Gy. András

Hogyan jutottál el Spanyolországba?
15 évesen kerültem a Saprissába. Az akkori csapatommal, a Pedregosóval érkeztem egy tornára, eljutottunk egészen a Saprissa elleni elődöntőig, ahol az edzőjük látott védeni. Az edző beszélt a szüleimmel, és megkérdezték, hogy szeretnék-e San Joséba költözni, és csak a labdarúgásnak élni. Akkor még nagyon fiatal voltam, de pontosan tudtam, hogy mit akarok.  Elkezdtem az első osztályban játszani, és hirtelen egy nap felbukkant az Albacete. Volt több érdeklődő is, de az Albacete érdeklődött igazán komolyan. Nem ismertem a várost, de fogtam a laptopomat, és elkezdtem utánakeresni Albacetének, letöltöttem egy programot, amellyel műholdról lehet megnézni… A barátnőmmel mentem fel az internetre, rákerestünk a városra, a stadionra… és már ott is voltunk. Nagyon sok reménnyel töltött el a spanyolországi út, és ott kezdődött el minden.

Most pedig a Real Madridban játszol, és nemzeti hős vagy.
Szeretném, ha a nevem a lehető legtöbbet jelentene az országomban. Büszkeséggel tölt el, hogy Costa Rica-i vagyok, mindig azon vagyok, hogy az emberek arra emlékezzenek, hogy volt egy Costa Rica-i játékos, aki valahol játszott, és hírnevet szerzett az országnak. Amikor otthon vagyok, mindig igyekszem a családommal lenni, normális emberként viselkedni, úgy élni, mint ahogyan a gyermekkoromban…

És milyen volt Keylor Navas gyermekkora Costa Ricán?
Szép gyermekkorom volt, nagyon szerettem az állatokat. Sokat játszottam a búgócsigával, a golyókkal, fociztam is, és egyszer még lovagoltam is… Szerintem minden játékot kipróbáltam, amelyet egy gyerek kipróbálhat. A gyermekkoromban mindent élveztem, és mindenben nyerni akartam.

Mi töltött el nagyobb elégedettséggel, először játszani a stadionban, vagy először viselni az Iker Casillastól megörökölt 1-es számú mezt augusztus 31 után?
Sosem foglalkozom a számokkal, de nyilvánvaló, hogy az 1-es szám nagyon jó egy kapus számára, de ha 2000-est, 1000-est vagy 98-ast kapnék, az is az én számom lenne. Casillas remek kapus, nagyszerű karrierje volt a klubnál, amit tisztelek és csodálok. De amikor megkezdődött a szezon, már itt voltam, eljött az én időm és az esély, hogy megírjam a saját történetemet. Szeretném, ha jó karrierem lenne itt, hogy az emberek nagyszerű játékosként és emberként emlékeznének rám.

Honnan a sebességed és a reflexeid?
Szerintem a gyorsaságom velem született, de a kapusedzők rengeteget segítettek, sokat fejlődött az edzésmódszerem, ami nagyon jó. 14 éves korom óta olyan edzőim voltak, mint Luis Gabelo Conejo (Costa Rica), Roger Mora (Saprissa), Carlos Cano (Albacete), vagy Luis Llopis, akivel a Levante csapatánál találkoztam, de most is itt van. Mindannyian megértették, hogy miként állítom meg a lövéseket, segítettek jobbá válni. Az, hogy Llopis itt van, kulcsfontosságú számomra, mivel nagyon jól ismer, tudja, hogy mikor kell keményen dolgoznunk, vagy mikor küldjön délutáni pihenőre, ha épp nyugalomra van szükségem egy meccsre való felkészülés során.

Hány órát töltetek azzal, hogy az ellenfelekről beszélgettek?
Sokat, mivel könnyedén el tudunk tölteni legalább egy órát minden videóval. Megnézzük, hogy mi történik a szögleteiknél, a lövéseknél. Nagyon pörgős, minden információt megad nekünk, amit csak tud, ami a meccseken rendkívül hasznos. Ismered a taktikájukat a rögzített helyzeteknél, a szögleteknél, mindent tudunk.

Nem túlzás ez?
Először nem voltam hozzászokva, ez igaz, de most már sok éve dolgozom vele, és köszönöm neki. Amikor a Levante játékosa voltam és a világbajnokságra mentem, mindent tudtam a csoportunkban lévő ellenfeleinkről. A társaimnak is átadtam ezeket az információkat, videókat az ellenfelek kapusairól, ha esetleg tizenegyesrúgásra került volna sor.

Tudtad, hogy mi fog történni Ramos tizenegyesénél a horvátok ellen?
Nem, azt nem. Általában egy oldalra lő, de ez változhat, nem számít mennyire tanulmányozod. Van úgy, hogy egy játékos 20 tizenegyes 98%-át az egyik oldalra lövi, de ez bármikor megváltozhat. Az én esetemben ezek az információk segíthetnek a megérzéseimben, hiszen lehet egy sejtésem, hogy mi fog történni.

Hogy sikerült az operáció?
Hála Istennek minden jól ment, szépen halad a felépülésem, ami a legfontosabb.

Hogy telnek a napjaid?
Nyugodtan és boldogan. Sokszor kívánom, hogy bárcsak máshogy alakult volna, de most már nem változtathatok ezen. Jövök ide, hogy a fizioterapeutával legyek, hogy tökéletesen végezzem a feladatokat annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban 100%-os legyek.

Hány órát dolgozol egy nap?
Három és fél órát Valdebebasban, majd délutánonként otthon végzem az előírt feladatokat, amelyek szükségesek a felépülésemhez.

Milyen érzés Madridban tölteni a nyaralást, amikor Costa Ricán is lehetnél?
Szerencsére a családom velem van, mindenben támogatnak, ami megkönnyíti a dolgokat. Furcsa, hogy nem ott vagyok, hiszen ott is élnek családtagjaim, de néha meg kell hozni ezeket a döntéseket. Később lesz még lehetőség más dolgokat csinálni.

Hogy sikerült a műtét?
Már hozzászoktam a fájdalomhoz és tudtam kezelni, de nagyon fájt, amikor játszottam. Amikor elmentem a vizsgálatokra, eldöntöttem, hogy kés alá fekszem, mert ez volt a legjobb az egészségemnek. Nehéz év volt, és bár tudtam dolgozni a fájdalom mellett, ez nem volt ajánlatos. A szezon végével meg kellett oldani.

Hány meccset játszottál le ilyen állapotban?
Sokat. Kezeléseket kaptam, sok meccsen szenvedtem, de erőltettem. Mindig játszani akarsz, bár volt, hogy azt is elmondtam, ha nem tudok, mivel őszinte voltam. Volt olyan eset, hogy szükségem volt egy kis szünetre, hogy megerősödjek a következő meccsre.

Meddig tart a felépülés?
Ezt csak az orvos tudja. A cél az, hogy csatlakozni tudjak a csapattársaimhoz az előszezonban, de száz százalékosnak kell lennem. Mindig nagy elszántsággal és alázattal dolgozom és remélem, hogy jobb leszek mint az előző idényben. Ezt a célt állítottam magamnak, ezért fogok dolgozni.

Ez volt életed legjobb idénye?
Voltak nagyon jó szezonjaim, de igaz, hogy a Real Madridnál megvan a lehetőséged címeket nyerni és még különlegesebbé tenni a szezonokat. Nem volt könnyű, hiszen minden szem rám meredt, de bíztam Istenben és az elvégzett munkámban, és végül remek év lett.

Hányszor gondoltál arra, ami augusztus 31-én törtnt, amikor túl későn zárták le az átigazolásod a Manchester Unitedbe?
Nem jó, amikor ilyesmi történik, de én nem olyan vagyok, aki mindig a múltba tekint. Nem érzek semmiféle haragot. Azt látom, hogy Isten megadta számomra a lehetőséget, hogy valóra váltsam az álmom, ami az volt, hogy még egy szezont játszhassak a Real Madridban és címeket nyerhessek. Élveztem az egészet; a bajnoki meccseket, a Bajnokok Ligáját… Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki segített nekem. Augusztus 31-én éjszaka sok keserűséget kellett lenyelnem, de ez már feledésbe merült, minden szép és jó.

Akkor döntötted el, hogy megnyered a Bajnokok Ligáját?
Hiszek Istenben, tudom, hogy soha nem állítana olyan nehéz akadály elé, amit nem tudok leküzdeni. Az élet sokszor tesztel téged, amit először nem igazán értesz, de tanulsz ezekből a dolgokból, ami erősebbé tesz. Arra ösztönzött, hogy keményebben dolgozzak, hogy rendbe tegyem a dolgokat. Minden okkal történik. Tudtam, hogy valami jó fog történni, éreztem a szívem mélyén.

A Bajnokok Ligája mellett elnyerted a Santiago Bernabéu és a csapattársaid szívét is.
Elképesztő minden, ami ebben az évben történt velem. Megérkezni a stadionba, játszani, hallani, amint a szurkolók a nevem skandálják, érezni a csapattársaim szeretetét, élvezni az edző bizalmát… Ezek mind jó dolgok, amelyeket az elvégzett munka gyümölcsének tekintek. Tudom, hogy semmit sem kaptam ingyen itt, minden egyes nap kitettem a szívem és a lelkem is ezért. Végül Isten lehetőséget adott arra, hogy átéljem ezeket a dolgokat, ez pedig nagy elégedettséggel tölt el.

Milyen érzés Bajnokok Ligája-győztesnek lenni?
Hihetetlen. Rettenetesen intenzív meccs volt. Láttam a Tizediket a televízióban, majd amikor megérkeztem a klubhoz, láttam képeket a győzelemről és azt mondtam magamnak, hogy szeretném átélni ugyanezt. Ez egy álom, amelyet Isten segítségével képes voltam valóra váltani. Nagyszerű érzés Európa bajnokának lenni.

A büntetőpárbaj a pályafutásod legfeszültebb pillanata volt?
Nagyon feszült voltam, de bíztam a csapattársaimban. Minden tőlem telhetőt megtettem és tudtam, hogy a társaim is hasonlóképp cselekednek. Tudtam, hogy védenem kell egy lövést, máskülönben kiesünk.

Élvezted a döntőt?
Megpróbáltam élvezni, hiszen kiváltság ott lenni, de nyugodtnak kellett maradnom. Olyan ez, mint amikor tanulsz egy vizsgára és meg akarod írni a tesztet, hiszen tudod a választ az összes kérdésre. Hiszek az általam elvégzett munkában, mert keményen edzek. Igaz, soha nem tudod, hogy mi fog történni, de készen állok arra, hogy a lehető legjobb módon teljesítsek.

Milyen érzés volt hallani a Bajnokok Ligája himnuszát a Guseppe Meazzában?
Szép dolog hallani, csodálatos. Körülnéztem a stadionban és élveztem a pillanatot, hiszen megtiszteltetés volt ott lenni.

És végezetül, minden céljaid vannak a következő szezonra?
Továbbra is jól érezni magamat, jól játszani, fejlődni az előző idényhez képest, és címeket nyerni. Sok címet szeretnék nyerni a Real Madriddal.