A Real Madrid történetét bemutató Real, la película című filmet a Santiago Bernabéu díszpáholyában mutatták be, a spanyol mozikban pedig 2005. augusztus 26-án volt a premierje. A film két síkon fut: egyrészt öt fikciós történetet mesél el, másrészt a Real Madrid valóságát mutatja be, betekintést engedve a csapat mindennapjaiba.
A Huckleberry Films, a Películas Pendelton és a Real Madrid Televisión gyártásában, valamint a Sogepaq forgalmazásában készült alkotás az első hivatalos film egy futballklub történetében, amelyben a fikció valós eseményeken alapuló történetekkel keveredik.
A Real Madrid egyszerre szolgál keretként és összekötő kapocsként öt történethez, amelyek Madridban, New Yorkban, Tokióban, Caracasban és a szenegáli Ziguinchorban játszódnak.
A filmet rendezője, Borja Manso jelenlétében mutatták be. A magát „gyermekkora óta madridistának” valló Manso ezzel a filmmel debütált rendezőként, és egyetlen kérdésre kereste a választ: mi van a Real Madridban, ami a világ egymástól távoli pontjain, különböző társadalmi helyzetű, életkorú és nemű emberekből egyaránt ilyen szenvedélyt képes kiváltani?
A hatmillió eurós költségvetésből készült film díszbemutatóját 2005. augusztus 25-én tartották a Santiago Bernabéuban, majd másnap mintegy 100–150 kópiával került a spanyol mozikba. Ezt követően több európai országban, Ázsiában és az Egyesült Államokban is bemutatták. Los Angelesben már a Real Madrid júliusi túrája során prezentálták a filmet.
A történet két síkon bontakozik ki. Az egyik a fikció világa, amelyben öt történetet mesélnek párhuzamosan, a másik pedig a Real Madrid valósága, amely a futballcsapat mindennapi életét mutatja be.
A történetek főszereplői egy madridi középiskolai tanár, aki maga nem rajong a futballért, ezért meglepetten figyeli, milyen szenvedélyt képes kiváltani; egy New York-i női labdarúgó, aki Ronaldót csodálja; egy fiatal japán lány, aki megszállottan rajong példaképéért, David Beckhamért; egy szenegáli kisfiú, aki úgy tekint fel Zidane-ra, hogy még soha nem látta őt élőben; valamint egy caracasi Raúl-rajongó.
Mindebben a Real Madrid játékosai is meghatározó szerepet kaptak. A forgatás 2004 decemberében kezdődött, és 2005. június végén fejeződött be.
Florentino Pérez számára különösen fontos nap volt a bemutató, hiszen régóta dédelgetett álma volt, hogy film készüljön a klubról. „A futball és a mozi közös terepe az érzelmek világa. A Real Madrid ismét úttörő szerepet vállal: az első futballklub, amely egy ilyen léptékű filmes projektet inspirál és valósít meg” – hangsúlyozta a bemutatón. „Azt szeretnénk, ha ez a film nemcsak a mi szurkolóinkhoz szólna, hanem mindenkihez, aki szereti a futballt” – tette hozzá a Real Madrid elnöke.
Borja Manso rendező kiemelte, hogy a legfontosabb észben tartani: „bár fikcióról van szó, minden a valóságon alapul”, és céljuk az volt, hogy „a lehető legteljesebb sokszínűséget” mutassák be. Őt magát is meglepte a Real Madrid iránti rajongás mértéke: mindössze „48 óra alatt 59 Real Madrid-mezt viselő embert” látott Szenegálban. „Óriási megtiszteltetés elkészíteni az első filmet egy futballklubról. Azt szerettem volna, hogy az emberek megértsék, mi a Real Madrid-jelenség. Ezért bejártam a világot, hogy lássam, mit jelent a Real Madrid a világ különböző pontjain, és ugyanezt belülről, a klubon keresztül is megmutassam” – magyarázta Borja Manso.
„Nem propagandafilm”
Manso négy kontinensen járt, hogy megismerje, milyen hatást vált ki a Real Madrid. Úgy véli, kevés klub lenne képes hasonló projektet megvalósítani, mert nem sokan „büszkélkedhetnének” azzal, hogy olyan érzelmeket váltanak ki világszerte, mint a Real Madrid.
A rendező madridista szenvedélyének ellenpontját Luís Manso producer jelentette, aki saját bevallása szerint az Athletic Bilbao szurkolója. Ennek ellenére úgy véli, hogy „nincs még egy olyan úri klub, mint a Real Madrid”, és hangsúlyozta: a film „nem propagandafilm”, és nem is dokumentumfilm.
Mindketten köszönetet mondtak a Real Madrid játékosainak a közreműködésért. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy azoknak a futballistáknak, akik különösen fontos szerepet kaptak – például Zidane-nak, Helguerának vagy Casillasnak –, szinte egyáltalán nem kellett színészkedniük: egyszerűen önmagukat adták és a megszokott életüket élték. Bár a kamerák a klub kulisszái mögé, annak „konyhájába” is bejutottak, a forgatás nem zavarta meg a Real Madrid mindennapi működését.
A játékosok közül Zidane, Helguera, Casillas, Pavón és Gravesen, valamint a vezetőedző, Vanderlei Luxemburgo is részt vett a bemutatón a napi edzést követően.
