A Real Madrid korábbi, és a Betis jelenlegi játékosa a két csapat összecsapása előtt beszélgetett az AS munkatársával.
Hogyan telnek a Betisnél töltött első heteid?
Nagyon jól. Igaz, az idő nagy részét az előszezon miatt Sevillától távol, és a LaLiga is csak most kezdődött el, de nagyon boldog vagyok. A csapat már az első naptól kezdve nagyon jól fogadott.
Számítottál arra, hogy ilyen gyorsan ilyen jó teljesítményt nyújtasz?
Azért szerettem volna távozni a Real Madridtól, hogy nagyobb szerepet kapjak. Bár az ottani meccsszámom egyáltalán nem volt rossz, más szerepkört szerettem volna. A Betisnél pedig minden nagyon könnyen ment: a csapattársak, a stáb, a klubnál dolgozók… Már az első pillanattól kezdve segítettek beilleszkedni egy új városba. Ezt megelőzően 13 éven keresztül folyamatosan Madridban éltem, és soha nem költöztem el onnan.
Nem lehetett könnyű meghozni a döntést és elhagyni a Madridot.
Ez a világ legjobb klubja, de maga a döntés már az előző idényben megszületett. Boldog voltam ott, játszottam, olyan trófeákat nyertem, amelyekről gyerekként álmodik az ember. De szükségem volt valami másra. Nem vagyok egy beletörődő típus, inkább túlságosan is sokat követeltem magamtól. A legjobbamat szeretném nyújtani, tovább akarok fejlődni, és azért küzdeni, hogy meghatározó játékos legyek. Szerződésem volt, így folytathattam volna Madridban, de a Betis ideálisnak bizonyult ahhoz, hogy itt folytassam a pályafutásomat. Ismertem Manu Fajardót, Iscót és olyanokat is, mint Álvaro Fidalgo. Mindannyian hihetetlen dolgokat mondtak a Betisről, és ez erőt ad egy ilyen döntés meghozatalakor.
A Madrid az utóbbi időben sok balhátvédet igazolt.
Így van. Voltak nagyon jó időszakaim, amikor versenyben voltam a kezdőcsapatba kerülésért, jó formában éreztem magam, és jól ment a játék. Aztán leigazolták Álvarót (Carreras). Úgy fejeztem be az idényt, hogy fontos mérkőzéseken játszottam, de ott volt ez az érzés… Aztán idén, amikor felmerült Cucurella érkezésének lehetősége, azt mondtam magamban: négy balhátvéd van, nem tudom, hogy képes leszek-e így érvényesülni. Ferland sérült, de az év végén visszatér. Ráadásul ötvenmilliót költöttek az egyik játékosra, hatvanat a másikra. Megértem, hogy nekik lesz elsőbbségük.
A Bernabéuban mindig nagyra értékeltek téged. A csapattársaid is.
Igen, én legalábbis így éreztem. Sőt, a Madrid szeretett volna visszavásárlási opciót magának, és az átigazolási díjam felével is rendelkezik. Ott nevelkedtem, aztán három évet töltöttem a felnőtteknél, ezalatt több mint 100 tétmérkőzésen játszottam, ami azért nem semmi. Ami a szeretetet illeti, nehéz az embernek a lehető legtermészetesebbnek maradnia. Én szeretek mindig ott lenni, amikor egy csapattársamnak szüksége van rám, amikor segítő kezet nyújthatok neki egy nehéz pillanatban, és egyszerűen csak beszélgetek vele vagy meghallgatom. Ennek hatalmas értéke van, és az élsportból ez jórészt kiveszett. Az ember arra koncentrál, hogy játsszon, arra, ami a pályán történik. Én azonban nagyon közvetlen embernek tartom magam. Ezért különleges érzés, amikor az emberek kimutatják irántam a szeretetüket.
Írt neked Isco?
Igen. Akkor találkoztunk, amikor feljártam a felnőttcsapathoz edzeni, és amikor bemutatkoztam a Madridban. Írt nekem, és azt mondta, hogy itt van, ha bármire szükségem lenne.
Marcelo azt mondta Iscóról, hogy ő volt az a játékos, aki a legjobban lenyűgözte.
Egyetértek vele. Isco és Rodrygo azok, akik a leginkább lenyűgöztek. Rodrygót a felnőttcsapatban és a Castillában is láthattam.
José Mourinhóval nem volt lehetőséged együtt dolgozni, de madridistaként mit gondolsz a visszatéréséről?
Szerintem nem is lehetett volna jobb választás, tökéletes. Az előző idény rendhagyó volt, túl nagy volt a felhajtás. Ha valaki képes rendbe tenni a Madridot, az öltözőt, a szurkolókkal való kapcsolatot, és mindezt elsősorban az eredményekkel megtámogatni, akkor az Mourinho.
Ancelottival viszont dolgoztál együtt. Hasonlít Carlo Pellegrinihez?
Igen. Mindketten olyan edzők, akik hagynak játszani, és jól kezelik az öltözőt, ami szerintem egy olyan klubnál, mint a Madrid, a legfontosabb. Egy ilyen csapatnál ez jelenti a nehézséget. Szerintem Ancelotti ezt nagyon jól csinálta. Pellegrininek is megvan az érzéke ehhez. Ez már a hetedik éve a Betisnél, és korábban is élcsapatoknál dolgozott, tehát pontosan tudja, hogyan kell kezelni a különböző egókat.
A barátod, Jude Bellingham mintha ebben az idényben teljesen más lenne.
Az előző év érdekes volt a Real Madridnál. Szerintem Jude felszabadult a világbajnokságon, és rájött, hogy most ismét megtalálhatja önmagát, a legjobb formáját. Sőt, szerintem most van a legjobb időszaka a Madridban, még az első idényénél is jobb. Most már nemcsak a számokról van szó, amelyek az első évében hihetetlenek voltak, hanem arról is, hogy nagyobb hatással van a játékra. Ebben az idényben sokkal többet vállal. Nagyon örülök neki. Számomra ő a világ legjobbja a posztján.
Vinícius ellen nehéz ellenfélként védekezni?
Mindig nehéz. Vini olyan játékos, aki óriási különbséget tud jelenteni. Soha nem bújik el, meccsenként húszmilliószor indul meg, és akkor is próbálkozik, ha nem jönnek össze a dolgok. De amikor sikerül neki… Már az első évében, a Castillában is ilyen volt. Addig próbálkozik, amíg össze nem jön neki. És most is ugyanez a helyzet. Lehet, hogy kisebb vagy nagyobb százalékban sikerülnek neki a dolgok, de soha nem tűnik el a játékból. Ráadásul még mindig fiatal. Az új szerződése mentálisan is segíteni fog neki, hiszen tudja, hogy a Madrid számít rá.
Mennyire fontos Isco a Betis számára?
Ő is egy meghatározó játékos. Ha jó állapotban van, Isco kétségtelenül Spanyolország egyik legjobb középpályása. Mindannyian azt várjuk, hogy ismét megtalálja azt a fizikális szintet, amit a problémái miatt nem tudott elérni. Minden nap megkérdezem tőle, hogy van, és jó benyomást kelt bennem, egyre jobban érzi magát. Van ez a porcsérülése, ezért napról napra kell haladnia, és nagyon jól kell kezelnie a terhelést, de az igazat megvallva most nem hátráltatja sérülés.
Már adtál egy gólpasszt a Valencia ellen. Kitűztél magad elé valamilyen célt?
Úgy gondolom, hogy ha nyugodt vagy, élvezed a játékot, és jól érzed magad, akkor a többi magától jön. Ha erőlteted, vagy kitűzöl magad elé valamit, sokszor az ellenkező hatást éred el, és ez szorongást, kétségbeesést okoz. Nem tűztem ki magam elé meghatározott számú gólpasszt. Nyugodt vagyok. Majd alakul.
Amikor a posztodra egy világbajnokot igazolnak…
Cucuval együtt szerepeltem a spanyol utánpótlás-válogatottakban, Luis de la Fuente edzett minket. Én az egy évvel idősebbek között játszottam, és akkor szélső voltam, így a bal oldalon játszottunk egymás mellett. Remélem, a felnőttválogatottban is találkozunk majd… Hogy Cucu a Madridhoz igazol és átveszi a helyemet, az az élet rendje. A Rayónál együtt játszottam Pep Chavarríával, ő pedig most a Chelsea-hez igazolt.
És az utolsó pillanatban ismét Ceballos lett a csapattársad.
Óriási öröm, mert nagyot fog lendíteni a csapaton. Boldog vagyok, hogy ismét találkozhatom egy olyan csapattárssal, aki azért érkezik, hogy nagyon szép és nagy dolgokat vigyen véghez. Dani visszatér élete csapatához, és ez erőt ad majd neki ahhoz, hogy megadja azt a pluszt, amire szükségünk van a Bajnokok Ligájában.
Végezetül egy érdekesség: a 11-es mezszámot választottad, ami nem igazán jellemző egy balhátvédre. Miért?
Az igazat megvallva nem volt sok szabad mezszám. Aztán megtudtam, hogy Rafael Gordillo is viselte ezt a számot, így talán nem is kell jobb példakép. Lesz még időm arra is, hogy kiválasszam a 3-as mezszámot, akárcsak Rafa.
