Gy. András

Del Bosque úr, a torna elõtt azt mondta, hogy a spanyoloknak meg kell küzdeniük az Eb és vb címvédõre nehezedõ nyomással. Elégedett azzal, ahogy a csapata végül elhódította a trófeát?
Teljes mértékben. Ez a csapat megmutatta, hogy élvezi a megmérettetést, és mindenekelõtt azt, hogy még mindig sikeréhes. A játékosok viselkedése pedig kifogástalan volt.

Mire alapozza ezt az állítást?
40 napig voltunk együtt, és nem volt semmilyen incidens. Mindenki, még a cserék is a közös célra koncentráltak.

A cseréi gyakran beváltak. Navas is csereként talált be a horvátok ellen. A pad is az egyik erõsségük volt?
Talán az volt a legnagyobb problémánk, hogy nem tudtam mindenkit bevetni. Mégis nagyon bíztam a cserékben. Köszönettel tartozom nekik, hogy rendkívül lovagiasan viselkedtek. Ez is a cím megnyerésének egyik oka volt.

A világbajnokság megnyerése után sikerült még fejlõdniük?
2008 óta a játékosok ötven százalékát lecseréltük. Úgy tûnik, sikerült az átalakulás. Fiatalokkal frissítettük a csapatot, ezt az irányt követtük.

Eb, vb, majd ismét Eb gyõzelem, emellett öt egyesület az európai ligák elõdöntõiben. Melyek a fontosabbak a spanyoloknak?
Ez a szövetség és az egyesületek közös munkája. Mindkét eredmény mögött komoly alapozás zajlott, legyen szó a klubok edzõközpontjairól, vagy utánpótlásbázisairól. Ebbõl profitálunk.

Mit jelent ez Spanyolország számára?
Ez annak demonstrálása, hogy a spanyolok együtt eredményesek lehetnek. Még akkor is, ha gyakran azt hallani, hogy a gazdasági válság miatt gondok vannak. Korábban egyéni sportokban voltunk kiemelkedõek, most már a csapatsportokban is azok vagyunk.

A horvátok és a portugálok ellen szoros volt a meccs. Voltak valaha is kétségei?
Az olyan eseteknél, mint Bruno Alves kifelé, Fabregas befelé pattanó kapufás tizenegyese, szerencsénk volt. De sosem volt még csak egy halovány kétségem sem a csapatom minõsége felõl.

A torna elõtt azt mondta, hogy nagyon fontos lesz David Villa és Puyol pótlása. Könnyebb volt, mint várta?
Ez a mentalitásukról is szólt. Ezért is volt olyan fontos, hogy elrepültek a döntõre, hogy támogassák a csapatot.

Puyol már 34 éves. Számol vele a következõ világbajnokságon?
Most újra bele kell jönnie a játékba a Barcánál. De ha hozza a szokásos teljesítményét, szívesen látjuk.

Gondolta volna, hogy a barcás Piqué és a realos Ramos ilyen gyorsan megtalálják a helyüket egymás mellett a védelem közepén?
Mindketten fiatalok, erõsek, intelligensek. Az Eb legjobb belsõvédõ-párosa. Biztos voltam benne, hogy alapozhatok rájuk.

Jordi Alba az utolsó selejtezõn debütált. Õ volt az a baloldali védõ, akit a vb óta keresett?
Sokak számára talán ismeretlen volt, de mi tudtuk, hogy mire képes. Ami eddig hiányzott neki, az talán a nemzetközi tapasztalat volt. Amit itt mutatott, mégis kivételes volt.

Továbbra is Spanyolország diktálja a világ futballjának ritmusát?
Úgy tûnik, de ahelyett, hogy ennek örülünk, inkább azon kellene gondolkodnunk, hogy miként tudjuk ezt a szerepet fenntartani.

Sokan kritizálták önöket amiatt, hogy csatár nélkül játszottak. A trófea megnyerése egyfajta elégtétel?
Németországban Klose és Gomez körül volt vita, az olaszoknál Balotellirõl, de késõbb õ lett a hõs. Ezekre a hangokra nem kell figyelni.

Zavarta a kritika, miszerint „a spanyolok unalmasak”?
Tiszteletben tartom a véleményt, de sosem mondtam, hogy csak ez a stílus létezik. De a mostani játékosainkhoz ez passzol.

Xavi 32, Alonso 30, Iniesta 28. Casillas, aki 31, azt mondta, hamarosan kifut ez a generáció. Ön is így gondolja?
Ezek a játékosok pótolhatatlanok. Nélkülük nem lett volna „triplázás”. De biztos vagyok abban, hogy az utánpótlásbázisaink ki tudnak termelni megfelelõ alapanyagot. Meg lehet nézni az olimpiai csapatot, az Eb csapatban pedig olyan játékosok várnak több lehetõségre, mint Cazorla vagy Fabregas.

Mit jelent Önnek ez a gyõzelem?
Nos, ha hozzá tudtam járulni ahhoz, hogy a spanyol foci valamivel jobb legyen, akkor én már örülök. Emellett egy kicsit úgy is érzem, hogy mindazokat a spanyol edzõket is képviselem, akik félelmet nem ismerve a világ minden táján dolgoznak.

Xavi édesapja beszélt a Real és a Barca játékosainak ellentétérõl, és arról, hogy Önnek milyen fontos szerepe volt ebben a témában.
Emlékeztettem a játékosokat, hogy itt most nem a klubjaikról és hovatartozásukról van szó. Ezeket erre az idõszakra maguk mögött kell hagyniuk. Most az országról van szó, és most mindenki spanyol kultúrkincs, és ennek megfelelõen kell viselkedniük. És ezt nem csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítani kell.

Az olaszok elleni döntetlen után a „hamis kilencesrõl” beszéltek az emberek, Ön akkor a következõt mondta: „Amikor egy ellenszenv-hullám érkezik, azt kell tennünk, ami a szövetségnek a legjobb.” Itt a lemondására utalt?
Azért mondtam ezt, mert le akartam venni a terhet a szövetség válláról. Van még bennem erõ a folytatásra, és törekszem is rá.

Németország a torna elõtt komoly esélyesnek számított. Meglepte, hogy az elõdöntõben kiestek az olaszok ellen?
Az ilyen meccsek kimenetelét lehetetlen megjósolni. Mindenkinek voltak kritikus pillanatai: mi a portugálok ellen, az olaszok Anglia ellen, mi az olaszok ellen a nyitómeccsen… Ettõl még a legnagyobb tisztelettel tekintek Joachim Löw munkájára.

Most jön a nyaralás?
Nem, még sok a munka. Most Madriban maradok. A világbajnoki selejtezõk hamarosan jönnek.