Toni Kroos a mai napon bejelentette visszavonulását. Eme szubjektív szösszenet ennek margójára készült, pusztán érzelmi felindulásból. Szubjektivitását ajánlott ennek megfelelően kezelni.
Óh, Antonio… Ezt nem láttuk jönni. Ekkora pofonba talán még a ringben sem tudnánk belefordulni így kedd kora-délután. Tudom, hogy mindig hangoztattad, hogy a csúcson akarod abbahagyni, hogy ez az utolsó klubod, de mégis, komolyan… Az egész szezont olyan energiával és olyan játékkal hoztad le, hogy az embernek egy apró pillanat erejéig sem motoszkált ott a gondolat puszta csírája sem a fejében, hogy már a 35. életéved taposod. Még a húszas évek végét is nehéz lett volna rád aggatni. Talán ennyire ezért meglepő most ez a bejelentés.
Racionálisan gondolkodva, persze, mind tudjuk, hogy ez az a pillanat, amivel beteljesülhet a legnagyobb vágyad: a csúcson abbahagyni. Egy jó Európa-bajnokság, és mindent megkoronáztál. Ennek fényében már a válogatottba való visszatérésed sem akkora meglepetés.
Az érzelmek viszont felülírják a racionalitást, és rohadtul fáj. Valaki egyszer azt írta a közösségi médiában, hogy a futball világában még csak rossz Kroos-másolatok sem léteznek. És ez így van. Az, amit te képviselsz, illetve képviseltél a pályán egész pályafutásod során, az valami egészen elképesztő. Utánozhatatlan.
A német mesterlövész, a pontos passzok mestere, az alibikirály… Vicces még leírni is ez utóbbit, pedig hányszor rád aggatták. Egyrészt azt gondolom, hogy ők nem értenek a futballhoz, másrészt pedig most ők is vakarják a fejüket, de ha mégis létezne olyan, aki szerint pótolható az, amit képviselsz, az meg fog lepődni a következő idényben. És itt nem csak a játékra gondolok.
A te távozásoddal nemcsak egy játékossal lesz kevesebb a futball világa. Olyan ez, mintha már nyár elején el kellene búcsúznunk az egyik legutolsó fecskétől. És ez most teljesen más, mint egy őszi búcsú, hiszen tudjuk, hogy hiába jön újabb és újabb nyár, már egyik sem lesz ugyanolyan. Játékoddal és stílusoddal valami olyat képviselsz, ami sajnos teljesen kihalófélben van a labdarúgás feje tetejére fordult világában. Egy olyan korszak egyik utolsó hírnöke vagy, amit nagyon sokan, nagyon sokszor vissza fogunk még sírni.
Madridisták millióinak jut majd eszébe az, ahogy Kroos integetve mutatja, merre mozogjon Vini, ahogy mérnöki pontossággal, az időt szinte megállítva tekersz oly’ módon valamelyik kapufa mellé, hogy a labda a fűszálak végeinek utolsó milliméterein járja csodálatos táncát a lábadtól a hálóig. Ahogy együtt, valami egészen egyedi és megismételhetetlen szimbiózisban léteztek Modrićcsal a pályán. Ahogy betekerted azt a szögletet a Valenciának. Ahogy Lucas nevét skandáltad a Bernabéuban, mikor mindenki más Cristianót éltette. Ahogy haláli nyugalommal közölted, hogy nem számít a félórás csúszás, akkor maximum később nyeritek meg a döntőt. És sorolhatnánk. Toni Kroos, illetve Toni Kroos pillanatai örökre bevonultak már a történelemkönyvekbe és a szívünk legmélyebb bugyraiba is.
Mindez nem azért, mert játékoddal vagy tetteiddel minden tekintetet magadra vonzottál. Te úgy érted el mindezt, hogy gyakorlatilag láthatatlan akartál maradni egész pályafutásod során a pályán és azon kívül is. És ez a legnagyobb dolog ebben az egészben.
Apropó, ha már említettem a stílust. A stílus maga az ember, ugyebár. Ez a döntés, ez a lépés is tökéletesen mutatja, hogy milyen ember Toni Kroos. Csak egy nagyon-nagyon szűk elit képes arra, hogy felismerje, mikor jött el az ideje, mikor lehet a lehető legszebben és legmagasabban befejezni. Te viszont képes vagy csatlakozni Zidane-hoz, Xabihoz… A legjobb madridi szezonod után. Egyéni szinten legalábbis talán ez volt az abszolút csúcs.
Engem személy szerint kevés játékos visszavonulása érint meg úgy igazán, de a korszakalkotó zsenik, a tradicionális játékosok, a sportemberi nagyság megtestesítői az én szememet is párássá tudják varázsolni. Rád valamennyi ilyen jelző igaz. Elég csak mustrálni a társak búcsúját a közösségi médiában…
Hogy egy klasszikus klasszikusával éljek: “Átéltem, imádtam. Isten veled, csodálatos játék.” Kettőtök között pedig rengeteg a párhuzam, hálás lennék az életnek, ha téged is hasonló szerepben láthatnánk néhány év múlva. Az lenne a lehető legjobb dolog, ami a labdarúgással történhetne Don Antonio Kroos, a futballtörténelem egyik legnagyobb alakjának visszavonulása után.
