Attól függetlenül, hogy a királyi gárda gyakorlatilag páholyból "nézhette" a BL csoportkörének utolsó elõtti fordulóját is, a Galata elleni találkozó taktikai és szerkezeti szempontból rendkívül izgalmasnak ígérkezett. Hiányzott a hazaiak keretébõl a sérülés miatt pihentetett Cristiano Ronaldo, ez már önmagában is érdekessé tette a szakemberek számára a meccset, arról nem is beszélve, hogy már a mérkõzés elsõ harmadában emberhátrányba került Ancelotti legénysége, miután Ramos hibázott egyet a védelemben és a nyilvánvaló gólhelyzetben lévõ ellenfelét szabálytalanul akadályozta. Az eredeti elképzelés a mérkõzés elõtt egy, az Almería elleni meccshez hasonló 4-2-3-1-re hajazó 4-3-3-as felállás volt, a középpályán Casemiróval és Illarrával, elõttük pedig a szabadon játszó Iscóval. Ez alapjában véve jó megoldás is lett volna, de a kiállítás után meg kellett erõsíteni a középpályát, ezt Ancelotti egy remek húzással kivitelezte. Bale-t és Di Maríát is beljebb rendelte a szélrõl, ezzel uralta a pálya középsõ harmadát, a két behúzódó játékos pedig sokat futva próbálta támogatni a középpályásokat. A Galata nem tudta kihasználni emberelõnyét, és Di Maríának valamint Bale-nek köszönhetõen mezõnyfölényt sem tudott kialakítani. Illarával és Casemiróval a középpályán stabil volt a csapat, és ugyan Isco néha egyedül maradt elõl, a Real játékosai jól alkalmazkodtak és gyorsan tudott váltani, ami a késõbbiekre nézve igen bíztató.
A madridiak játéka taktikailag és szerkezetileg igazán a második félidõre tisztult le, az olasz mester a szünetben jól nyúlt bele a csapatba és csere nélkül is jó szerkezetet választott. Bale-t feltolta Isco mellé, így kellõen megtámogatta a fiatal játékost, aki kihasználta, hogy a walesi sokszor két védõt is lekötött és bejátszotta az így keletkezett üres zónákat. Ezekben a büntetõterület és felezõ közti részekben tud igazán érvényesülni Isco technikai tudása és passzkészsége. A Galata lassan záró középpályája csemege volt Iscónak, remekül mozgatta a csapatot a támadó harmadban. Azzal, hogy a középpályán három belsõ játékos maradt (Illarra, Casemiro és Di María) és Bale fellépett Isco elé/mellé a szélek teljesen kiürültek. Védekezésben Di María és Casemiro is remekül mozgott ki az oldalvonalak mellé, ezzel zárva a területeket és kisegítve a két szélsõ védõt, támadásban pedig óriási üres folyosók nyíltak, amiket Arbeloa és Marcelo is rendkívül jól játszott be. A spanyol válogatott bekk tõle szokatlanul sokat vállalt és tette mindezt remek érzékkel. A cseréket követõen lett igazán mélysége a csapatnak, Casemiro helyére a statikusabb Alonso érkezett, aki remekül osztotta el a labdákat Illarrával egyetemben. Jól érvényesült mellettük Di María sokmozgásos, játékot gyorsító stílusa. Ezzel gyakorlatilag tökéletesen összezavarta Ancelotti a Galata középpályásait, akik nem tudtak egyszerre koncentrálni az elõl kevergetõ Iscóra, a mélységbõl osztogató Alonso-Illarra párosra, a fel-fellépegetõ Di Maríára és a széleken robogó Marcelo-Arbeloa kettõsre.
Kíváncsiak lettünk volna
Visszatérve a kezdõcsapatokhoz, megfigyelhettük, hogy Ancelotti a pihentetett Benzema helyén nem Moratának, hanem a mozgékonyabb Jesének szavazott bizalmat. Érdekes döntésnek tûnt ez a taktikai húzás, ugyanis Jesé mozgékonyságával a lassú és statikus Galata-bekkeket könnyen meg lehetett (volna) zavarni. Sajnos Ramos buta szabálytalansága és kiállítása nem csak a válogatott védõ számára jelentette a meccs végét, hanem a fiatal, saját nevelésû támadónak is. Ancelotti (helyesen) nem kockáztatta meg, hogy megfelelõ támogatás nélkül, egyedül õrlõdjön a védõk közt Jesé, inkább behozta Nachót, helyreállította a védelmet és stabilizálta a középpályát, elõre pedig, ahogy már említettük, Iscót tolta. Bár kifejezetten jól alakult a találkozó, azt biztosra vesszük, hogy Jesé játékára nem csak mi, de a Bernabéu népe is nagyon kíváncsi lett volna. Talán majd legközelebb…
Nyomás nélkül
Ha azt vesszük figyelembe, hogy a csapat már az elõzõ fordulót követõen is biztos továbbjutó volt, valamint rápillantunk a kezdõ-tizenegyre, akkor láthatjuk, hogy Ancelotti nem tekintette a mérkõzést létfontosságúnak. Az valószínû ugyan, hogy ezt a játékosokkal nem osztotta meg, de azt Ikerék is érezték/tudták, hogy nem létkérdés a meccs végkimenetele. Ezen ismeretek tükrében bátran kijelenthetjük, hogy a nyomás és teljesítménykényszer hiányában (már ha beszélhetünk ilyenrõl egy Bernabéuban rendezett meccsen) felszabadultan és jól futballoztak azok a játékosok, akiken sokszor a görcsösség jelei mutatkoznak. Erre az egyik legjobb példa volt Arbeloa, aki védekezésben és támadásban is nagyszerûen szerepelt, tõle szokatlan és a vártnál kreatívabb, offenzívabb futballal rukkolt elõ, tökéletes tükörképe volt Marcelónak. Nem csak a válogatott védõn, hanem a csapat többi tagján is látszott ez a felszabadultság és a bizonyítani vágyó futballisták, mint például Casemiro, vagy az utóbbi hetekben kevesebb lehetõséghez jutó Di María, szintén jó felfogásban és hozzáállással nyújtottak megsüvegelendõ teljesítményt.
Kedves Galata, ez itt a Bajnokok Ligája!
Ha Galatasaray szurkoló lennék (nem tudom, hogy hazánkban hányan lehetnek…) biztosan szitkozódva kapcsolom ki a televíziót úgy a 65. perc környékén. Ugyanis Mancini mester és csapata a szezon legnagyobb ziccerét hagyta ki szerda este. Adott volt a vendégek szemszögébõl nézve tartalékos, és a (világ) legjobbját is nélkülözõ ellenfél, adott volt hetvenpercnyi emberelõny, adott volt az a motiváció, hogy egy esetleges pontszerzéssel/gyõzelemmel óriási sanszuk lehet (lehetett volna) a továbbjutásra. Ezek tükrében, mit kapott a Galata drukker? Esetleges, elképzelés nélküli támadójátékot, lassú és körülményes középpályát, zavarodott védekezést és rendezetlen, összeszedetlen csapatjátékot. Gyakorlatilag tehát semmit. Szerda este (ismét) bebizonyosodott, hogy a Galatasaray és a hozzá hasonló csapatok, ugyan szerencsével elcsíphetnek pontokat a Bajnokok Ligája top csapataival szemben, de összességében klasszis különbség van ezen együttesek közt. A Real Madrid és társai (Barcelona, Bayern München, Manchester United, Dortmund, stb.) más szintet és játékerõt képviselnek.
