Zinédine Zidane berúgta az ajtót.
Carlo Ancelotti a 2013/14-es szezonban végső győzelemre vezette a Real Madridot a Bajnokok Ligájában, bónusznak behúzta a csapat a Király-kupát is a Mestallában rendezett döntőben (2-1 a Barcelona ellen). A várakozások ennek tükrében nem meglepő módon az egekbe szöktek a következő évadra.
A már az egyébként is brutális keretet Florentino Pérez nem akármilyen nevekkel erősítette tovább: érkezett a Németországgal friss világbajnok Toni Kroos, valamint a kolumbiai válogatott kiválósága, James Rodríguez, plusz Iker Casillas mögé a Levante színeiben parádézó Keylor Navas, Chicharito kölcsönben, aztán a brazil szűrő, Lucas Silva, akinek később sajnos szívproblémái adódtak.
Olyannyira összeállt az a Madrid, hogy felépített egy 22 mérkőzésből álló győzelmi szériát, ám a 2015-ös év elején megtört valami, kicsit ironikus módon a Mestallában, ahol az előző idényben elhódította a gárda a Király-kupát. Sokan azzal magyarázták a sikertelen szezont, hogy Luka Modric kidőlt a sorból a combsérülése miatt (a térdével sem volt minden rendben). A Bajnokok Ligájában elődöntőig menetelt a címvédő, a LaLigában két ponttal végzett a Barcelona mögött Ancelotti együttese.
Az elnök a 2015/16-os kiírást sokak meglepetésére Rafa Benítezzel képzelte el. Emlékszem, mennyire nem volt tekintélye a madridisták előtt, pedig az eredményei, a klubhoz való kötődése miatt lehetett volna hanyagolni a folyamatos “pincérezést”, meg amúgy is. Tisztelet, ugyebár… A teljesség igénye nélkül a Valenciát kétszer is bajnoki címig vezette, de volt ott UEFA-kupa diadal, a Liverpoollal elért Bajnokok Ligája győzelmet gondolom senkinek nem kell bemutatni, és azt a Chelsea-t is aranyéremig vitte az Európa-ligában, amely előtte a BL-csoportkört sem élte túl.
Tökéletes antré
Félelmetes volt a kontraszt a Benítez féle csapathoz képest, tehát így még érthetőbbé vált Florentino Pérez döntése. A Real Madrid úgy gázolt át a Deportivón (5-0 a 19. fordulóban, Benzema dupla, Bale mesterhármas), mintha nem is lett volna ellenfél a pályán. Nem gyenge kezdés az addig a Castillát trenírozó, felnőtt szinten nullkilométeres Zinédine Zidane-tól.
A folytatásban végig fej-fej mellett haladt a Real Madrid és a Barcelona, a végén pedig egyetlen pont döntött a katalánok javára.
Zárásként egy kis érdekesség, hogy a francia mester egyik nagy húzása, Casemiro nem lett rögtön alapember, a 19. és 26. forduló között összesen 20 percet játszott a bajnokságban.
