Jonathan Barnett (Ga…
Jonathan Barnett (Gareth Bale ügynöke): „Szégyen, hogy Zidane ilyen tiszteletlenül beszél egy olyan játékosról, aki ennyi mindent tett a Real Madridért. Azt, hogy Gareth megy-e egyáltalán, vagy mikor megy el, kizárólag a játékos érdekei befolyásolják, nem pedig az, hogy Zidane nyomást gyakorol. Dolgozunk az ügyön.”
Kubo: Az eredménnyel nem vagyok elégedett, de örülök, hogy debütálhattam
Kubo:
„Elveszítettük az első meccsünket, ennek nem örülök. Viszont nagyon elégedett vagyok, hogy debütálhattam a Real Madridban.”
„Nincs túl sok japán játékos az európai bajnokságokban, a Real Madridnál pedig kizárólag én vagyok, ezért is örülök annak, hogy ennyire szeretnek. Nagyon örülök, hogy képviselhetem Japánt a Real Madridban, de még csak egy meccset játszottam, haladnom kell tovább. Egy olyan klubnak, mint a Real Madrid, rengeteg szurkolója van minden országban, ez pedig nagy lökést tud adni.”
"Tudom, hogy mi zajlik a hazámban. Hatalmas figyelem hárul rám, ez pedig nem igazán tetszik. Én csak a játékra gondolok."
"Zidane azt kérte, hogy játsszunk gyorsan és tartsuk nyomás alatt az ellenfelet. Jól érzem magam, bárhová is tegyen a pályán."
"Hogy Bale elbúcsúzott-e? Nem, hiszen a játékosunk. Nem tudom, hogy mi történik. Nem én vagyok az, akinek ebben véleményt kell mondania. Én csak annyit tudok mondani, hogy Bale egy kiváló játékos."
„A csapattársaim nagyon barátságosak, sokat beszélnek velem, emiatt otthon érzem magam. Ami a leginkább lenyűgözött, az a minőség, amit ezek a játékosok képviselnek, de Zidane mentalitását is meg kell említenem.”
Rodrygo:
„Nagyon örülök, hogy magamra ölthettem a Real Madrid mezét, függetlenül az eredménytől. Boldog vagyok, hogy betaláltam. A Real Madridban játszani óriási felelősség, de mindig készen kell állnom, folytatni fogom a kemény munkát.”
„Leginkább az edzések leptek meg. A világ legjobb játékosairól beszélünk, örülök, hogy velük játszhatok. Érkezett néhány új játékos, fel kell még vennünk a tempót, az egész csapattal együtt kell dolgozunk, ez a legfontosabb.”
"Azért így lőttem meg a labdát, mert nagyon magas volt a Bayern fala. Nem volt hely máshol."
"Örülök, hogy Zidane az edzőm. Azt mondta, hogy új dolgot próbálok ki. Általában a széleken játszom, de most sokkal inkább középen játszatott engem. Azt mondta, hogy megvan hozzá a képességem."
Zidane: A klub már tárgyal Bale új csapatával
„Szerettem volna, ha nyerünk. Ezt nem sikerült elérnünk, ez volt az első meccsünk, még csak kezdünk ráérezni. Biztos vagyok benne, hogy jobban fogunk teljesíteni a második meccsünkön. Most az első bajnokinkra próbálunk felkészülni. A célunk ez, illetve az, hogy folyamatosan haladva álljon össze minden a bajnoki rajtra.”
„Nem lehetünk elégedettek, hiszen kikaptunk, de láttunk jó dolgokat a pályán. Ez várható volt, ez volt az első meccsünk, még fokoznunk kell a tempót. A játékosok teljesítményével elégedett vagyok. Jók a rezgések. Az első 10 percben nehezen indultunk be, de aztán jók lettünk, hátulról építkeztünk. Csak a gól hiányzott az első játékrészben. A szünet után egy új csapatot küldtünk a pályára, ezek a srácok először játszottak együtt. Többet kell követelnem tőlük. Hátul egy kicsit szenvedtünk, de ez teljesen normális.”
„Bale azért nem volt a keretben, mert a klub a távozásán dolgozik, ezért nem játszott. Meglátjuk, hogy mi történik a következő napokban. Meglátjuk, hogy már holnap megoldódik-e a dolog, a legjobb az lenne, ha így történne. Mindenki érdekében reméljük, hogy mielőbb megtörténik. A klub azzal a klubbal tárgyal, amelyikbe menni fog.”
„Nincs ebben semmi személyes. Van úgy, hogy azért teszünk valamit, mert meg kell tennünk. Semmi problémám nincs vele. Döntéseket kell hoznunk, változtatnunk kell, mindössze ennyiről van szó. Tisztában vagytok a helyzettel, meg fog változni a dolog. Nem tudom, hogy 24 vagy 48 órán belül történik-e meg. Megváltozik a helyzet, mindenkinek ez lesz a legjobb. Így mennek a dolgok. Beszélek a klubbal, döntéseket kell hoznunk, ez pedig egy olyan döntés, amit az edző és a játékos közösen hoz meg. Meglátjuk, hogy mi történik majd.”
„Hogy egy új igazolás volt a kedzőben? Az előszezonban vagyunk. Azt hozzátok ki a kezdőből, amit akartok. Felállítok egy kezdőt, utána pedig egy teljesen másik típusút. A második meccsen lesznek változások, ennyi. Nem fontos, hogy ki kezdi a meccseket.”
„A nyomást napi szinten érezzük, de ez tetszik. Tudom, hogy hol vagyok. Ez a szenvedélyem, a Real Madrid a klubom, megvolt az esélyem a visszatérésre, hogy egy új projektet kezdhessek, most épp ez zajlik. A sok trófea megnyerése után nem fogok elkényelmesedni. A jelen érdekel, nem a múlt, és az, hogy mit teszünk ezzel a kerettel.”
Eden Hazard: Le akarok nyűgözni mindenkit
Nagyon hiányozni fogsz a Premier League-ből, élvezet volt nézni a játékodat. De nagyon örülünk, hogy itt vagy ebben a nagyszerű klubban, a Real Madridban.
Nagyon köszönöm!
Van valami, amit mindig meg akartam kérdezni tőled, mivel engem nagyon érdekel mások gondolkodásmódja, hogy te például hogyan készülsz fel egy meccsre? Amikor felébredsz egy nagy mérkőzés reggelén, mit csinálsz először?
Megreggelizem. (nevet)
És milyen reggelire gondoljunk ekkor?
Nincs erre bevált recept, igazából próbálok változatosan étkezni. Egyébként számomra a kis meccsek, a nagy meccsek, a barátságos meccsek egyaránt a futballról, a játékról szólnak.
Akkor mindet egyformán kezeled?
Abszolút. Amikor bemész az öltözőbe, persze érzed, hogy más a nyomás mértéke, ha mondjuk egy Manchester United ellen játszol. Ilyenkor a szurkolók miatt nagy a nyomás.
Lőttél már néhány nagyon fontos gólt életed során, de kíváncsi lennék arra, hogy Eden Hazard hogyan gondolkodik akkor, amikor a csapata hátrányban van.
Egyszerűen csak az jár a fejemben, hogy be kell találnom. Ilyenkor látod a játékostársaidat, látod, hogy rossz a kedvük, mert hátrányban vagyunk. De én végül is azért vagyok a pályán, hogy gólokat szerezzek. Ezért megpróbálok labdát szerezni és azt csinálni, amit tudok. Cselezni, lőni, gólt szerezni.
Melyik a kedvenc gólod az eddigi pályafutásodból?
Lőttem néhányat. (nevet)
Mondj akkor néhányat, ami kiemelkedő.
Egy ballábas a Lille játékosaként a Marseille ellen, mielőtt még a Chelsea-be igazoltam volna. A Chelsea-vel a Tottenham ellen, amikor a Leicester volt a bajnok. A Liverpool ellen idegenben. Az Arsenal ellen hazai pályán. Lőttem pár gólt. De a legjobb még jönni fog. Kell még szereznem párat.
Tetszik ez az energia, a legjobb még jönni fog. (nevet)
Igen-igen. (nevet)
Akár még a mostani előszezonban is megtörténhet a barátságos meccseken.
Ezek csak barátságos meccsek, de számomra a mostani lesz az első mérkőzésem a Real Madridban, szóval egyértelmű, hogy szeretnék lenyűgözni mindenkit. A csapattársaimat, az edzőmet, a szurkolókat, szóval megpróbálom a legjobbamat adni.
Az egyik kedvenc videóm rólad az, amikor többek között Ivanovic és John Terry mellett állsz egy felvételen.
Ez minden idők legjobbja. Komolyan mondom, hogy ha bármikor megnézem, vagy már úgy is, hogy most beszélünk róla, nevetnem kell.
Látszik, hogy élvezed a játékot a pályán. Inkább koncentrált és szigorú vagy ilyenkor, vagy játékos, és hagyod, hogy az energia magával ragadjon?
Szabadon játszom. Legalábbis próbálok így játszani. Ezt néha nehéz megtenni a futballban, ott vannak a védők, középpályások. De én egy olyan játékos vagyok, aki ha nem szabadon játszik, akkor rossz vagyok. Megállok. Leülök a padra. Szeretek jobb szélen, bal szélen, vagy akár középen mozogni, együtt a társaimmal, és ösztönösen játszani. Ilyen az én játékom. Ösztönös. Nem gondolkodom azon, hogy most ezt vagy azt kell csinálnom, hogy jobbra vagy balra kell passzolnom. Egyszerűen csak játszom. Megkapom a labdát, majd egy másodpercen belül meghozom a döntést és cselekszem.
Ezt nagyon szeretjük kívülről nézni. Mi az, amit magaddal hoztál a Chelsea-ből, a Premier League-ből, amit hasznosítani tudsz Madridban.
Tapasztalatot. Hét éve érkeztem a Chelsea-be. Olyan voltam, mint egy kisgyerek. Mostanra sokkal érettebb, tapasztaltabb lettem. Több mint ötszáz meccset játszottam karrierem során. Még csak 28 vagyok. De rengeteg tapasztalatom van, amit fel tudok használni. A La Liga persze teljesen más, mint az angol liga, de a tapasztalatnak hála könnyebben tudsz beilleszkedni. Szóval szerintem ez a legfontosabb dolog, amit magammal hozok.
És mit tanulhatsz a Real Madridnál?
Ha a Real Madrid játékosa vagy, akkor minden évben meg kell nyerned mindent. Győzni, győzni, győzni. Ha nem nyered meg a BL-t, a szurkolók mérgesek lesznek. De ez normális. Egy ilyen klubnál nyerni akarsz. Én is ezért vagyok itt. Játszani akarok, gólokat lőni, az idény végén pedig trófeákat nyerni.
Alig várjuk, hogy láthassuk ezt.
Én is. (nevet)
Hogy tartod fent ezt a győztes mentalitást? Annyi mindent nyertél már karriered során. Hogyan tudod továbbra is fizikálisan és fejben is hajtani magad?
Ez afféle csoport-motiváció. Ha érzed, hogy a keret nyerni akar, akkor te is nyerni akarsz. Ezért szeretek futballozni. Együtt győzünk, együtt érjük el a sikereket. A futball nem egyénekről szól. Ez egy csapatsport. Ha egy dolgot akartok, egy irányba haladtok, akkor rengeteget nyerhettek együtt. Még akkor is, ha nem nálatok vannak a legnagyobb tehetségek. De persze ha megvan a tehetség, a tapasztalat és a győztes mentalitás, akkor mindent megnyerhetsz. Ezért is vagyok itt.
Zidane: Még nem vagyunk 100%-os állapotban, de készen állunk a játékra
„Szerettem volna megköszönni a sok támogató üzenetet, amit az elmúlt napokban kaptam a bátyámmal kapcsolatban. Külön köszönet azoknak, akik mellettem voltak, ez nagyon fontos volt számomra.”
„Három barátságos meccsünk lesz, de mindegyiken szeretnénk jól játszani. Tíz nap munka után alig várjuk, hogy játszhassunk.”
„Tudjuk, hogy fizikálisan nem vagyunk 100%-os állapotban. Ezek a mérkőzések lehetővé teszik számunkra, hogy az idény kezdetére a megfelelő állapotba kerüljünk. Az előszezonban az a legfontosabb, hogy keményen dolgozzunk. Gratuláltam a játékosaimnak, mert nagyon jó munkát végeztek. Várjuk a meccseket, mivel a játékosok már nagyon szeretnének játszani és készen is állunk.”
„Nagyon elégedett vagyok az új játékosok beilleszkedésével, és nem lep meg a dolog. Nem könnyű, ha új klubba érkezel. Keményen dolgozó srácokról van szó, tetszik, amit tőlük látok. Kiválóak, ez pedig egy plusz adalék számunkra.”
„Hazard meghatározó játékos. Gólokat szerez, megteremti a különbséget. Karrierje során már bizonyította ezt, most pedig itt van velünk. Ki fogjuk használni a képességeit. Nagyon elégedett vagyok vele. Edennek egy olyan klub kellett a fejlődéséhez, mint a Real Madrid. Mindannyian tudjuk, hogy ebben a klubban van valami különleges. Én 29 évesen megérkeztem a Real Madridba, és még rengeteget időm volt hátra. Öt évet töltöttem el játékosként itt, sokat javultam. Eden ugyanilyen helyzetben van. Tudjuk, hogy milyen típusú játékos és hogy rengeteget adhat nekünk.”
„A keret? Tiszteletben kell tartanunk ezeket a dolgokat. Annyit mondhatok, hogy klubbal együtt tudjuk, hogy mit akarunk, és azzal is tisztában vagyunk, hogy 31-ig van lehetőségünk az új érkezők és távozók ügyében dolgozni. A legfontosabb, hogy akik itt vannak velünk, az első pillanattól kezdve kiválóan dolgoznak. Bátorsággal tölt el engem a tudat, hogy mennyire jól dolgoztak azok, akik velünk vannak.”
„Bale maradása nem jelent problémát. Nem mondhatom, hogy a játékos jelentené a problémát. Szerződése van, itt van, én pedig csak annyit mondhatok, hogy bármi megtörténhet. Minden játékosomat tisztelnem kell, ő is velünk van, a Real Madrid játékosa. Meglátjuk, hogy mi lesz. A szerepe nem változott június óta.”
„Achraf még egy évet eltölt a Dortmundnál. Kiváló játékos, ezt mind tudjuk. Jót fog tenni neki, ha még egy évet ott lesz.”
„Pogba? Erre a kérdésre mindig ugyanazt fogom mondani. Tudjuk, hogy mit akarunk, azon dolgozunk, hogy ezeket a dolgokat meg is valósítsuk. Most a következő meccsel foglalkozom, lépésről lépésre haladunk a munkával. Van még időnk a pihenésre, meglátjuk, hogy mi lesz.”
„Kubo számomra jónak tűnik, remekül dolgozik. Minőségi játékos. Biztos vagyok benne, hogy fontos lesz a Real Madrid számára. Teljesen jól vette fel a munkatempót. Fiatal, de olyan, mintha már régóta velünk lenne.”
„Őszinteség a játékosokkal? Nehéz, de ez a valóság. Mindenkivel beszéltem, szeretek egyértelmű lenni velük.”
„Azt akarjuk, hogy az emberek legyenek büszkék a játékosainkra. Holnap jó teljesítményt akarunk nyújtani a szurkolóink számára. Itt, Houstonban rengeteg futballszurkoló és madridista van, ennek nagyon örülünk.”
„James a Real Madrid játékosa. Jelenleg nyaral, meglátjuk, hogy mi lesz. Semmi mást nem mondhatok.”
Edzőként sikerült önmagamat is meglátni a kissrácokban
Tudtam néhány dolgot a Liverpoolról, de azért nem olyan sok mindent.
Nem ismertem például az Anfield varázslatos hangulatát. Vagy a Kop (A stadion délnyugati oldala, amely híres szenvedélyes szurkolóiról és hangulatáról. – a szerk. kieg.) energiáját és szenvedélyét. Az éjszakai stadionban együtt ugráló tömeg gyönyörűségét.
Ezek és még oly sok minden más újdonság voltak számomra. 22 évesen mindez egy hatalmas lépés volt. De készen álltam a kihívásra – készen álltam rá, hogy a porondra lépjek és minél gyorsabban tanuljak.
A gyors tanulással pedig sosem akadt problémám.
Első felnőtt csapatomnál, a Real Sociedadban azonnal a B csapatban kezdtem, anélkül, hogy pályára léptem volna az ificsapatok valamelyikében.
Mégis hogyan állhattam volna készen erre? Amit tudtam, azt mind az Antiguokónak köszönhettem, egy San Sebastián-i csapatnak, ahol majdnem tíz évet töltöttem el. Nem profi klub volt, de működött a dolog. Remek kis csapatunk volt, olyan játékosokkal, mint Mikel Arteta, Aritz Aduriz, Andoni Iraola vagy éppen a testvérem, Mikel.
Antiguokóban minden a labdáról, a technikáról és a játék „értéséről” szólt. Az itt tanultakat egyikünk sem felejtette el későbbi karrierjében. Olyan erkölcsi tartást és viselkedésmódot tanultunk, amely segített nekünk emberként és játékosként is fejlődni.
Attól a pillanattól fogva, hogy debütáltam a Sociedad felnőttcsapatában, az volt az álmom, hogy címet nyerjek velük. Néhány évvel később ez majdnem valóra is vált.
A 2002-2003-as szezonban olyan csapatunk volt, ahol a csapattársainkkal úgy szólván "megvolt köztünk a kémia". Nagyszerű légiósaink voltak: Darko Kovačević, Nihat Kahveci és Valeri Karpin – olyan játékosok, akik pont azt a versenyképességet jelentették számunkra, amelyre szükségünk volt.
Raynald Denoueix személyében pedig volt egy olyan francia edzőnk, aki igazán egyedi módon játszatott minket.
Abban a szezonban senki sem számított rá, de az utolsó napig küzdöttünk a Real Madriddal a bajnoki címért. Mindannyiunk számára álomszerű volt ez, s nagyon közel jártunk az álmunk megvalósításához.
A Real Sociedad számára a bajnoki cím felér egy BL-győzelemmel vagy egy világbajnoki sikerrel. Ilyen közel kerülni hozzá, aztán mégis elbukni… Mindig azt mondom, hogy ez olyan, mint amikor az utolsó falat hal szálkája megakad az ember torkán.
A döntésemet, hogy a Liverpoolba szerződöm, a vezetőség céltudatossága és komolysága, és persze a menedzser személye erősítették meg leginkább. Amikor Rafa Benítez felhívott, nagyon pontosan elmagyarázta a projektet. És ez nem egy rövidtávú projekt volt, hanem egy nagyon is hosszútávú.
Rafa mindig is ambiciózus ember volt. Éppen akkoriban nyerte meg a bajnokságot és az UEFA-kupát a Valenciával, szóval nagyok voltak az elvárások felé. De azzal is tisztában volt, hogy lépésről lépésre kell csapatot építenie – nem egyetlen év alatt.
Pontosan elmagyarázta, mit vár tőlem. Minden világos volt – azt akarta, hogy Stevie Gerrard és Didi Hamann mellett játsszak a középpályán, és próbáljam meg irányítani a csapatot, hiszen mind tudjuk, mennyire intenzív és pörgős tud lenni a Premier League.
Alkalmazkodni ehhez a sebességhez – ez volt számomra a legnagyobb kihívás.
De ahogy már említettem, készen álltam a kihívásra. Tudtam, hogy ha fizikailag nem nősz fel a Premier League-hez, akkor nincs is ott keresnivalód. Én viszont készen álltam. De természetesen eközben szerettem volna a saját játékomat is játszani. Irányítani, szervezni, jobbá tenni a csapattársaimat. Ez volt az én elképzelésem a labdarúgásról.
Amikor egy összeszokott öltözőbe lépsz be, fontos, hogy elfogadjanak. A Liverpoolnál Stevie, Jamie Carragher, Didi és Sami Hyypia voltak a csapat vezető egyéniségei. És igencsak gyorsan befogadtak engem.
Úgy gondolom, láttak bennem valamit, és ezért fogadtak olyan melegen és szívélyesen. Ráadásul az a tény is segített a gyors alkalmazkodásban, hogy ilyen tapasztalt játékosoktól tanulhatok majd.
Néhány hónappal az érkezésemet követően az Arsenal halhatatlanjai ellen játszottunk. Patrick Vieira, Freddie Ljunberg, Robert Pires, Thierry Henry. Csodálatos csapat volt.
De legyőztük őket 2-1-re, és én lőttem az első gólunkat.
Ilyen hamar ekkora siker számomra olyan volt, hogy… tyűha! Ez nevezem játéknak. Ezt szeretem. Ez az, amit imádok.
Hatást akartam kifejteni. Élvezni akartam.
A Premier League számtalan ilyen pillanatot hozott el számomra. A Chelsea elleni meccseink José Mourinho első érájában olyanok voltak, mint valami gigászi szupercsaták. Az első évemben megvertük őket a BL elődöntőjében, egy év múlva pedig az FA-kupában, szintén a négy között. Aztán megint a BL-elődöntőben.
Minden évben legalább négyszer játszottunk egymás ellen. De nem bántam; imádtam ezeket a meccseket. És imádtam Frank Lamparddal összecsapni a pályán, egy hihetetlenül erős, de mindig fair úriemberrel. Valójában bárki, akiben megvan a versenyszellem és őszinte, azzal jól kijövök.
A Liverpoolnál töltött első évem természetesen mindörökké az Isztambulba vezető útról lesz emlékezetes. Sokat tudnék mesélni erről.
Számomra mégis van egy kiemelkedő dolog. Egy olyan lépés, ami nélkül abban az idényben nem jutottam volna el a BL-döntőig. 2004. december 8-án történt. Ez volt az első anfieldi csoda, amit megéltem. Az Olympiakos ellen játszottunk. Ez volt a csoportkör utolsó mérkőzése, a félidőben 1-0-s hátrányban voltunk. Ahhoz, hogy továbbjussunk, három gólra volt szükségünk.
Aztán jött egyik a másik után, végül az összeset meglőttük. Senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy Stevie lőtte be az utolsó gólt a mérkőzés utolsó perceiben. Abban viszont biztos vagyok, hogy legalább az egyik gól a közönségünknek volt köszönhető aznap este, hiszen hihetetlen energiát és vágyat közvetítettek felénk. Az Anfield hasított. Ahhoz, hogy megtapasztalj egy ilyen csodás estét, ott kell lenned. Tényleg varázslatos volt.
Amikor visszatekintek a Liverpoolnál eltöltött öt évemre, azt gondolom, hogy az utolsó évben volt a legjobb csapatunk. Rengeteg pontot szereztünk a bajnokságban, de akkoriban a United és a Chelsea is kiváló volt, így kemény volt a verseny.
A bajnokság megnyerése lett volna a hab a tortán a Liverpooli karrierem során. De végül úgy éreztük, hogy a bajnokság első mérkőzésein elvesztegetett pontjaink voltak azok, amik nagyon hiányoztak. 86 ponttal zártunk, de a Unitednek 90 volt.
Akkor éreztem úgy, hogy eljött az új kihívások keresésének ideje. Annál pedig nem volt nagyobb és fontosabb, mint a Real Madridba menni.
Olyan időszakon mentek át, melynek során nem a megérdemelt helyükön voltak. Sok éven át búcsúztak a BL-ből a legjobb 16 között. Akkor egy új projekt indult. A klub nagyon bízott bennem. Rendkívül fontos szerepet szántak nekem a csapatban. Ez nagyon motivált engem.
Amikor motiválsz egy játékost, és elmondod neki, hogy mit vársz tőle, mi az, amit akarsz, az növeli az önbizalmát. Az önbecsülését.
Kész játékosként érkeztem, de ahhoz, hogy Madridban irányítsd a középpályát, ennél több kell. Hinned is kell magadban. És abban is, hogy a többiek hisznek benned.
Abban az évben sok játékost igazoltak Madridban: Kakát, Cristiano Ronaldót, Karim Benzemát, Álvaro Arbeloát, Raúl Albiolt, Granerót… A bajnokságban a második helyen végeztünk, három ponttal lemaradva a Barcelona mögött, a Bajnokok Ligájában pedig kudarcot vallottunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy abban az évben került lerakásra egy nagyszerű projekt alapköve. Egy olyan projekté, mely végül a Tizedik megszerzéséhez vezetett.
Nem volt egyszerű számunkra. Azokban az években brutális kihívás volt a Barcelona ellen pályára lépni, hiszen az nem egy szokványos Barcelona volt. A katalánok mindig jók voltak, de Guardiola csapata kivételes volt.
Annyi lejátszott rangadót követően már egészen közelről ismertük egymást. Apró dolgokon kezdtünk el változtatni, hogy egyenrangú ellenfélként nézhessünk szembe velük a pályán. Az eredmények aztán egyre kiegyenlítettebbé váltak.
Hasonló volt a helyzet a Tizedik esetében is. A Bayern München elleni elődöntő az egyik legintenzívebb és leginkább embert próbáló mérkőzésünk volt. Az első mérkőzést 1-0-ra nyertük hazai pályán, a visszavágón viszont hibáztam, és kaptam egy sárga lapot, ami miatt lemaradtam a lisszaboni döntőről. Abban a pillanatban egy világ dőlt össze bennem.
Egy hónappal később a lelátóról nézhettem végig a döntőt. Nagyon frusztrált voltam, hiszen nem lehettem ott a pályán – pedig nagyon szerettem volna ott lenni. Olyan mérkőzés volt, melynek eléréséért rengeteget küzdöttünk.
Szurkolók ezreihez hasonlóan, nagyon intenzíven éltem meg azt a meccset. Nagyon nehéz volt. Sokáig úgy tűnt, hogy a dolgok kicsúsznak a kezeink közül. Aztán minden megváltozott egyetlen másodperc alatt. Az a Sergio Ramos fejes mindent megváltoztatott.
Emiatt csodálatos sport a futball. Óriási meglepetéseket és hatalmas örömöt tartogat számodra. Éppen ezért voltam képtelen elszakadni a labdarúgástól, amikor visszavonultam az aktív pályafutásomtól.
Nagy kihívást jelentett, amikor először kezdtem el edzőként dolgozni a Real Madrid utánpótlásában, hiszen nagyon hosszú időt töltöttem el játékosként a legmagasabb szinten. Az utánpótlásban alkalmazkodni kell a srácokhoz, a játékuk szintjéhez, a stílusukhoz… ez az időszak megváltoztatta az általam közvetített üzenetet, valamint a kommunikációs eszközeimet is. Nagy elégedettséggel töltött el, hogy betölthettem azt a posztot.
A pályán ugyan nem tudtam segíteni, de egy kicsit sikerült önmagamat is meglátni azokban a srácokban – a szemükben, a reményeikben, a vágyaikban, az álmaikban…
Most visszatérek a kezdetekhez. A saját pályafutásom kezdetéhez, a Real Sociedadhoz, ahol az első álmom vált valóra.
És még egyszer ismétlem, hogy készen állok a kihívásra. Készen állok a fejlődésre.
A Real Madrid nemet mond a szuperligára, de támogatja az új klubvilágbajnokság ötletét
A Real Madrid nem fogadja el az új európai szuperliga ötletét, legalább is nem abban a formában, amelyben előterjesztették: 3 divízió, egyenként 32, 32 és 64 csapattal.
A blancók szerint egy ilyen sorozat hosszú távon nem lenne nyereséges, azzal pedig tisztában vannak, hogy az angol csapatok már felszólaltak a kezdeményezés ellen.
A spanyol klub a FIFA klubvilágbajnokság új formátumára azonban igent mondana, tekintettel arra, hogy szerintük ez pénzügyileg és a márkát tekintve is nagy lökést adhat a klubnak.
A kezdeményezés szerint a torna 24 csapatosra bővülne, amelyből 12 csapat lenne európai, és négyévente játszanák. Ha az új formátum sikeresnek bizonyul, később kétévente kerülne megrendezésre.
Ez azt is jelentené, hogy a konföderációs kupa és a jelenlegi klubvilágbajnokság is megszűnne.
Mindeközben Madridban kétségek merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a spanyol szuperkupát négyes döntő formában rendeznék meg, ráadásul Szaúd-Arábiában. A klub nem szeretne januárban, az idény közepén ilyen hosszú és fárasztó utat bevállalni.
Komoly változások vannak tehát folyamatban a klubfutball tekintetében, a kérdés, hogy ezek közül mi valósul meg és milyen irányba mozdul el a nemzetközi labdarúgás.
A vezetők megállapodtak: A középpályára mindenképp érkezik valaki
Miközben a Real Madrid még egyetlen percet sem játszott a Kanadában eltöltött előszezon alatt, az utazás legfontosabb 90 percére már valószínűleg sor került, amikor is a klub három legfontosabb vezetője megtartotta találkozóját.
A Ritz Carlton Hotel falai között Florentino Pérez, José Ángel Sánchez és Zinédine Zidane ült össze egy 90 percig tartó találkozóra, hogy megbeszéljék az átigazolási időszak hátralévő teendőit.
Zidane-t tájékoztatták, hogy bár nagy vágya Pogba megszerzése, az lényegében szinte lehetetlen lesz ezen a nyáron, hiszen a Manchester United nem akarja eladni sztárjátékosát. Pogba továbbra is a francia edző első számú célpontja, de hacsak nem történik csoda, a középpályás nem fogja a habfehér mezt viselni a 2019/20-as idényben.
A blancók hisznek abban, hogy Pogba minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy már idén nyáron a Real Madrid játékosa legyen, de ők nem fogják bátorítani, különösen úgy, hogy Christian Eriksen és Donny van de Beek még mindig elérhető alternatívák.
A három vezető egyetértett abban, hogy a középpályát meg kell erősíteni, hiszen jelenleg Toni Kroos, Casemiro, Fede Valverde és Luka Modrić a lehetséges opciók a pályarész közepére.
Zidane nem akarja, hogy James Rodríguez a csapat tagja maradjon, ő egyértelműen átadólistán van, Dani Ceballos pedig bármikor az Arsenal vagy a Tottenham csapatába kerülhet kölcsönbe. Isco maradni akar, de a klub meghallgatja az érte érkező ajánlatokat. Zidane nem kezeli őt igazi középső középpályásként, ezért is akar annyira még egy igazolást.
Varane: Folyamatosan növeljük a tempót
„Elégedettek vagyunk az általunk végzett munkával, remekül haladunk az erőnlétünk és a labdával való játék sebessége tekintetében. Folyamatosan növeljük a tempót.”
„Ami engem illet, szeretném a legjobbamat nyújtani. Jó formában vagyok, kipihentem magam és keményen dolgozunk a stábbal, hogy biztosítsuk, hogy tényleg a legjobb formámban legyek.”
„Ahogy mindig, most is a csapat teljesítménye vezet a címekhez. Egységesnek kell lennünk, együtt kell nyomást gyakorolnunk az ellenfelekre, együtt kell védekeznünk, a problémákat pedig szintén együtt kell leküzdenünk.”
Beckham-mánia a Real Madrid 2003-as Ázsia-túráján
2003 július 26-án a Real Madrid megérkezett a dél-kínai Kunming Changshui Nemzetközi Repülőtérre, miközben a várost az Imbudo nevű tájfun fenyegette. Így indult a klub első ázsiai túrája. A csapat első állomása Kína volt, de később Japánba és Thaiföldre is elutaztak.
David Beckham leigazolása a Real Madrid státuszát egy új szintre emelte, és mivel az angolt óriási imádat övezte Ázsia-szerte, a keret hatalmas figyelmet kapott.
„Megértem a média érdeklődését David irányába, de 25 Real Madrid játékossal érkeztünk” – nyilatkozta Jorge Valdano, a klub általános igazgatója, reagálva a Beckham körüli elképesztő őrületre.
Számtalan anekdota született ezzel a túrával kapcsolatban, de a helyiek számára is. „Amikor megtudtam, hogy Beckham a 23-as mezt fogja viselni, nem pedig a 7-est, megpróbáltam replika mezt venni ezzel a számmal. Lehetetlen volt,” – mondta egy helyi boltos, Zhong Baohua. „Odaértek előttem. Mindegy volt, hogy mit ajánlottam, egyszerűen nem kaphattam.”
Beckham Madridba érkezése a pályán kívül is óriási hatást váltott ki, az Adidas pedig úgy érezte, hogy reagálnia kell az angol által generált, megnövekedett eladási számokra.
„Bármilyen madridos termékre is került rá Beckham neve, a Madrid nem tudott nem eladni mindent” – mondta az Adidas egyik munkatársa.
Annyit beszéltek Beckhamről, akkora volt a médiafelhajtás körülötte, hogy szerette volna ő maga is tisztába tenni a dolgokat, így az utazás előtti sajtótájékoztatón elmondta: „Ahogy én tudom, a Real Madrid azért igazolt le engem, hogy futballozzak.”