Hogy megy a spanyol tanulás?
Nos, két vagy három órám van egy héten, egyre többet értek és beszélek már.
Mesélj a gyermekkori fotódról, amelyen Real Madrid mezben vagy.
Emlékszem, hogy Spanyolországban töltöttük az ünnepeket, néhány barátommal mászkáltunk, én pedig megvettem. Elvittem Cardiffba, és ott is hordtam.
Miért kedvelted a Real Madridot?
Szerettem nézni a meccseiket a TV-ben. Itt voltak a legjobb játékosok, õk játszották a legjobb futballt. Sok focit néztem gyerekként. Amikor õk játszottak, mindig izgalmas volt a meccs. Nagyon szerettem a Real Madridot.
Ki az a játékos, akit a leginkább kedveltél a csapatból?
Zidane-t és Ronaldót nagyon szerettem. Együtt látni õket csodálatos volt. A dolgok, amiket a labdával tudtak mûvelni… Azt hiszem, hogy miattuk szerettem meg a csapatot.
És az angol bajnokságban melyik csapatot követted?
(nevet) Az Arsenalt nagyon szerettem, de amikor a Tottenhamhez kerültem, már kevésbé. De Henryt és Vieirát, az ilyen típusú játékosokat nagyon kedveltem. Csodálatosak voltak.
A Southamptonnál megmásztad a ranglétrát?
Igen.
És sokat sportoltál fiatalon. Rögbi, hoki, tenisz, atlétika…
Igen, szinte mindent kipróbáltam. Szerettem sportolni.
Mindig ilyen gyors voltál?
Igen, eléggé.
14 évesen megnyúltál…
Igen, 14 vagy 15 lehettem, pont, mielõtt a Southamptonhoz kerültem, illetve profi karrierem kezdete elõtt, szóval egész jókor.
Ez okozott problémát a hátadban?
Nem. Sosem volt gondom a hátammal vagy bármivel. Az izmoknak egyszerûen csak meg kellett szokniuk a gyors változást. Ez is a növekedésem része volt. Minden tini átesik ezen.
De nagyon sokat írtak egy lehetséges sérvrõl. Mi van ezzel?
Nincs ilyenem, nem igazak ezek a híresztelések.
16 évesen már debütáltál Wales válogatottjában.
Igen, akkor, Trinidad és Tobago ellen.
És szabadrúgásból betaláltál?
Nem azon a meccsen, hanem késõbb, Szlovákia ellen.
Az, hogy Wales csapatában játszol, korlátozza a lehetõségeidet az Euróba bajnokságon és a világbajnokságon való részvételt illetõen?
Nem gondolom. Számomra ez egy komoly ösztönzõ erõ. Meglátjuk, hogy sikerül-e kijutnunk.
Egy walesinek Wales csapatában kell játszania, vagy választhatja Angliát is?
Megvolt a lehetõségem a választásra, mivel nagyapám Angliából származik. De én walesi vagyok, ami büszkeséggel tölt el. Büszke vagyok arra, hogy Walesért játszhatok, ha pedig felveszem a címeres mezt, mindig 100%-ot adok magamból.
Komoly összegért cserébe váltottál a Southamptonból a Tottenhambe. Nehéz volt a beilleszkedés?
Eleinte igen, hiszen a barátaim Southamptonban maradtak, akikkel egy nagy házban éltünk együtt, én pedig Londonba mentem, hogy egyedül éljek. Vagyis az elején nehéz volt, de nagyon gyorsan hozzászoktam. Egyszer fel kell nõni. Ez is egy olyan élmény volt, ami meghatározza azt, hogy most milyen vagyok.
Baloldali védõként kezdtél.
Igen, a Southamptonban ott játszottam, aztán a Tottenhamben is.
Szeretted?
Nem bántam. Viszont nem igazán tudtam, hogy hogyan kell védekezni, szerettem elõre menni. Ezért is váltottam, elõbbre engedtek, kevesebb védekezõ munkával.
Hogy érkezett az ajánlat a Real Madridtól?
Úgy gondolom, hogy jól játszottam abban a szezonban, a BL-be akartam kerülni a Tottenhammel. Nagy versenysorozatokban akartam játszani. A szezon végén aztán jött egy ajánlat a Real Madridtól, amit nem tudtam visszautasítani, a többi pedig már történelem, ahogy mondani szokták.
Nehéz nyarad lehetett.
Igen, meglehetõsen hosszú nyár volt. Az elsõ érdeklõdéstõl az átigazolás létrejöttéig öt hónap telt el. Kihagytam az elõszezont. Nem edzettem úgy, ahogy szerettem volna. De ez már a múlt, a Bernabéuban vagyok, ahol lenni akarok.
Hogy fogadtak az edzõközpontban?
Mindenki nagyszerû volt. Az elsõ napon mindenki nagyon kedvesen fogadott.
Meglehetõsen félénk vagy, nem igaz? Nem igazán szeretsz a sajtóban szerepelni.
Nem sokat vagyok a lapokban. Szeretem élni a saját életem.
Modriccsal jössz ki a legjobban?
Igen, négy vagy öt évet töltöttünk már együtt, szóval nagyon jól ismerem. Ezért az, hogy õ is itt volt és nem kellett azonnal új barátokat keresnem, nagyon fontos volt az elején. Szíves fogadtatásban részesített.
Nem igazán mozdulsz ki. Nem nagyon látni téged éttermekben vagy fotókon.
Elég sokat járok el, de megpróbálok inkognitóban maradni. Azért mozdulok ki, hogy élvezzem Madridot. Próbálok normális életet élni.
Voltál a központban?
Igen, néhányszor már voltam. Próbálok beolvadni, mindig felteszek egy sapkát.
Londonban hidegebb van, nem igaz?
Igen! Sokkal hidegebb.
Nehéz egy nagy csapatban barátokat szerezni az öltözõben?
Nem. Nem gondolom. Ez is olyan, mint egy bármilyen más öltözõ. Vannak jó barátaim. Nem számít, hogy a pályán mi történik, ha jó a kapcsolatotok.
Látod a kritikákat, amiket kapsz? Lefordítják neked ezeket?
Nem, nem értem õket, szóval nem próbálkozom ezzel és szerintem így a legjobb. Csak a focira koncentrálok.
Gondolod, hogy jól bánik veled a sajtó? A csapattársaid elmondják, hogy miket írnak rólad?
Nem beszélek velük errõl. Amikor focizom, akkor a futballról beszélek, otthon pedig arról, ami érdekel, általános dolgokról. Ilyenekrõl inkább nem.
Vagyis otthon nem téma a foci?
Arról, hogy én mit csinálok a pályán, arról beszélgetünk. De az nem téma, amit mások mondanak rólam.
Nagyszerû gólokat lõttél, a Király-kupában az oldalvonalon kívülrõl indultál… De hallottad, hogy néhányan önzõnek hívnak?
Ahogy mondtam, az újságíróknak meglehet a saját véleményük, nekik ez jelenti a megélhetést. Ez a munkájuk, ezért fizetik õket. Úgy gondolom, hogy ha játszom, akkor gólokat lövök és gólokat készítek elõ. Ez az én módszerem. Ezt szeretem.
Két konkrét eset is volt. Az egyik a Valencia ellen a Mestallában, a másik az Espanyol ellen. Az emberek csodálkoztak, hogy miért nem passzoltál. Újranézted ezeket a helyzeteket?
Csak annyira emlékszem, hogy a kapu felé mentem és gólt akartam lõni… Ha bemegy, akkor senki nem szól egy szót sem. De nem láttam a társamat, nehéz passz lett volna. Ez is a futball része, ennyi.
Gondolod, hogy túlreagálták a dolgot?
Nem tudom, hogy milyen jelentõséget tulajdonítottak neki. Biztosan beszéltek róla, de velem állandóan ez történik a pályán.
Beszéltél róla Cristianóval?
Nem, utána nem beszéltünk. Ezek a dolgok elõfordulnak, mindig a pályán maradnak. Senki nem beszél róla utána.
Ancelotti kiállt melletted.
Nagyszerû, hogy kiáll a játékosáért, hálás vagyok neki. De ha a kapu közelébe kerülsz, akkor gólt akarsz szerezni, néha pedig nem jön össze. Az, hogy hogy kezeled a dolgot, az a karakteredtõl függ, hogy milyen vagy játékosként.
Élvezed ezt az interjút, vagy inkább olyan, mintha a fogadat húznák?
(nevet) Nem, jól vagyok. Természetesen nagyszerû.
Érzed a Bernabéu szeretetét?
Igen, boldog vagyok és támogat a közönség. Keményen akarok dolgozni a továbbiakban is azért, hogy a lehetõ legtöbb címet megnyerjük.
Létezik versengés abban, hogy kit szeretnek jobban, Gareth-et vagy Cristianót?
Egyáltalán nincs. Én csak keményen akarok dolgozni, mindent beleadni. Remélem, hogy ezért szeretnek.
Amikor nekiállsz futni, észreveszed, hogy a közönség izgalomba jön?
Természetesen. A szurkolók csodásak. Imádok hazai pályán játszani, szeretem a Bernabéut. Támadni és gólt szerezni. Ez az, amit szeretek.
Amikor szabadrúgásra kerül a sor, hogy döntitek el, hogy ki lövi?
A meccs elõtt mindig megbeszéljük a taktikát. Normál esetben a baloldal Ronaldóé, a jobb pedig az enyém. Vagyis általában tudjuk, hogy mikor ki következik.
Kérte tõled Ancelotti, hogy többet dolgozz a középpályán, amikor 4-3-3-ban játszotok Benzemával, Cristianóval és veled? Vagyis hátraküldtek segíteni?
Nos, védekeznem is kell. Amikor támadunk, akkor fel kell futnom, hogy segítsek Cristianónak és Karimnak, ha pedig védekezünk, akkor visszalépek a középpályára. Ez a szerepem.
Kérted valaha, hogy a bal szélen játszhass?
Nem, az edzõ dönt a csapatról, én pedig bárhol szívesen játszom. Jobboldalon, középen vagy baloldalon.
Ha azt kérné, akkor bal oldali védõként is játszanál?
Ahogy mondtam, játszottam már ott, szívesen szerepelek bárhol.
Melyik játékos lepett meg leginkább a játékával?
Nehéz választani, mindenki jól játszott, ezért is nyertünk sok trófeát.
És Odegaard?
Nem láttam játszani. A Castillával edzett. De amikor hozzánk csatlakozik, szeretettel fogadjuk majd.
Versenyeztetek Cristianóval edzésen?
Nem futottunk versenyt.
Ha mégis lett volna ilyen, ki nyert volna szerinted?
Tudtam, hogy jönni fog ez a kérdés! (nevet) Szerintem õ azt gondolja, hogy õ nyert volna, én meg azt, hogy én. De az biztos, hogy remek verseny lenne.
De lehet, hogy a távolságtól is függ a dolog. 60 méteren talán õ nyerne, te pedig 100-on?
Nem tudom. (nevet) Szerintem nagyon érdekes futam lenne.
Focit vagy golfot nézel szívesebben?
Mindkettõt.
Néhány focista nem szeret meccset nézni.
Én igen. Gyerekkorom óta így van.
Az angol sajtó arról írt, hogy a United jövõre leigazol téged. Gondolod, hogy ez lehetséges?
Szerintem nem. Nemrég adtam egy interjút, amiben elmondtam, hogy boldog vagyok itt, sok év van még hátra a szerzõdésembõl, jól érzem magam. Trófeákat nyerünk, itt akarok maradni.
A feleséged boldog itt?
Igen, úgy gondolom, hogy az.
David Beckham felesége szerint Madridnak fokhagyma szaga van. Te milyennek érzed a várost?
Hogy õszinte legyek, ezen még sosem gondolkodtam. (nevet) Nos, mivel az ünnepek alatt voltam itt gyerekként, így azt mondom, hogy ünnep illata van.
Mit gondolsz, a Madrid visszaesett karácsony után?
Egy idényen belül mindig vannak fázisok, a lényeg az, hogy ezeket megfelelõen tudd kezelni.
Mit kedvelsz a legjobban a spanyol fociban? Az interjúkon kívül persze.
Hogy õszinte legyek, nem tudom. Különbözik az angoltól, egyszerûen csak élvezem ezt az új élményt, egy teljesen más kultúrát. Folyamatosan szokok hozzá, élvezem.
Más a sajtó is?
Nem igazán tudom, mivel nem nagyon vonom magamra a figyelmet. Ez ott sem volt másképp.
Az iskolában testnevelésbõl kaptad a legjobb jegyeket?
Messze a legjobbakat.
És mi volt a legrosszabb tárgy?
Talán a történelem. De mindig a testnevelést vártam.
Szeretsz olvasni?
Nem igazán.
Mi a helyzet Ken Follettel, aki szintén walesi?
Hallottam már róla, de nem olvastam tõle semmit.
Ronaldo eltiltása alatt minden szabadrúgást te lõsz majd?
Remélem! A szabadrúgások lehetõséget adnak arra, hogy több gólt szerezzek, ami jó dolog.
