Veni, vidi, vici. Zidane jött, látott és győzött, amolyan igazi ősi római módon. Tisztában vagyok azzal, hogy az érzelmek felerősödnek egy európai győzelem során, de akkor is azt érzem, hogy ez a csapat minden egyes mérkőzéssel egyre erősebbé válik. A meccs lefújása után Sergio Ramos, a Bernabéu modern kori centuriója a partvonal mellett a következőt mondta: „Zidane egy nagyszerű edző, hihetetlenül elégedettek vagyunk vele”. A bizalom és a kölcsönös megértés azt eredményezte, hogy a francia élvezi a játékosok feltétlen elkötelezettségét.

A minap olvastam egy idézetet a libanoni esszéistától, Khalil Gibrantól, ami tökéletesen leírja Zidane-t: „Hogy megértsd, mi rejlik egy ember szívében és lelkében, ne azt nézd, amit már elért, hanem azt, amit még el akar.” Egy legendás játékos-pályafutás után a középpálya varázslója az edzői pálya felé fordult, most pedig már nem csak azt akarja, hogy a Kilencedik hőseként emlegessék, hanem nehézsúlyú taktikusként is. Az a különleges glasgow-i találat örökre beleégett minden madridista retinájába, de ha Zidane hozzásegíti a Real Madridot egy újabb európai sikerhez Milánóban, az még a legelvakultabb anti-madridisták számára is elismerésre méltó lesz. Hogy meg tudja-e nyerni Florentino tizenegyedik edzője a Tizenegyediket? Ez egy érdekes összefüggés. Ha a sors így rendelte el, akkor kik vagyunk mi, hogy ezt a csodálatos utazást megkérdőjelezzük?
Cristiano, a fenomén. Valdano a meccs után a beIN Sports stúdiójában a következőt mondta: „Amikor Ronaldo Ronaldo, akkor a Madrid Madrid.” Nem becsülheted le istenadta tehetségét. A portugál 31 évesen egy újabb remek hetet tudhat maga mögött, ami felkerülhet egyre bővülő listájára. Lemásolta az Athletic elleni löketét (nyílegyenes futás után támaszkodó lába mögé pöccintette a labdát, mielőtt a hosszú sarokba lőtt), hogy megszerezze az első gólt egy rendkívül feszült mérkőzésen. Gorka és Szyzesny, két vitathatatlanul remek kapus is tehetetlenül figyelte, ahogy a madridi gólgyáros lövése elzúg a keze között. Két megállíthatatlan lövés, két csodás gól, amelyek tökéletesen illenek a Bajnokok Ligája legtermékenyebb góllövőjéhez.

Cristiano ebben az idényben 33 alkalommal talált már be az ellenfelek kapujába, a határ pedig a csillagos ég. Zidane ismét a kedvenc pozíciójába tette, a bal szélre, ahol újra felfedezheti leghalálosabb formáját. Amit a Roma elleni meccs előtt mondott, teljesen igaz: neki nem kellenek ölelések és csókok. A pályán, ahol ő a megkérdőjelezhetetlen alfahím, a testbeszéde többet mond ezer szónál. Ahogy az ötödik században a vandálok, most Cristiano hányta kardélre a rómaiakat, és megmutatta, hogy ki az új uralkodó a városban.