Hat meccs, hat győzelem: ilyenkor szeret az ember statisztikákat elemezni! Minden esély megvolt arra, hogy ez a sorozat nem szakad meg, hiszen a 17. helyre visszacsúszott Levante volt az ellenfél, még ha idegenben is. A Levantét annak ellenére előzte be a Celta Vigo a tabellán az ötödik fordulóban, hogy az aktuális ellenfelünk idegenben alaposan lepofozta (0-4) a már most a másodosztály felé kacsingató Gironát. Félelmetes ez az “egy hét alatt két meccs” tempó, amelyre minden körzeti orvos a “rotáció” nevű szert írná a receptre. Ezt úgy tűnik a 24-es keretből 23-an megértik, de van egy, aki körül folyton forrong a levegő, és szombaton is felhúzta az orrát, amikor lehívta Alonso a pályáról. „Érted haragszom én, nem ellened” – mondja József Attila a versében. „Estoy enfadado contigo, no contra ti” hátha így Vini is megérti…
Levante (OP: 5,0)
Bátran kezdte a Levante a meccset, aktívan letámadtak, és helyzetekig is eljutottak. Ezek közül a 13. percben De la Fuente fejese érdemel szót, amelyet a valenciai játékos csendes magányában mellé varázsolt. Itt viszont megfordult a játék képe: felvette az üzemi hőt a Real gépezete, és szokás szerint rákényszerítette akaratát a Levantéra, őrületbe kergetve ezzel Calero mestert. A második félidő elejét is megnyomta a hazai csapat, ebből lett a gól, de mielőtt mélyebben beleélték volna magukat valami mesés eredménybe, Mbappé lezárta a mérkőzést.
Real Madrid (OP: 8,2)
Alonso alaposan belenyúlt a kezdőbe: a múlt hetihez képest négy helyen megváltoztatta, sőt a felállás is más lett, 3–4–3. Fran Garciának megadatott a bal oldali futófolyosó, Valverde a jobb oldalt nyerte meg, bekerült a kezdőbe Arda és Ceballos. Nehezen indult a mérkőzés, de aztán jött a szokásos magas letámadás, labdaszerzés, helyzetkialakítás. A bal oldal és a pálya közepe végig aktív volt, a jobb oldalon elvétve vezetett támadást a csapat. Kimagasló egyéni teljesítmények, látványos összjátékok és egy pehelysúlyú bokszmérkőzésre jellemző mennyiségű pofon jellemezte a Real játékát.

MECCSEMBERE – Vini Jr. (OP: 8,8)
A bevezetőben már beleálltam Vinibe, és nem láttam okot arra, hogy a személyes értékelés során barátkozóbb hangnemet üssek meg. „No one is bigger than the club” – mondta Alex Ferguson. Ha van, aki ezt a tételt pont a Real Madrid esetében nem tudja elfogadni, az könnyen a homokdűnék között találja magát, egy tevetenyészet szomszédságában. Mindezek után lehozott ez az ember egy olyan meccset, ahol minden megmozdulásán érezhető volt, hogy akarja a győzelmet. Futott, küzdött, ha kellett védekezett, és lőtt egy olyan világklasszis gólt, amelynek helye van a szezon Top 10 legszebb találata között.

Thibaut Courtois (OP: 6,8)
Courtois pihentetése azért lehetett volna realitás, mert… Itt elég sok, akár logikusnak tűnő indokot felsorolhatnék, de ő kezdett, nem Lunin. Én abban bíztam, hogy kvázi végig unatkozza a meccset, de ez nem jött be. Régóta megvan bennem az a fóbia, hogy a csapat nem tud normális gólt kapni: lecsorgó labdák betuszkolva, ide-oda pattogó lövések bepaszírozva, jobb esetben egy berúgott büntető. A gólról nem tehetett, minden egyéb megmozdulásával kapcsolatban méltánytalan lenne bármilyen kritikát megfogalmazni.
Fran García (OP: 6,9)
Bár nem vagyok nyelvész, de úgy vélem, hogy a legérdekesebb magyar szó a „de” szócska. Szóval én bírom Fran Garciát, de… És akkor most leírom, mi a bajom a játékával. Iszonytató munkát tesz bele egy mérkőzésbe – így a maiba is –, de néha úgy érzem, a tizenhatoshoz közeledve elfogy a tudománya. Ha nem tud passzolni, akkor lefut a szélre, és megpróbálja becenterezni a labdát, ami vagy bejön, vagy nem. Ma inkább az utóbbi esettel találkozhattunk.
Raúl Asencio (OP: 7,3)
Sok jó mérkőzésre van szüksége Asenciónak, hogy elhalványuljon a klubvilágbajnokság első meccsének 7. perce, de ezen az úton az első és egyben legnehezebb akadályt – az Espanyol elleni meccset – sikeresen vette. Ha ott ront, végleg parkolópályára kerülhetett volna, de parádésan játszott, így ma ismét a kezdőben találta magát. A támadásokból kimaradt, a védőfeladatát viszont tökéletesen ellátta.
Álvaro Carreras (OP: 8,1)
Próbáltam kötekedni és fogást találni a fiún, de minden rosszindulatomat összeszedve csak a hajviseletére tudnék megjegyzést tenni, ami nekem kicsit retró: az 1974-es vb-döntős holland válogatottnál láttam több ilyet, erős barkóval kiegészítve. A játékát azért kell kiemelni, mert mást játszott, mint eddig, bár egyes történészek szerint az adott feladat nem volt idegen számára: a Benficában gyakran játszott beljebb a védelemben.
Dean Huijsen (OP: 7,4)
Visszakerült a kezdőbe az eltiltása után, ahol 1,95 méteres magasságával a légelhárítás hatásos fegyvere. De nemcsak fejben jó a srác, lábbal sem lehet igazán zavarba hozni – bizonyítja ezt a 88%-os passzhatékonysági mutatója. Bár olyan vékony, mint egy HB-s ceruza, számos test–test elleni csatát megnyert. Ha nem is minden esetben, de többször ültek a mélységi passzai, szerelt, irányított – mikor mire volt szükség.
Fede Valverde (OP: 7,2)
Ha a kezdőt találgatjuk, Fede neve lesz az első, akit kipipálhatunk: csak emberbaráti szeretetből hagyja ki az edző, hogy összerakja kicsit magát minden, kb. 900. játékperc után. Sokkal látványosabb volt a mai szerepköre, mint például az Espanyol ellen, nekem ez jobban bejött – azzal együtt, hogy gátlástalanul elfogult vagyok a játékával szemben.
Franco Mastantuono (OP: 7,9)
Töretlenül élvezi Xabi Alonso bizalmát, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a négy pályán töltött meccséből hármat kezdőként indított, a mai pedig ebben a sorban a negyedik. Az irgalmatlan robotolás és a látványos betörések eddig is megvoltak a játékában, de most sikerült áttörnie egy gátat: kapura is veszélyes, majd eredményes volt.

Kylian Mbappé (OP: 8,7)
Egy ember, akinek gépágyú volt a jele az óvodában. Na jó, ne essünk túlzásba – lehet, csak egy AK–47-es. Hat meccs, hét gól (most már 7/9). Nem mellesleg a 2024–2025-ös Aranylabda-szavazás 7. helyezettje. Ez utóbbi mondjuk annyira hoz minket lázba, ahogy Ousmane Dembélé édesanyját a fia győzelme. Szívem szerint 7-es osztályzatot adtam volna neki, mert sokkal halványabb volt a megszokotthoz képest, de hát már megint rúgott két gólt…

Arda Güler (OP: 7,8)
Arda – várható módon – ismét a kezdőben találta magát, és kíváncsian vártuk, hogyan hat ez a teljesítményére. Az első félidőben még halványabb volt talán, de a másodikban magasabb fokozatba kapcsolt, és látványos cselekkel, pazar passzokkal igazolta tehetségét.
Dani Ceballos (OP: 7,5)
Ahhoz képest, hogy gyakorlatilag elbúcsúzott a közösségi médiában a csapattól, most a kezdőbe került – annak ellenére, hogy négy meccsen eddig mindössze 90 percet játszott. Ahogy Ardának a második, neki az első félideje volt jobb: olyan játékot mutatott be, amely miatt anno mindenki a szerződése meghosszabbítását követelte.
Cserejátékosok
Jude Bellingham (OP: 7,0)
Két kép van előttem. Az elsőn Bellingham széttárt kezekkel, terpeszben, faarccal pásztázza a közönséget a gólja után. A másodikon Jude csúszik-mászik a hosszabbításban, érezhetően az életéért küzd a fáradtság és a fájdalom miatt. Ebben a srácban hihetetlen potenciál van: hosszú évekig fazont adhat a Realnak, és ezt ma néhány percben meg is mutatta.
Aurélien Tchouameni (OP: 6,8)
Beállt és tette a dolgát, minden különösebb csinnadratta nélkül. Ő az élő fal a tizenhatosunk előtt, ami ráadásul betonból készült.
Eduardo Camavinga (OP: 6,8)
Az jutott eszembe, hogy ha mindenki egészséges, akkor hihetetlenül nehéz dolga lesz Alonsónak összeállítani a középpályát. Vagy éppen hihetetlenül könnyű, hiszen ennyi jó játékos áll a rendelkezésére.
David Alaba és Rodrygo kevés játékpercet kapott, így az értékelésüktől eltekintek.

Xabi Alonso (OP: 8,5)
Mikor kezdje az ember a rotációt, ha nem most? Kerülve még az önteltség gondolatát is, egy hivatalból legyőzhető ellenfélről beszélünk, 5–6 meccset sorozatban lenyomó játékosokról (akiknek extra rövid nyári pihenőjük volt), ráadásul sérülésből is visszajöttek hárman, akiket játékba kellene hozni. Szóval volt ok bőven a változtatásra: érdeklődve vártuk, melyik bábukat rakja fel a mester a sakktáblára. Ehhez képest sokkal többet változtatott Alonso: 3–4–3-as rendszerben küldte pályára a csapatot, négy helyen belenyúlt a kezdőbe, és páran új szerepkört is kaptak. Összességében bejött minden húzása, ismét be lehet írni három pontot, és így tovább erősödik a hitünk, hogy jó úton jár a csapatunk.