Előzetesen nem ígérkezett túl érdekesnek a szezon utolsó találkozója, picit húzott szájjal is vállaltam el az egytől-egyiget, mondván úgysem lesz semmi érdekes, amiről írni lehetne. Amennyiben csak a Bilbao elleni meccset vizsgáljuk, ez még igaz is lehet, de azonban ez a meccs sokkal többről szólt, mint bármelyikünk is hitte volna azt akár csak két hete. Ez a cikk nem fogja követni a megszokott sémákat, így ha mindenképp a pontozásra vagy kíváncsi, akkor még most érdemes kiikszelni a böngésző ablakot.
Nagyon röviden a meccsről, és az értékelhető dolgokról: Courtois egy zseni, egy 9 – 9.5 körüli ponttal simán MOTM lett volna. Rajta kívül Kroos mozgott elég jól, és Vininek meg Rodrygónak voltak szép cselei. Ceballos picit bealudt a kapott gólnál, Militaónak voltak orgazmussal felérő becsúszásai, Rüdiger pedig megint elővette a Monty Pythonból is ismert “The Ministry of Silly Walks Runs” rutinját.
De ezek a dolgok eltörpülnek és jelentéktelennek hatnak amellett, ami tegnap történt Madridban és egy picit Budapesten is. Kezdjük a budai történettel!
A múlt hét elején Gergő bedobta a szerkesztői chatbe, hogy milyen jó lenne végre sörözni egyet, és találkozni élőben megint, sokan jó ötletnek tartottuk ezt, majd hamar szerveződött a Bölcsőbe (a hamburgerük jobb, mint Cristiano ollózása a Juve ellen!) egy meccsnézéssel tarkított szerkesztőségi találkozó, ahol ment az egészséges nosztalgiázás, Karim (és Mariano) tiszteletére való felesezés, és egy új tagot is sikeresen beavattunk magunk közé. Megbeszéltük, hogy milyen kontenttel jelentkezzünk a közeljövőben és az uborkaszezonban is, van már pár ötletünk az új szezonra is, és azt se feledjétek, hogy jövőre már megint szerveznünk kell majd egy országos BL-döntő meccsnézést is. Ha hiányoznak a pontszámok, akkor csináljátok Ti is azt, amit mi, találkozzatok pár madridista barátotokkal, beszéljétek át a meccset, és elevenítsétek fel azokat a fantasztikus pillanatokat, amiket Karim és Asensio okozott számunkra! Azért a miheztartás végett beszúrok ide egy pontszámot:
A szezon legjobbja – PMH követők
A szezon legjobbja – PMH követőkEz történt Budán, Madridban pedig ennél is fontosabb dolog ment végbe. Elbúcsúzott a klubtól négy játékos is, ezek közül legalább kettő olyan pillanatokkal ajándékozta meg a madridistákat, amire mindig is emlékezni fogunk.
Hazard madridi karrierje sajnos nagyon, nagyon félrement, az egy jó kérdés, hogy mennyire önhibájából, és mennyire köszönheti ezt a folyamatos sérüléseknek. Az egyszer biztos, hogy baromira szerencsétlen volt sajnos, belegondolni is félelmetes, hogy egy prime Hazard mit is adhatott volna a csapatnak. Mindenesetre köszönjük Eden, látszott hogy szerettek az öltözőben, sokat segítettél Rodrygónak, és az a bizonyos PSG elleni meccs káprázatos volt.
Mariano egy igazi jelenség, akihez foghatót én még nem láttam fehér mezben, és szerintem nem is fogunk soha. Balboa az egyetlen aki eszembe jut, aki hasonló karriert futhatott volna be, de ő nem volt ennyire “sikeres”, rajta kívül talán Drenthe jön a legközelebb. Jellemezni se nagyon tudom a játékát, mert nem mondanám rossznak, jónak semmiképp, átlagosnak sem, amit konzisztensen meg lehetett neki adni, az az hogy futott, mint a mérgezett egér. Szerintem a Barcelona elleni gólját senki nem fogja elfelejteni.
Asensiónál többször játékost nem húztam le az EE cikkekben, de az elmúlt fél évben egy rossz szavam se lehetett rá. Kapart, hajtott rendesen, én azt hittem, mert új szerződést akart, de ahogy a példa mutatja, tévedtem. Lehet, hogy most ért be a játéka, de baromi hasznos volt, és nem hittem volna tavaly hogy ezt fogom írni, de hiányozni fog. Az a bal láb egy ágyúval ér fel, személyes kedvenc gólom tőle a Barcelona elleni bombája.
Az elmúlt 14 év legjobbja – KARIM BENZEMA
Az elmúlt 14 év legjobbja – KARIM BENZEMA
