Zidane kétség kívül a klub történetének legjobb edzője.
Neki köszönhetően a klub visszatért a 20. század aranykorának szintjére, amikor a Real Madrid volt a világ legcsodásabb klubja, azzal, hogy három Bajnokok Ligáját nyert sorozatban. Ez példátlan teljesítmény. Ilyenre még soha, senki nem volt képes.
A feltámadás utáni csapat erős kontrasztot mutat a Rafa Beníteztől két és fél évvel megörökölt, megtépázott, megtört, lejtőn lévő csapattal.
Sikerült két klubvilágbajnokságot, két Európai Szuperkupát, egy Spanyol Szuperkupát, egy bajnoki címet és sorozatban három Bajnokok Ligáját. Ezek a mutatók fenomenális edzőről és a blancók értékeinek még kiválóbb nagykövetéről árulkodnak,
Zidane személyében a Real Madrid nem csupán egy olyan edzővel rendelkezett, aki megvédte a klubot és annak értékeit, hanem aki a játékosaihoz is mindig szép szóval, ékesszólóan és mosollyal fordult.
A francia a csúcson, érintetlen örökséget maga mögött hagyva távozik.
Di Stéfano és Cristiano Ronaldo mellett Zidane-ra is úgy fognak emlékezni, mint a klubra egyik legnagyobb hatással lévő sportemberre. Természetesen az is volt.
A játékos, aki azt a nevetségesen nagy kapásgólt lőtte Glasgowban, ugyanaz, aki elégedetté tette a Bernabéu közönségét tökéletes labdakezelésével.
Edzőként a Real Madrid valaha volt legjobbjaként távozik, aki több Bajnokok Ligáját nyert, mint a modern érában bárki más.
De súlyos hiba lenne lebecsülni az örökségét. A kezei alatt a szupersztárokból és beképzelt egyénekből álló csapatból család formálódott.
A legnagyobb tragédia abban rejlik, hogy Zidane világklasszis edzői képességeit meglehetősen alábecsülték.
„Nem a legnagyobb stratéga…” – mondták a becsmérlői. Ő mégis óriási sikereket hozott saját taktikájának köszönhetően.
4-3-3-as felállásról 4-4-2-re váltott a csapat, mégis jöttek a győzelmek, semmi gond.
Őrültnek tartották, amiért olyan rotációs rendszert talált ki, ami végül követendő példa lett a játékosok kezelésében.
Zidane szupersztárokat ültetett a padra, amit más nem mert volna megtenni.
Még Karim Benzema is kimaradt több fontos meccs kezdőcsapatából, mint például Torinóban, pedig őt igazán kedveli.
De ami a legfontosabb: mindenkinek esélyt adott és minden döntését a klub érdekében hozta.
Talán ezzel is magyarázható, hogy miért a mai volt az utolsó napja a Real Madrid edzőjeként.
Egy olyan ember számára, akinek nagyon fontosak az elvei, a lemondás volt a legjobb megoldás. Nem csak neki, hanem a játékosainak is, akiket tényleg szeretett. A klubnak változásra volt szüksége.
