Liam Palmer
„Az emberek mindig azt mondták, hogy jobb voltam, mint Gareth, de most már nem mondanák. Az iskola legjobbjaiként voltunk elkönyvelve, együtt játszottunk 14 évesen. Tehetséges csapatunk volt, de Gareth sokra vitte futballistaként, a többiek pedig nem. Szerintem azért alakult így, mert õ mindig nagyon keményen hajtott.”
„Én elveszítettem a lelkesedésemet, túl sokat csavarogtam. Nehéz úgy koncentrálni a játékra, ha a haverok állandóan õrültségekre vesznek rá éjszakánként. De Gareth számára a futball volt a minden. Sosem érdekelte igazán semmi más, képtelenség lett volna, ha nem sikerül befutnia.”
„Minden megvolt benne, olyan lövése volt, ami ha eltalált, akkor ledöntött a lábadról, állandóan betalált. Csak neki kellett passzolni, õ végigfutott a pályán, hihetetlen sebességgel, a lövései pedig ugyanilyen gyorsak voltak. Sosem láttam hozzá hasonlót, a védõk csak kérdõn néztek egymásra. Vicces volt.”
„Az emberek megpróbálták rögbi mozdulatokkal megállítani, mivel csak így lehetett. Az egyetlen dolog, ami akadályozta, az a növekedési problémája volt, kicsik voltak a combizmai. De nagyon keményen dolgozott, és most csak rá kell nézni. Most úgy néz ki, mint egy bulldózer. Látsz tehetséges srácokat a suliban, de Gareth más volt. Õrület volt vele játszani, igazán hihetetlen futballista volt.”
Liam Cardiff egyik iskolai csapatában játszott, próbajátékon részt vett a Cardiff és a Chelsea együttesénél is. Jelenleg a Llanwern FC-ben játszik a walesi elsõ osztályban, ahol meccsenként 30 fontot keres.
„Még mindig szívesen lennék profi, ez az álmom.” – tette hozzá.
Gareth egy iskolai kispályás versenyen lett lefotózva csapattársaival 14 évesen. A mini-tornát a Playstation szponzorálta, mivel kíváncsiak voltak Bale-re. A kis Gareth le is nyûgözte a szervezõket, de Liam nem tudott csillogni, mivel már az elsõ meccsen elesett és eltörte a csuklóját. A csapat végül harmadik helyen végzett a tornán. A díjat Willie Boland, akkori Cardiff-játékos adta át a srácoknak, a profi játékos jelenléte pedig akkor végtelenül boldoggá tette Bale-t.
Joe Jones
Joe Jones jelenleg földrajzot tanít Cardiff egyik középiskolájában, és még mindig játszik kispályás focit.
„Egy kicsit szürreális, hogy játszottam Gareth-tel, figyelembe véve, hogy most a világ legdrágább játékosa.” (Már tudjuk, hogy nem így van. A szerk.)
„Többe került, mint sok-sok olyan játékos, akire felnéztem, amikor fiatal voltam, vagy akikre még most is felnézek.”
„A 85,3 millió font õrült összeg, földrajztanárként tudom, hogy vannak olyan országok, amelyek egy egész évben nem termelnek ki ennyi pénzt.” (Az átigazolási összeg 91,2 millió euró volt. A szerk.)
„Amikor vele játszottam, általában õ volt, akit elõször választottak a csapatukba a srácok, de persze mindenki vele akart játszani.”
„Furcsa erre gondolni most, hogy a Real Madrid játékosa lett, és helyettünk már inkább olyanoknak passzol, mint Ronaldo.”
„Tûrhetõ kis csapatunk volt, Sam Warburton is ügyes játékos volt. De ez nem azt jelenti, hogy nem használtuk ki az elõnyünket, és néha nem azt a taktikát alkalmaztuk, hogy passzoljunk Bale-nek.”
„Félelmetes arra gondolni, hogy ha akkoriban szerez egy komoly sérülést, akkor az akár a karrierje végét is jelenthette volna. De szerencsére ilyen sosem történt.”
Chris Holcombe
Chris Holcombe Ausztráliába költözött, hogy rögbizzen, jelenleg pedig edzõként dolgozik. A kapus Chris elõször 9 évesen játszott együtt Gareth-tel. A 24 éves srác elmondja, az egyik utolsó focis élménye volt az a bizonyos kispályás torna.
„Emlékszem, hogy a torna elõtti estén tönkrement a kapuskesztyûm, így Gareth-tõl kértem kölcsön az övét. Ilyen srác volt õ. Mindent megtett a csapatért. Igazi csapatjátékos volt, a földön járt, elszánt volt, mindig visszajött védekezni – néhányszor kihúzott a bajból.”
„Mindig a kapuban ragadtam, mivel nagyon sok tehetséges srác volt a csapatban, így ez volt az a poszt, ahol lehetõséghez juthattam. Hogy jó kapus voltam-e? Attól függ, kit kérdeznek. Nehéz poszt, de nagy vállaim voltak.”
Jamie Clarke
Gareth legjobb haverja, Jamie Clarke, akit csak Jammónak hívnak a barátai, még jelenleg is a walesi fõvárosban él, ha pedig Bale is Cardiffban jár, mindig találkoznak. Jamie mindig azzal ugratja barátját, hogy már két évvel azelõtt találkozott Cristiano Ronaldóval, hogy õ a csapattársa lett volna. Jamie, aki a postán dolgozik, jelenleg amatõr csapatban futballozik. Felmerült annak lehetõsége, hogy õ is Madridba költözik Gareth-tel, hogy megkönnyítse a beilleszkedését.
Az átigazolás után Jamie Twitteren írta ki a következõt: „Hihetetlen, ezért érdemes álmodozni, teljesen megérdemelte – ez a kemény munka és az elszántság eredménye.”
„Mind tudtuk, hogy meg fog történni. Az, hogy egy ilyen játékos ne szerepeljen a Bajnokok Ligájában, igazságtalan.”
Chris Boddy
Chris Boddy, 24 éves. Kapitány volt aznap, középpályán játszott Gareth mellett. Félprofi szinten játszott a Cardiff Grange Harlequins csapatában, majd számos más klubnál próbálkozott, beleértve a Newport County-t. Szakállas Chris üzleti tanulmányokból diplomázott a Swansea Egyetemen, és volt egy állása a TGI Fridays nevû cégnél a városban. Most Bath-ban él a barátnõjével és a Boat House-nál dolgozik, ami egy folyóparti hotelként üzemel. De Chris, akinek nincs elég ideje, hogy futballozzon, azt mondja, nem féltékeny barátjára, Gareth-re.
„Azt hiszem, a miénk volt az egyik legjobb csapat Wales-ben, nagyon gyakran nyertünk.” – mondja.
„A pálya közepén játszva sok gólpasszt adtam neki, illetve sokszor játszottunk össze, szóval láttam, hogy mire képes.”
„Õ mindig nagyon gyors és technikás volt, nagyon jó, de fizikailag nem volt a legjobb. Ez az, amin tényleg dolgozott.”
„Mind tudtuk, hogy nagyon jó, de senki sem gondolta, hogy ilyen magasságokba ér majd. Nem hiszem, hogy akár az edzõk hittek volna abban, hogy a Real Madridba mehet játszani.”
„De egy évvel az iskola befejezése elõtt már játszott Wales válogatottjában, szóval tényleg gyorsan fejlõdött.”
„Nem vagyok féltékeny, õ nagyon keményen dolgozott és megérdemli ezt. Õszintén boldog vagyok amiatt, hogy megkapta azt, amire vágyott.”
„A vendéglátásban és élelmezésben dolgozom, mióta elhagytam az egyetemet, és ez az, amit igazán élvezek.”
„Az étterem, ahol jelenleg dolgozom nagyon szép, és jók a kollégáim is.”
Richard Tatham
24 éves, jelenleg futball edzõként dolgozik New Yorkban.
„Az elsõ emlékem Gareth-rõl az, amikor egy általános iskolai meccsen egymás ellen játszottunk. Mindkettõnk csapata nagyon jó volt. Ez volt a legjobb meccs, amit találhattál.” – meséli.
„Emlékszem, arra gondoltam: ’Wooow!’, mikor eltalálta a keresztlécet egy helyezett lövéssel 10 évesen. Ezután mindketten ugyanabba a középiskolába mentünk, ahol minden évben együtt játszottunk. Gareth minden meccsünkön balszélsõt játszott, így mind zavarban voltunk, amikor láttuk õt balhátvédként a Southampton csapatában vagy a Tottenhamben.”
„Megkérdezhetsz bárkit a csapatból, hogy õ született támadó volt, nem pedig védõ. Gareth soha nem teljesített átlagon alul, minden alkalommal szinte hibátlan volt. Tudtuk, hogy sokra viheti a tehetségével, de azt senki sem gondolta, hogy idáig eljut. Minden szünetben és ebédidõben focizott, ritka volt, hogy valami mást csinált volna.”
„A középiskolánkban a rögbi a domináns sport, így Gareth-tel is rögbit játszattak, mint az összes többi focistával. Mindketten a második csapatban játszottunk, õ volt rúgónk, de ezt sejthetted. Versenyzõ típus, mindketten atletizáltunk a középiskolában. Õ sprinter volt, én pedig gátfutó.”
„Mindketten úgy döntöttünk, hogy vicces lenne, ha indulnánk a gyaloglóversenyen, fej-fej mellett haladtunk a végéig. Azt mondtam, lépjük át a vonalat egy idõben, de Gareth-nek más elképzelései voltak, sunyiban nyerni akart. Nem szeret egyértelmû vesztes lenni. Gareth aztán távozott a Southampton akadémiájára. Én jártam a világot, mielõtt egyetemre mentem volna testnevelést tanulni.”
„Minden nyáron Amerikába mentem futballedzõnek, majd mikor az egyetemen végeztem New Yorkba költöztem. Most pedig teljes munkaidõben dolgozom a TSF akadémián, mint edzõ.”
„A 12 éves fiunk jelenleg Madridban van, a spanyolok ellen játszik Luis Mendozával, aki megfigyelõ a Real Madridnál. Elvitte a fiúkat, hogy megnézzék Gareth bemutatását. Bazza lett a világ egyik legdrágább játékosa…Ez még mindig nagyon szürreális. Visszatekintve, Gareth egy nagyon jó barát volt és hihetetlen látni, amit most csinál.”
„Büszke vagyok rá, de ami még fontosabb, hogy mindenki megtudja, õ megérdemli azt, ahol most van, mivel még soha nem láttam ennyire elkötelezett embert.”
Alex Mancuso
24 éves, Cardiff City rajongó. Még mindig a családja otthonában él Pontprennau külvárosában, és könyvelõként dolgozik.
A szélsõ, aki úgy írja le magát, mint a ’csapat egyik legfontosabb játékosa’, most egy irodában dolgozik ahelyett, hogy a középpályán szaladgálna.
„Õk tényleg egy jó csapat voltak, ez egy igazán különleges év volt a gimnáziumban.” – mondja a fiúk egy barátja.
„A sport szempontjából nagyszerûek voltak. Igazán sportosak. Voltak igazi futók, úszók és kerékpárosok.”
Sam Warburton
24 éves, rögbi sztár.
„Én voltam a középhátvéd. A védelem sziklájának hívtam magam. Gareth játszott a középpálya bal oldalán.” – mondta korábban.
„Nem voltam olyan rossz focista, de közel sem voltam olyan játékos, mint õ. Mindig igazi tehetség volt, így nem lep meg, amit most megvalósított. Jó voltam a fociban, de nem hiszem, hogy meg tudtam volna élni belõle. Egy jó iskolajátékos voltam. 14 éves koromban a Cardiff Citynél is voltam próbajátékon. Azt hiszem, ez ráébresztett arra, hogy milyen messze vagyok a profi futballtól, mert a fiúk sokkal jobbak voltak ott, mint én. Ekkor döbbentem rá, hogy a rögbi az én igazi esélyem. Nem volt esélyem arra, hogy én legyek a másik Gareth Bale. Õ a saját sportágában volt.”
„Amikor játszottunk, a fõ kiáltás ez volt: ’Add a labdát Bale-nek!’. Ha õ nem játszott, mi nem nyertünk. Emlékszem, egy iskolai kupameccsen három játékos vette körül, de õ csinált valamit, nevetségesen gyorsan. Ott hagyta a srácokat, akik csak néztek egymásra.”
„Mindig tudtam, hogy van benne valami különleges. Igazi tehetség volt. Minden képessége megvolt ami a fizikai, mentális és szakmai csúcs eléréséhez kellett. Vele nõttem fel, így jó látni, hogy ennyi mindent megvalósított. Nagy önbizalmat ad nekem az, hogy látom, milyen jól játszik. Nem hiszem, hogy bárki hibáztathatja Gareth-et amiatt, hogy aláírt a Real Madridhoz. Minden jót kívánok neki.”
„Én nagy Spurs fan vagyok. Azt gondoltam, tiszta õrület, hogy a régi osztálytársam náluk játszik. Úgy gondolom, egy Tottenham szurkoló szemszögébõl nézve õ hõsként távozik, a Tottenhamban az elmúlt években elért eredményei miatt. Gareth, bár nem volt kapitánya a Spursnek, vezette a csapatot a maga módján. Kezébe veszi a támadás irányítását, és a játékával ösztönzi a körülötte lévõket. Pozitív, közvetlen és agresszív azért, hogy legyõzzék az ellenfelet.”
„Úgy gondolom, Gareth remek hátvéd lett volna a rögbiben. Olyan jó sportoló volt az iskolában, hogy most talán Wales kapitánya lenne. Az elsõ Tottenham mezemet öt évesen kaptam, Sam felirattal és kilences számmal a hátán. Ha nem rögbi játékos lennék, a Spursben szeretnék játszani helyette.”
