„Teljesen normális, hogy az ember meghatódik, ha ezt a díjat átveheti, ráadásul itt. Ez egy tisztelgés Enzo Bearzot elõtt, akit mindig szerettek a játékosai. Ezt én is megtapasztaltam.” – mondta Ancelotti, miközben átvette a díjat. Az elismeréssel járó pénzösszeget egyébként a Borgonovo Alapítvány javára ajánlotta fel, amely szervezet az amyotrophiás lateralsclerosis nevû betegség ellen küzd, ami az alapítvány nevét adó Stefano Borgonovo, Ancelotti korábbi csapattársának halálát is okozta.
A bemutatón elõkerült egy felvétel, amelyen a BL-döntõ után tartott sajtótájékoztató megható és emlékezetes eseménye látható, amikor a Real Madrid játékosai berohannak az edzõhöz és énekelnek vele. „Pezsgõt is locsolhattak volna, de tele volt a hely újságírókkal, akik elõtt számítógépek voltak” – viccelõdött az olasz mester. Beszélt elsõ spanyolországi szezonjáról is: „Nagyon büszke vagyok arra, amit az elsõ évemben elértünk. A Tizedik mindenki álma volt, aki kicsit is kötõdik a klubhoz. Hatalmas ünneplés volt. Büszke vagyok rá, hogy a Real Madrid történelmének részévé válhattam.”
Az eseményen többen is megpróbálták rávenni Ancelottit, hogy énekelje el az új Real Madrid-dalt, ahogy azt a Bernabéuban tette, de a mester viccesen hárította a felkérést: „Ezt csak Spanyolországban teszem meg.”
Beszélt az edzõséggel járó nyomásról is, ezzel kapcsolatban Kennedy-tõl idézett: „A gyõztesnek ezer apja van, a vereség árva gyermek.” Majd folytatta: „Egy edzõnek nem csak a taktikával és a meccsre való felkészüléssel kell foglalkoznia. Mindig nyomás alatt van, de Olaszországban sok nagyszerû edzõ állított nekünk példát, mint például Sacchi vagy Capello.” Szerinte Olaszország és Spanyolország „nagyon hasonló”, az olasz futball „stratégiai szempontból rendkívül küzdelmes. A taktika szerepe ott sokkal nagyobb. Ha egy olasz csapat ellen játszol, akkor tudod, hogy nagyon jól helyezkednek. Persze az olasz foci rengeteget változott az elmúlt húsz évben. Mostanra már fizikálisan is jobb lett.” Infrastruktúra és hangulat szempontjából Anglia „áll az élen”.
A díj odaítélését egyébként így indokolták: „Ancelotti azon kevesek egyike, akik edzõként és játékosként is megnyerték a Bajnokok Ligáját. Közben bajnok lett Olaszországban, Angliában és Franciaországban. De csodálatos karrierje ellenére soha nem veszítette el emberségét és kedvességét, ami teljesen átjárja. Ritka kincs ez a világ legjobb edzõi között. Kedélyessége és atyai szeretete a játékosokat az oldalára állítja, akik egységet alkotva, anélkül, hogy szükség lenne egy vaskezû vezetõre. Bearzot is ilyen jellem volt.”
Bearzot, aki 2010-ben hunyt el, az 1982-ben világbajnokságot nyert olasz válogatott edzõje volt. Azon a tornán a csapat rendkívül rosszul kezdett, a tréner a sajtó nyomása miatt teljes hírzárlatot rendelt el, a csapat megtáltosodott, majd Brazíliát, Argentínát, Lengyelországot és Németországot legyõzve megnyerte a tornát.
