Egytől egyig: Barcelona – Real Madrid (1-3)

Sokan nem fogadtak volna rá, de Zidane csapata ismét a legjobb pillanatban hallgattatta el a kétkedőket. A francia és csapata továbbra sem tud veszíteni a Camp Nou-ban, így igen értékes három ponttal gazdagodtak ma délután. Most viszont rajtunk a sor… Az előző két meccset követően nem tudtunk normálisan értékelni, egyszerűen nem volt mit, most viszont van beszédtéma bőven. Jöjjenek hát a pontszámok!

Csapatok

Barcelona (6)
Azt nehéz lenne vitatni, hogy ez az elmúlt évek legszervezetlenebb, morálisan a leginkább lent lévő Barcelonája. Ez érződik a meccseiken, illetve érződött a mai játékukon is. Sokkal kevésbé kreatív csapat ez, mint az elmúlt évtized bármelyik Barcelonája, de ez a Real Madrid (amely egyébként hasonló cipőben jár) érdemeiből mit sem von le. Sokkal kevésbé építettek a labdatartásra a hazaiak, helyette megpróbáltak gyors támadásokat vezetni – több-kevesebb sikerrel. Szerencsére Messinek nem feküdt túlságosan a szerepe, a középpontba szánt Ansu Fati pedig egyedül azért nem tudta megváltani a világot. A középpályán, de főleg a támadóharmadban rengeteg labdát veszített a csapat, a kapu elé kerülve pedig közel sem tudtak olyan kíméletlenek lenni, mint mondjuk korábban Suárezzel. A csapat egyik legaktívabb és legjobb tagja az a Dest volt, aki csak nyáron érkezett a katalán fővárosba, valamint az a Jordi Alba, aki a héten épült fel a sérüléséből. Az újabb vereséget követően viszont a tabella második felébe csúszott az örök rivális.

Real Madrid (8)
Együtt volt a csapat, és ebben volt a legnagyobb erősségük. Játékban azért a lélegzetelállítótól messze jártunk, a magabiztosság is leginkább a büntető után ért olyan szintre, amivel már egyértelműen az ellenfél fölé sikerült kerekedni. A csapategység és a bizonyítási vágy viszont egyértelműen látszott minden egyes játékoson. A Cádiz és a Sahtar ellen is csak a mezt vitték fel a pályára a srácok, ma viszont a szívüket is kint hagyták a Camp Nou gyepén. Egy ilyen meccs után nem tud igazán érdekelni, hogy taktikailag lett volna miben javulni, hogy döcögött a támadógépezet, vagy hogy a védelem sem hozott le hibátlan meccset. Voltak viszont kiemelkedő egyéni teljesítmények, és volt egy igazán egységes csapat is, amely Zidane vezérletével ezúttal is pontokkal térhet haza Barcelonából. Így kell elhallgattatni (egy időre) a kétkedőket.

Játékosok

A mérkőzés legjobbja – Sergio Ramos (9)
A kapitány nélkül nincs Real Madrid… Félelmetesen szembetűnő, hogy mennyit jelent Sergio Ramos ennek a csapatnak, és bármennyire is nagyszerű dolog ez, valahol azért aggasztó is, tekintve a korát, valamint a még mindig meg nem újított szerződését, ami jövő nyáron jár le. Nagy meccset hozott a csapatba visszatérve, és bár Ansu Fatiról lemaradt a Barcelona találatánál, ezt a hibát több ízben is kozmetikázta később – például amikor sarokkal szerelte Messit. Védőteljesítményben a legjobb számokat hozta (csak felszabadításokban előzte meg Varane), mindkét csapat játékosait figyelve is. Emellett elévülhetetlen érdemei voltak a büntető kiharcolásában, amit végül ő maga értékesített, megnyugtatva ezzel a tárakat, és egy lépéssel közelebb hozva a győzelmet. Az már csak hab lett volna a tortán, ha Lucas Vázquez beadását is értékesítette volna.

Thibaut Courtois (7)
A kapott gól nélküli meccs ezúttal nem jött össze, de Ansu Fati góljánál teljesen mattolták, nem tehetett többet. Messinek viszont két lövését is bravúrral hárította, nagyban hozzájárulva ezzel a végeredményhez. Újabb magabiztos meccs a belga neve mellett.

Nacho (6)
Ansu Fati találata előtt csúnyán lemaradt Jordi Albáról, aki így zavartalanul centerezhetett középre. Egyébként is meglehetősen nehezen tudta tartani a tempót a Barcelona bal oldalával. Furcsa volt látni, hogy az egyébként elpusztíthatatlannak hitt Nacho megsérül, és bár nagyon sajnáltam, lecserélése végül jó hatással volt a csapatra.

Raphaël Varane (7)
A levegőben verhetetlen volt, valamint ő takarított a legtöbbször a kapu előterében. A hétközi gyengébb teljesítménye után ismét a jobb arcát mutatta, maradva a Vik által is említett hullámvasúton – úgy tűnik, az ő jegye egy pályafutásra szól. Most, hogy a kapitány mellette volt, ismét jól teljesített, de emiatt összességében nagyon haragszok rá. Bármennyire is szimpatikus játékos, a védelem vezére ő sosem lesz, így Ramos feladatait sem fogja tudni magára vállalni a jövőben sem.

Ferland Mendy (7,5)
Uralta a bal oldalt, jelenlétének köszönhetően Vinícius is szabadabban nyargalászhatott a pályán. Nagyon stabil és magabiztos pontja volt a védelemnek, de szorgalmasan csatlakozott a csapat támadásaihoz is – igaz, azokból nem tudta túlságosan aktívan kivenni a részét. A stabilitást tekintve viszont ismét bizonyította, hogy miért van helye ebben a csapatban.

Casemiro (7,5)
Mivel Messi némileg mélyebben szerepelt, így hatalmas feladat hárult a Real Madrid brazil tankjára, hiszen ő volt az a játékos, akinek hatástalanítania kellett a Barcelona szárnyaszegett madárkáját. Nos, Casemiro megtette. Az esetek nagy többségében kiválóan őrizte az argentint, kihúzva ezzel a hazaiak egyik méregfogát. Előrejátékban azért voltak eladott labdái és rajta megakadt támadásnak is lehettünk tanúi, de a többi, posztjából eredő feladatot nagyszerűen oldotta meg. Meg merem kockáztatni, hogy az eddigi legjobb meccse a szezonban.

Toni Kroos (8,5)
A csapat egyik legkiemelkedőbb, legjobban teljesítő játékosa volt a pehely-borostájú német. Nagyon összetett volt a játéka, de annak minden eleme a helyén volt. Állandóan játékban volt, folyamatosan megjátszható volt a társak számára, pontosan osztogatott, és a legtöbb helyzetet is ő alakította ki a csapatból. Közel 94 százalékos passzpontosságot hozott össze, egy Barcelona ellen (is). Főszereplője volt ennek a győzelemnek.

Fede Valverde (8,5)
A csapat tüdeje és fáradhatatlan Duracell-nyuszija is egyben. El sem tudom képzelni, hogy mi lenne, ha mindenkiben akkora szív dobogna, mint ebben az uruguayi srácban. Egyébként is egy rendkívül szimpatikus úriember, ám az ilyen teljesítmények láttán elmondhatjuk, hogy magabiztosan robog a Real Madrid halhatatlanjainak csarnoka felé. Nyilván korai lenne még kijelenteni, hogy legendaként végzi, de nem lehet nem észrevenni azokat a stílusjegyeket, amik megkülönböztetik őt a többiektől. Le a kalappal előtte, tényleg. A gólja pedig a legjobb csatárokat is meghazudtoló mozdulattal született, Fede lába nem remegett meg, még egy ilyen téttel bíró meccsen sem.

Marco Asensio (6)
A csapat leghaloványabb, leginkább tudása alatt teljesítő játékosa. Teljesen szürke volt az első félidőben, és a második játékrészben sem a lélegzetelállító játékával hívta fel magára a figyelmet. Egy piruettet és egy szép cselt követő passzt leszámítva csak azért kaphattuk fel a fejünket a neve hallatán, mert vagy látványosan megállt olyan szituációban, amikből egyébként győztesen jöhetett volna ki, vagy pedig látványosan fáradtan vonszolta magát a pályán. Sokkal többet vár tőle mindenki.

Vini Jr. (7)
Energiabomba, ez nem kérdés, de egyszerűen nem tudom hová tenni. Élmény nézni, amikor sebességet vált és megindul, amikor megpróbál cselekkel színt vinni a játékba… ugyanakkor mindenki tudja, hogy amint passzra vagy lövésre van tőle szükség, elveszítettük a labdát. A legtöbb eladott labda ezúttal is a nevéhez fűződik, de volt egy ígéretes, ám az égbe lőtt ziccere is. Rengeteget kellene fejlődnie még mindig.

Karim Benzema (7)
Sokat volt játékban, jól helyezkedett, megpróbált a lehető legtöbbet segíteni a társaknak a kombinatív játékban. És ez nagyon rendben is volt. A kapu előtt viszont ismét a bizonytalan Benzemát láthattuk, aki a legnagyobb ziccerénél Neto kezébe gurította a labdát. A finomhangolás valahogy nem úgy sikerült nála, mint az előző idény előtt, hiszen a gólokkal azért rendre adós marad.

Cserejátékosok

Lucas Vázquez (8)
A meccs egyik legnagyobb meglepetése. Nacho sérülése miatt szállt be, ám egyértelműen sikerült dobnia a csapat játékán, pozitív értelemben. A védekező feladatait nagyszerűen látta el, szükség is volt a sebességére, és eredeti posztjából adódóan sokkal hatékonyabban tudott fellépni a támadásokkal is. Kár, hogy nagyszerű helyzetfelismerését követően a adását nem sikerült gólra váltani.

Luka Modrić (7,5)
Valverde sérülését követően léphetett pályára, és az előző meccsek gyenge teljesítményét feledtetve brillírozott a pályán. A harmadik találat előtt ő maga is kivette a részét az építkezésből, majd a befejezést is magára vállalta, ami meglehetősen Modrićosra sikeredett.

Rodrygo (-)
Alig több mint 10 perc jutott neki, de arra azért elég volt, hogy egy gólpasszal segítse a csapatot. Nem mert túl vállalkozó lenni, így letette a labdát Lukitának, aki külsővel gyönyörűen fejezte be az akciót.

Edzői teljesítmény

Zinédine Zidane (8)
Nem lehetett egyszerű dolga az előző két vereséget követően, hiszen mind a sajtó, mind pedig a szurkolók késsel estek a torkának és el is kezdték őt temetni. Természetesen jöttek a lehetséges utódok nevei is. A kopasz viszont ismét a Camp Nou gyepén válaszolt az újságok hasábjai helyett: sikerült feltüzelnie csapatát, és bár játékban azért akadozott néha a gépezet, a legnagyobb riválist a lehető legjobbkor sikerült legyőznie. Nyilván ez a meccs a teljesen nyilvánvaló problémákat nem fogja megoldani, de nagyszerű gyógyír volt mindenki megsebzett lelkének. Azért külön jár a buksisimi, hogy jól tudott a cserékkel belenyúlni a meccsbe.

Forrás: penamadridista.hu
Szólj hozzá te is!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

TÉMÁBA VÁGÓ CIKKEK
Toni Kroos utolsó hazai bajnoki mérkőzése
Tovább

A Betis elleni keret

Carlo Ancelotti az alábbi játékosokat nevezte Toni Kroos utolsó hazai bajnoki mérkőzésére. A keret Kapusok: Courtois, Lunin és Kepa.Védők: Carvajal,…
Tovább

Aki láthatatlanul vált legendává…

Toni Kroos a mai napon bejelentette visszavonulását. Eme szubjektív szösszenet ennek margójára készült, pusztán érzelmi felindulásból. Szubjektivitását ajánlott…