Most fogod elõször megízlelni, hogy milyen is egy világbajnokságon szerepelni. Hogy érzed magad?
Jól! A fellegekben járok, hogy itt lehetek, arra pedig nagyon büszke vagyok, hogy képviselhetem a hazámat ezen a tornán. A világbajnokság minden futballista számára a legfontosabb, ami csak létezik. Egy jól összeszokott csapat vagyunk, hosszú utat jártunk be idáig, mindannyian nagyon várjuk a kihívást.
Franciaország Új-Zélanddal, Paraguay-jal és Szíriával került egy csoportba. Mit gondoltok az ellenfeleitekrõl?
Még nem láttuk ezeket a csapatokat, úgyhogy nem igazán ismerjük õket, de mind nagy nevek. Bármelyik együttes okozhat problémákat, veszélyesek lehetnek. Nagyon komolyan kell vennünk õket, nem is lesz ez másképp.
Chilében Európa-bajnoki címvédõként kezditek a tornát. Érzitek az ezzel járó nyomást?
Nem. Tudjuk, hogy minden nulláról indul ezen a tornán, ez az, amit az edzõink az elsõ pillanattól kezdve tudatosítanak bennünk. Európa-bajnokként érkezünk, aminek örülünk, de ezen a tornán mindent elölrõl kell kezdenünk.
Meddig juthat ez a csapat?
Nagyon elszántak vagyunk, sok tehetséges játékossal, a lehetõ legtovább szeretnénk eljutni, de hiba lenne most a döntõre gondolni. Meccsrõl meccsre haladunk majd, nem leszünk arrogánsak, egyszerûen végezzük a dolgunkat. Mindent bele fogunk adni, az utolsó pillanatig. Az álmunk természetesen a végsõ gyõzelem.
A labdarúgás a génjeidben van. Mekkora hatással volt rád édesapád? A Zidane név teher számodra?
Amikor meghallom a Zidane nevet, elõször a nagyapám jut eszembe, aki egy nagyon fontos személy a családunk számára. De persze Zinedine Zidane fia is vagyok. Büszke vagyok arra, amit édesapám elért, örömmel tölt el, hogy a nevét viselhetem, de nem szeretem, ha hozzá hasonlítanak.
Ezért is lettél kapus?
Kapusként a teljesítményem alapján ítélnek meg, nem tudnak hozzá hasonlítani. Vagyis ebben az értelemben igen, ez is az egyik oka, hogy kapus lettem.
Azok közé a kapusok közé tartozol, akik a játékból is kiveszik a részüket. Hogy alakult ez ki?
Imádok futballozni, ez mindig így volt. A játék része akarok lenni, szeretem, ha bevonnak. A csapat 11. játékosa akarok lenni a pályán. A jövõ kapusai egyre többször lesznek bevonva a játékba, ebben biztos vagyok. Ezért nagyon jól kell bánniuk a labdával. Szerintem néhány év múlva sokkal fontosabb szerepe lesz a kapusoknak, mint most.
A nagy tornák, mint ez a mostani, sokszor tizenegyesekkel dõlnek el. Hogy készülsz fel egy ilyen esetre?
Nem igazán foglalkozom ezzel. Keményen dolgozom a játékom minden elemén, de nem végzek különleges edzéseket a tizenegyesrúgásokkal kapcsolatban. A büntetõk inkább ösztönösek, ez pedig szerintem már gyerekként is megvolt bennem. Különleges helyzet, hiszen ez egy “egy-egy” elleni harc az ellenfeleddel. Az ösztönök átveszik az irányítást, ez a legfontosabb.
Az Európa-bajnokságon három tizenegyest is kivédtél az elõdöntõben, amivel hozzásegítetted a csapatot a döntõbe jutáshoz. Te is lõttél egy büntetõt, de kihagytad. Chilében is odaállnál a labda mögé?
Ez a helyzettõl függ. Egyébként az edzõ és a játékosok közösen döntik el, hogy kik rúgják a büntetõket, de figyelembe kell venni, hogy milyen volt a meccs, és az is elõfordulhat, hogy az adott helyzet megkívánja, hogy inkább más vállalja a felelõsséget. Ha megkérnek, akkor elvállalom. Készen állok.
