Csapatok
Getafe – 4,7 (szerkesztői pontszám: 4,5)
Nem lehet egyszerű Getafe drukkernek sem lenni, annyi szent. A hazai csapat egy másik szemszögből közelítve ugyan, de szintén túl van a kötelező körön. Túlságosan sokat nem mutattak. Kettő kaput eltaláló lövésükhöz meglehetősen sok hiba társult a védelemben, nem rajtuk múlt, hogy ez nem egy nagyobb arányú vereség formájában manifesztálódott.
Real Madrid – 6,4 (szerkesztői pontszám: 7)
Hozták a fiúk a kötelezőt, de semmi mást. Még az első félidőben, ha csak nyomokban is, de tartalmazott némi fűszert és látványt a játék, a második játékrészben viszont napjaink trendjének megfelelően egy mindenmentes fogást kapott a nagyérdemű. Pontosan emiatt aggódom már jó ideje az idény közbeni világbajnokságra tekintve: a rangadóktól és fontos meccsektől eltekintve sajnos csak csili-vili csomagolásba bújtatott replikát kaphatunk egy gondosan megmunkált svájci óraszerkezet helyett, amely egy ideig ellátja ugyan a kötelező feladatokat, de az azt körbelengő varázs valahogy mégis hiányzik. Sajnos a közelgő katari móka, a zsúfolt naptár, valamint a sérülések elkerülése végett minimalizált kockázat ezt vetíti elő az őszi szezonra. Az ilyen, alsóházi csapatok elleni találkozók ténylegesen csak kötelező körök, amiket szenvedve ugyan, de le kell futni. Megtörtént. Ami viszont kicsit aggasztóbb, hogy lövés, próbálkozás azért most is akadt, a gólok viszont nem jöttek, és ez már nem az első ilyen meccse idén a csapatnak. Dolgozni kell a pontosságon.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Éder Militão – 8,4 (szerkesztői pontszám: 9)
Egyrészt övé a győztes gól – és itt megjegyezném, hogy Casemiro távozásával ő az egyetlen olyan játékos, akinek tényleg jobb a fejjátéka a csapatból -, másrészt a védelem közepén is kiemelkedően teljesített, kirívó statisztikákat virítva. Öt felszabadítás mellé négy labdaszerzés, valamint két blokkolt lövés társult. Hiányzott már ez a Militão.
Andriy Lunin – 7 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Nem sokan gondolták volna, hogy az idény első kapott gól nélküli meccsét az ukrán szállíthatja majd a csapatnak. Igaz, hogy csak kétszer kellett közbeavatkoznia, viszont résen volt, Milla távoli kísérletének hárítása pedig kifejezetten fontos volt. Sokat nem kellett még mutatnia tehetségéből, de valószínűleg lesz még rá ideje.
Dani Carvajal – 6,9 (szerkesztői pontszám: 7)
Az első félidőben kifejezetten aktív volt, sok labda érkezett középre az ő jóvoltából, ezek közül több olyan is volt, ami tényleges veszélyt hordozott magában. Maga mögé pedig sosem engedett senkit az ellenfél játékosai közül. Három labdaszerzéssel és három felszabadítással zárt, még úgy is, hogy a második játékrészben kevésbé volt aktív.
Antonio Rüdiger – 7 (szerkesztői pontszám: 7)
Jól védekezett Mayorallal szemben, nem tudnék egyéni hibát említeni tőle, emellett kifejezetten sokszor járt nála a labda, és alig vétett passzt is. Esetében már csak azt várom, hogy mikor jut több és több lehetőséghez nagyobb meccseken is, véleményem szerint nem keltene csalódást. Lelkes, brusztolós játékos, aki rengeteget jelenthet Alaba és Militão tehermentesítése szempontjából.
David Alaba – 6,8 (szerkesztői pontszám: 7)
Még mindig támogatom az elképzelést, miszerint néhanapján balhátvédet játszik – újra. Teljesen más stílusban teszi, mint Mendy, kiváló bal lábának köszönhetően pedig mindig veszélyt hordoz magában, ha megindul a labdával, vagy meg akar játszani valakit középen. Volt ezúttal is több, veszélyesen középre kanyarintott passza, olyan is, amiről csak centikkel maradtak le a társak. Mindemellett a védekezés sem jelentett neki problémát, tisztesen helytállt minden téren.
Aurélien Tchuameni – 7 (szerkesztői pontszám: 8)
Biztos, hogy nem erről a földről való, ennyire fiatalon senki sem lehet ennyire érett. És hát végülis a nevében benne az élien szó. Véletlen lenne? Mindenesetre újabb nagyszerű, stabil teljesítmény a franciától. Az övé a legtöbb labdaszerzés, a legtöbb pontosan célba ért passz, valamint egy százszázalékos mutató a hosszú átadások tekintetében. Az összjátékban érzésem szerint sokkal ügyesebb, mint elődje volt, pedig imádtam Casét. Csak rajta áll, hogy milyen magasságokig juthat.
Eduardo Camavinga – 6,4 (szerkesztői pontszám: 6)
Egyelőre hiányolom nála azt a fajta játékot, amit akkor tud mutatni, amikor csereként küldik pályára. A kezdőcsapat tagjaként talán még sosem tudott annyira meggyőző lenni, mint mondjuk a PSG ellen az előző idényben. Nagyon kevés kockázatot vállalt – ami nem feltétlen baj -, kevesebbet mozgott, és több esetben is rossz döntést hozott. A két fiatal francia közül egyelőre nem ő a meggyőzőbb, pedig egy év előnye van társához képest.
Luka Modrić – 7,2 (szerkesztői pontszám: 7)
Magabiztosan hozta a kötelezőt, de ezúttal sok extrán ő sem törte magát. Jól irányította a játékot, higgadt, okos, egyszerű megoldásai voltak, valamint neki köszönhető részben a győztes találat is, hiszen ő tekerte középre a szögletzászlótól a bogyót.
Fede Valverde – 7,3 (szerkesztői pontszám: 7)
Volt egy igen komoly távoli lökete, ezen kívül minden más próbálkozása célt tévesztett. Passzai esetén is csúsztak apróbb hibák a képbe, de még így is osztozik a legtöbb kulcspasszt jegyző játékosokkal. Imádom az igyekezetét, mert számára tényleg teljesen mindegy, hogy hol, csak játsszon. Ez minden pillanatban látszik is rajta.
Rodrygo – 7 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Tetszik, hogy Benzema hiányában ékként, valamint árnyékként számít rá Carlo, hiszen teljesen egyértelmű, hogy a legtöbb potenciál benne van ebben a szerepkörben a keret játékosai közül, sőt még azt is megkockáztatom, hogy Rodrygo élvezi ezt a posztot. Igaz, hogy ezúttal meglehetősen pontatlan volt, de még így is ő hordozta magában a legtöbb veszélyt. Jól mozog, jól játssza magát tisztára, valamint képes egy az egyben is megverni védőit, labdával a lábán. Egy szép gólt összehozott ugyan, ám les címén végül érvénytelenítették. Fontos tagja lesz ennek az idei keretnek, csak kerüljék el a sérülések.
Vini Jr. – 6,7 (szerkesztői pontszám: 7,5)
A csapat egyik legveszélyesebb játékosa volt, és a legtöbb látványelemet is ő csempészte a játékba – napjaink futballjában pedig erre annyira szüksége van egy fotelszurkolónak, mint a sivatagban vízért könyörgő elveszetteknek. Övé volt természetesen a legtöbb sikeres csel, Djené valószínűleg azóta is vele (rém)álmodik. Összehozott egy büntetőt is, igaz, Rodrygo góljához hasonlóan végül azt is felülbírálta a VAR – jogosan, teszem hozzá.
Cserejátékosok
Marco Asensio – 6,5 (szerkesztői pontszám: 7)
Az egyik legjobb beszállása volt ez eddig az idényben. Sikerült némileg felkavarnia a savanyodó állóvizet, energiát, valamint veszélyes lövéseket hozott a padról. Jó lenne, ha nem csak néha-néha tudna ilyet előhúzni a tarsolyából.
Nacho és Mariano összesen is alig töltöttek negyed órát a pályán, utóbbinak ráadásul labdaérintésből is csak egyetlen egy jutott, így nehéz lenne értékelni őket.
Edzői teljesítmény
Carlo Ancelotti – 6,4 (szerkesztői pontszám: 7)
A minimumot hozta, és vele a kötelezőt is. A kezdőcsapatban rotált, aminek én személy szerint örülök, ebben a tekintetben mindenképp jobban teljesít, mint az előző idényben. A cseréket véleményem szerint későn húzta, sok értelme nem volt ennyit várni, pláne nem úgy, hogy igazán futballozni már nem akart a csapat a második félidőben. Másba viszont nem tudnék belekötni, fent már kifejtettem, hogy mire számítok a világbajnokságig, és mivel Carlo az idény egészére tervez, valószínűleg lesznek még ilyen találkozók. Nem tudom hibáztatni érte.
