Taktikai szemmel: Valencia – Real Madrid

A tegnap esti találkozón saját csapatának dolgát nehezítette meg Ancelotti azzal a taktikával, amivel pályára küldte Ronaldóékat, és azzal is, hogy – látva a Valencia szerkezetét – nem változtatott idõben. A hazaiak rendezetten visszazártak, a királyiak pedig az ellenfél térfelén járatták a labdát, ezzel gyakorlatilag egyáltalán nem maradt esély lendületes támadások vezetésére és nem nyíltak területek sem Di Maríáék elõtt. Ennek köszönhetõen – nagyrészt kényszerbõl – a kombinatív Madridot láttuk játszani, reméljük, erre többet nem kerül sor, ha pedig igen, akkor meggyõzõbb egyéni teljesítményekkel is társul ez a stílus. A támadások többsége a lépcsõzetes szerkezetnek köszönhetõen Iscón és Di Maríán keresztül folyt, míg a labdákat Modric osztotta el a középpályáról. A remek meccset hozó horvát játékos ugyan jól szervezett, de sokszor nyolc madridi is tömörült a kombinatív játék eredményeként a hazaiak büntetõterületének elõterében. Ugyan támadásban jól járatta a labdát a csapat, de emiatt a tömörülés és a Valencia jó védekezése miatt nehezen találták a rést a vendégek. Ráadásul a sok fent ragadó játékos problémát okozott a védekezéshez történõ visszazárásnál is, erre a legjobb példa a Valencia elsõ gólja volt, mikor is Di María teljesen egyedül maradt azon a szélen, ahonnan a beadás érkezett. Nézzük, hogy festett ez a kombinatív Madrid a felállás tekintetében:

Hiányzó láncszemek
Ahogy már említettük, nincs baj ezzel a kombinatív játékkal, hisz egyértelmû, hogy nem lehet mindig lendületes támadásvezetéssel operálni, de sajnos ehhez arra alkalmas játékosokra van szükség. A Real Madrid keretében jelenleg nincs olyan csatár, aki formájának és képességeinek tekintetében alkalmas lenne erre a játékra. Jó példa a tegnapi találkozó is, ahol Benzema sokadjára nyújtott kritikán aluli teljesítményt. Gyakorlatilag nem volt értékelhetõ megmozdulása a franciának, kevésszer avatkozott játékba, az elsõ 15 perc kivételével pedig keveset és lassan mozgott. Nem tudott sem területeket nyitni, sem összjátékokat kezdeményezni a védelembõl való visszalépésekkel. Egyesek azzal érvelnek, hogy ehhez a Madridhoz tökéletes Benzema játéka, mert itt úgyis Ronaldo lövi a gólokat. A gond csak az, hogy egy Ronaldo sem fogja tudni egyedül megoldani a támadások kreratív részét, ehez szükség van egy jó csatárra a támadó harmadban és bármennyire is fájdalmas sokaknak hallani, de Benzema nem ez a csatár. A másik ilyen pont egy box to box középpályás helye a csapatban. Jelenleg a középpályán nincs ilyen játékos, Alonso ugyan védekezésben nagyon hasznos és sok labdaszerzést, jó mentést mutat be, de támadásban nem tud kellõen hozzátenni Modric játékához, pedig ez szükséges lenne ahhoz, hogy a szabadon játszó Isco is megkapja a kellõ támogatást társaitól. 

Az idõ nagy ellenfél
A Madrid tegnap este azt a benyomást keltette a labdabirtoklásnak és a kombinatív játéknak köszönhetõen, hogy a meccs nagy részében tökéletesen uralta a találkozót. A gond ezzel csak az, hogy a fölény nem társult gólokkal, így nem sikerült idõben eldönteni a találkozót. Ez vezetett ahhoz, hogy a második játékrész közepére vérszemet kapott az amúgy defenzív Valencia, és sorra tudott veszélyhelyzeteket kialakítani Diego López kapuja elõtt. Sokkal gólratörõbb és gyorsabb játékra lett volna szükség ahhoz, hogy a Real idõben bebiztosítsa a három pont sorsát, és ezzel megtörje ellenfelét. A jövõben erre különösen ügyelnie kell majd Ancelottinak, még akkor is, ha cseréinek köszönhetõen végül megnyerte a találkozót. Jesé és Carvajal beállításával sikerült ritmust váltani és fokozni a sebességet, ezzel pedig jöttek a lehetõségek is, melyek közül végül egyet ki is használt a fiatal támadó. Jó döntés volt tehát az olasz mestertõl a két saját nevelésû futballista pályára küldése, és jókor is húzta meg ezeket a változtatásokat, melyek végül a gyõzelmet is eredményezték.

Jól szervezett vendégek
A Valencia tökéletesen megszervezte játékát, és ezzel láthatóan nehéz feladat elé állította Ronaldóékat.  A hazaiak könnyen kikapcsolták a játékból Benzemát, és így több emberük maradt a védekezõ térfél közepén, hogy semlegesítse a Ronaldo-Isco-Di María triót. Azzal, hogy átengedték a területeket a vendégeknek és magukra húzták õket, a labdaszerzések után rendre veszélyes és gyors támadásokat tudtak vezetni a szélen a csapatot átmenetileg irányító Nico Estévez mester fiai. Nem volt szerencséjük Parejóéknak, hisz kevéssel a vége elõtt, egy kapushiba következtében maradtak pont nélkül, de ettõl függetlenül minden dicséretet megérdemelnek a denevérek.