele arról, hogy megy vagy sem. Õ egy óriási játékos, majd meghozza a döntését. Tudom, én mit tennék. Õ nagy játékos és nagy ember is, tudja, mit kell tennie. Ha egy olyan szavazáson, melyen szövetségi kapitányok és csapatkapitányok szavaznak, akiknek elvileg a legnagyobb a tudása a futballról, az öltözõi dolgokról és a társakról, újságírókat is hagynak voksolni, akkor mindegyiküknek meg kellene engedni. Ha már szavaznak, akkor minden újságírónak legyen lehetõsége, ne csak keveseknek.”
Jelenlegi helyzetét és a kapuskérdést is elemezte: “Most nem gondolok a világbajnokságra. A gondolataim a klubom körül forognak, hogy jól teljesítsek itt. Többet kell edzeni, keményen kell dolgozni, hogy az edzõ rendelkezésére álljak, mikor megfelelõ lesz a helyzet. A válogatottal megtettük a dolgunkat, ott leszünk a világbajnokságon, most azon vagyok, hogy a Real Madrid továbbra is jól szerepeljen, és ha itt megfelelõen teljesítek, akkor a szövetségi kapitány figyelembe fogja venni, és ott leszek a 23 ember közt. Harcolok a kezdõcsapatban való szereplésért. Nem szabad karba tett kézzel várni, többet kell harcolni és küzdeni. Áldozatokat kell hozni azért, hogy minden egyes meccsen ott lehessek. Ez egy edzõi döntés, és nekem annyit kell tennem, hogy végzem az edzéseket és küzdök a helyemért. Én is és a csapattársaim is ezt teszik.”
“Nem hiszem, hogy ultimátumot adtam volna. Akárhányszor megszólalok, kiragadják a mondandómat a szövegkörnyezetbõl. A mai napig élvezem azt, hogy itt lehetek. Itt akarom folytatni, itt akarom befejezni. Ha nem fogok játszani, azt fogom mondani nektek, hogy szomorú vagyok amiatt, hogy nem játszhatok. Amit én szeretnék, az az, hogy segítsem a csapatot, a lehetõ legnagyobb címeket nyerjem el, és hogy számoljon velem az edzõ” – számolt be a jövõjével kapcsolatos elképzeléseirõl Iker. Arra a felvetésre, hogy a múltban hasonló dolgot élt meg Césarral, így reagált: “A naptárunkban a Bajnokok Ligája a fõszereplõ. Az év végéig még négy meccsünk lesz, ahol megmutathatom magam, így boldog vagyok. A tizenegy évvel ezelõtti helyzet nem ugyanilyen volt, hiszen mostanra már rutinosabb vagyok. Minden történés a javadat szolgálja. Tizenegy éve érettebb lettem attól a szituációtól, a mostanitól is többé váltam valamivel.”
A csapat szombaton az Almeríával méri össze erejét a 14. fordulóban: “Nem elõször vagyunk ilyen helyzetben. A Real Madrid játékosai szerencsére sokat segítenek hazáik válogatottjainak is, de ez persze megnehezíti az edzõk dolgát a felkészítésben. Az Almeríának csak egy-két érintett embere van, és két hetük volt arra, hogy egy létfontosságú meccsre felkészüljenek. De nem mentségeket keresek. Hozzá vagyunk szokva, hogy szerdán és szombaton játszunk, és az a tervünk, hogy elhozzuk a három pontot, valamint próbálunk felzárkózni az elõttünk álló csapatokhoz.”
A csapatkapitány nem sajnálta az elismerõ szavakat társaitól, Casemiróról így beszélt: “Az elõszezonban a többiek sérülései miatt megmutathatta magát, élt a lehetõséggel. A sajtó is jól fogadta õt, és maguk a játékosok is jónak találták. Késõbb aztán Illara és Xabi Alonso érkezésével talán kevesebb lehetõség adódott elõtte. Egy fiatal srác, aki lelkes és jó edzésmunkát folytat. Sami balszerencséje jól jöhet neki, és nekünk segíteni kell õt. Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy ezekben a hónapokban sokat fog segíteni a csapatnak.”
A sérültekrõl is kérdezték Casillast: “Klubként a magunk javát kell nézni. Két komolyabb sérülésrõl van szó, elsõsorban Khedirát kell megemlíteni, õ lassan gyógyul majd. Amikor ilyen meccseken veszel részt, tudatában vagy annak, hogy jöhetnek sérülések. Coentrão is nagyon hajtott, de egy barátságos meccsen történõ eset sokkal bosszantóbb. Megfelelõ a keretünk arra, hogy pótoljuk a kiesõket, az edzõ majd eldönti, ki játszik ezen a poszton. Azt reméljük, hogy a lehetõ leghamarabb fel fognak épülni mindketten.”
Az elmúlt három szezon edzõi munkájáról is szólt pár jó szót: “Számomra öröm volt Mourinhóval dolgozni. Nagyon jó eredményeink voltak ebben a három évben. Nyertünk egy Király-kupát, amit már régóta nem sikerült, egy bajnokságot is, nem akármilyen módon. A jó dolgokra emlékezem. Ezt mondtam három hónappal ezelõtt is. Nincs vele semmi bajom. Amit egymásnak kellett mondanunk, azt megbeszéltük szemtõl szembe.”
A Barcelona most sok hiányzóval bír, erre vonatkozóan Casillas leszögezte: “Remek játékosaik vannak, nem hiszem, hogy gondjaik akadnának.” Az Atlético kiváló formában van: „Nagyon jól szerepelnek. A dinamikájuk felhívja rájuk a figyelmet. A saját érdemeik miatt vannak ott, ahol, jól játszanak és mindig számolni kell velük. A BL-ben és a La Ligában is remekül szerepeltek, a Barcelona és a Real Madrid dolgát is megnehezítik.”