Elche – Real Madrid: Idegenben is jó a három pont
Előttünk a LaLiga 13. fordulója.
A novemberi válogatott szünetet követően a Real Madrid ma este folytatja szereplését a LaLigában, amikor is a Martínez Valeróban lép pályára a csapat a 13. játéknapon. Az eddig meglehetősen jó szezont produkáló Elche lesz a megoldandó feladat a 21:00-kor kezdődő találkozón, ahol természetesen a három pont begyűjtése az elsődleges cél.
“Az Elche magas szinten teljesít, minőségi futballt játszanak” – jegyezte meg Xabi Alonso a mérkőzés előtti sajtótájékoztatóján. Az utazó keretből egyaránt kimaradt Dani Carvajal, Rüdiger, Alaba, Militao, Tchouaméni és Mastantuono.
A blancók számára ezzel kezdetét veszi a négy meccsből álló idegenbeli széria, ami három nappal később egészen Athénig nyúlik majd: az Olympiacos látja vendégül a Madridot a Bajnokok Ligájában, az alapszakasz ötödik körében, aztán újfent a bajnokságra kerül a fókusz, hiszen jön a Gironával és a Bilbaóval szembeni ütközet.
Távol a Bernabéutól
- Elche – Real Madrid (november 23., vasárnap, 21:00)
- Olympciacos – Real Madrid (november 26., szerda, 21:00)
- Girona – Real Madrid (november 30., vasárnap, 21:00)
- Athletic Club – Real Madrid (december 3., szerda, 19:00)
A hazaiak
Az Elche jelenleg stabilan őrzi helyét a középmezőnyben a 15 pontjával (3 győzelem, 6 döntetlen, 3 vereség), ráadásul a Martínez Valeróban még mindig veretlenek.
Az Elche elleni keret
A Real Madrid vasárnap idegenben lép pályára a LaLiga 13. fordulójában. Xabi Alonso keretet hirdetett.
A keret
Kapusok: Courtois, Lunin, Mestre.
Védők: Trent, Asencio, Á. Carreras, Fran García, F. Mendy, Huijsen.
Középpályások: Bellingham, Camavinga, Valverde, Arda Güler, D. Ceballos.
Támadók: Vini Jr., Endrick, Mbappé, Rodrygo, Gonzalo, Brahim.
Kimaradt: Carvajal, Militao, Mastantuono, Alaba, Tchouaméni és Rüdiger sérülés miatt.
Elche – Real Madrid
Helyszín: Elche (Martínez Valero Stadion)
Spanyol bajnokság 13. forduló
Időpont: 2025. 11. 23. (vasárnap), 21:00
TV: Spíler2
A Real Madrid menetrendje karácsonyig
Erőltetett menet az év végéig.
A válogatott szünet után ismét egy erőltetett menet vár a Real Madridra, hiszen megállás nélkül jönnek a mérkőzések az év végéig. Xabi Alonso csapata hat találkozót játszik a LaLigában, kettőt a Bajnokok Ligájában és egyet a Király-kupában. Az első négy meccs egyaránt idegenben lesz.
A LaLiga 13. fordulójában (november 23.) az Elche vendégeként figyelhetjük majd a Madridot, három nappal később Görögországba utaznak a fehér mezesek az Olympiacos elleni összecsapásra. A novembert a Girona elleni bajnokival zárja a listavezető a bajnokság 14. körében szintén távol a Santiago Bernabéutól.
Hat mérkőzés decemberben
A hónapot Bilbaóban kezdi a Real Madrid a 19. fordulóból előrehozott találkozón, aztán következik a Celta elleni ütközet, valamint a Manchester City hazai környezetben a hatodik BL-játéknapon. Az Alavés elleni mérkőzés után a csapat megkezdi szereplését a Király-kupában is (egy meccsen dől el a párharc a legjobb 32 között). December végén a Sevilla érkezik a fővárosba, amely az utolsó fellépés lesz karácsony előtt.
A Real Madrid menetrendje karácsonyig
- Elche – Real Madrid (november 23., vasárnap, 21:00)
- Olympciacos –Real Madrid (november 26., szerda, 21:00)
- Girona –Real Madrid (november 30., vasárnap, 21:00)
- Athletic Club – Real Madrid (december 3., szerda, 19:00)
- Real Madrid – Celta Vigo (december 7., vasárnap, 21:00)
- Real Madrid – Manchester City (december 10., szerda, 21:00)
- Alavés – Real Madrid (december 14., vasárnap, 21:00)
- Király-kupa, legjobb 32 (december 16-17-18.)
- Real Madrid – Sevilla (december 20., szombat, 21:00)
Tökéletes antré
Zinédine Zidane berúgta az ajtót.
Carlo Ancelotti a 2013/14-es szezonban végső győzelemre vezette a Real Madridot a Bajnokok Ligájában, bónusznak behúzta a csapat a Király-kupát is a Mestallában rendezett döntőben (2-1 a Barcelona ellen). A várakozások ennek tükrében nem meglepő módon az egekbe szöktek a következő évadra.
A már az egyébként is brutális keretet Florentino Pérez nem akármilyen nevekkel erősítette tovább: érkezett a Németországgal friss világbajnok Toni Kroos, valamint a kolumbiai válogatott kiválósága, James Rodríguez, plusz Iker Casillas mögé a Levante színeiben parádézó Keylor Navas, Chicharito kölcsönben, aztán a brazil szűrő, Lucas Silva, akinek később sajnos szívproblémái adódtak.
Olyannyira összeállt az a Madrid, hogy felépített egy 22 mérkőzésből álló győzelmi szériát, ám a 2015-ös év elején megtört valami, kicsit ironikus módon a Mestallában, ahol az előző idényben elhódította a gárda a Király-kupát. Sokan azzal magyarázták a sikertelen szezont, hogy Luka Modric kidőlt a sorból a combsérülése miatt (a térdével sem volt minden rendben). A Bajnokok Ligájában elődöntőig menetelt a címvédő, a LaLigában két ponttal végzett a Barcelona mögött Ancelotti együttese.
Az elnök a 2015/16-os kiírást sokak meglepetésére Rafa Benítezzel képzelte el. Emlékszem, mennyire nem volt tekintélye a madridisták előtt, pedig az eredményei, a klubhoz való kötődése miatt lehetett volna hanyagolni a folyamatos “pincérezést”, meg amúgy is. Tisztelet, ugyebár… A teljesség igénye nélkül a Valenciát kétszer is bajnoki címig vezette, de volt ott UEFA-kupa diadal, a Liverpoollal elért Bajnokok Ligája győzelmet gondolom senkinek nem kell bemutatni, és azt a Chelsea-t is aranyéremig vitte az Európa-ligában, amely előtte a BL-csoportkört sem élte túl.
Tökéletes antré
Félelmetes volt a kontraszt a Benítez féle csapathoz képest, tehát így még érthetőbbé vált Florentino Pérez döntése. A Real Madrid úgy gázolt át a Deportivón (5-0 a 19. fordulóban, Benzema dupla, Bale mesterhármas), mintha nem is lett volna ellenfél a pályán. Nem gyenge kezdés az addig a Castillát trenírozó, felnőtt szinten nullkilométeres Zinédine Zidane-tól.
A folytatásban végig fej-fej mellett haladt a Real Madrid és a Barcelona, a végén pedig egyetlen pont döntött a katalánok javára.
Zárásként egy kis érdekesség, hogy a francia mester egyik nagy húzása, Casemiro nem lett rögtön alapember, a 19. és 26. forduló között összesen 20 percet játszott a bajnokságban.
Puskás Ferencre emlékezünk
Ezen a napon hunyt el minden idők egyik legjobb játékosa.
Ezen a napon, 2006. november 17-én elhunyt Puskás Ferenc, a Real Madrid és a labdarúgás történelmének egyik legnagyszerűbb támadója. A kiemelkedő gólérzékenységének köszönhetően lett világszerte ismert legenda, a Real Madrid ikonikus támadósorának kihagyhatatlan tagja Di Stéfano, Kopa, Rial, valamint Gento mellett.
Puskás 31 éves korában írt alá a fővárosi alakulathoz. Teljesítményével segített elhozni a Real Madrid egyik legsikeresebb korszakát. A legenda habfehérben nyert 3 BEK/BL-t, 1 Interkontinentális kupát, 5 LaLigát és 1 Spanyol Szuperkupát. 262 mérkőzésen 242 találatot szerzett, amellyel a Real Madrid legeredményesebb játékosai közé emelkedett.
A globális szintű örökség
A Real Madrid mezében a legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik az 1960-as BEK-döntőben szerzett négy gólja az Eintracht Frankfurt ellen, ami azóta is egyedülálló rekord. Puskás pályafutása előtt tisztelegve mellszobrot állítottak a csapat edzőközponjtában, a FIFA pedig róla nevezte el a legszebb gólért járó elismerést.
Mbappé: duplával a világbajnokságra
Nem akármilyen mérföldkőhöz ért a Real Madrid támadója.
Franciaország hazai pályán verte Ukrajnát (4-0), amellyel bebiztosította helyét a következő világbajnokságon. A Real Madrid tízese kulcszerepet vállalt a magabiztos győzelemben, miután két gólt szerzett, egyet pedig előkészített. Mindez azt jelenti, hogy Mbappé elérte a 400 gólos határt a karrierje során a Real Madrid, a PSG, a Monaco, valamint a francia válogatott színeiben.
Az ukránok ellen először tizenegyesből volt eredményes, amikor “panenkázott” egyet az 55. percben, aztán nem sokkal a lefújás előtt egy kipattanót váltott gólra (82′). Olise (75′) és Ekitike (88′) nevét kellett még felírni a jegyzőkönyvbe, utóbbit Mbappé szolgálta ki. Camavinga sérülés miatt nem játszott.
Franciaország négy győzelemmel és egy döntetlennel áll a D-csoport élén. Didier Deschamps csapata vasárnap az utolsó helyen álló Azerbajdzsán ellen zárja a selejtező sorozatot idegenben.
Jude Bellingham
A Real Madrid középpályása a 64. percben kapott lehetőséget a már vb-résztvevő (7 mérkőzésből 7 győzelem) angol gárda Szerbia elleni találkozóján (2-0). Saka (27′) és Eze (89′) szállították a gólokat. Anglia vasárnap a biztos második Albánia vendégeként fejezi be a selejtezőket a K jelű csoportban.
Akiknek nagyszerűen sikerült az első idényük a Real Madridban (2. rész)
Vannak olyan játékosok, akiknek valamivel több idő kell ahhoz, hogy felvegyék a Real Madrid, a spanyol bajnokság ritmusát, a technikásabb futballját, ugyanakkor a legjobbak általában egyből hozzák a kötelezőt. Közülük válogattam ki néhány klasszist, akiknek nagyszerűen sikerült a bemutatkozó idényük a királyiaknál (2. rész).
Iván Zamorano (1992/1993)
Akárhol járt, nem okozott csalódást. Hazájában, a Cobresal együttesében kezdte pályafutását (1985), majd három évvel később a svájci St. Gallen hozta Európába Zamoranót, amit nem meglepő módon két szezon alatt ki is nőtt. Újabb szintlépés következett, és a Sevillától keresve sem találhatott volna jobb belépőt a spanyol futballba, így a Real Madrid már egy topbajnokságban is kipróbált játékost szerződtetett az 1992/1993-as szezonban. Ha azt mondom, hogy “jóra” sikeredett a bemutatkozása a “Bam Bam” becenévre hallgató chilei támadónak, az enyhe kifejezezés. Alig akadt olyan bajnoki, amelyen ne szerzett volna legalább egy gólt (34 meccs, 26 találat). Ugyanakkor a madridi pályafutása későbbi szakaszában sem aprózta el, elég csak az 1994/1995-ös diadalmenetre gondolni a LaLigában: 28 alkalommal mehetett ünnepelni, ezzel megszerezve a gólkirályi címet.
Ha csupán egyetlen mérkőzést kellene kiemelni a madridista karrierjéből, kétségtelenül az 1995 januárjában rendezett El Clásico lenne az. A Real Madrid kiütötte a Barcelonát (5-0), Zamorano három gólig számolt és további kettőben vállalt szerepet. Raúlnak volt kitől tanúlnia.
Jude Bellingham (2023/2024)
Azt már a birminghami, illetve a Németországban töltött időszaka alapján is tudtuk, hogy egy nem mindennapi, az egy az egy elleni párharcokban átlagon felüli játékosról van szó, ám szerintem kevesen számítottunk arra, hogy ennyire eredményes lesz a Real Madrid színeiben, pláne a debütáló szezonjában. Számtalan döntő fontosságú gól fűződik a nevéhez a LaLigában és a Bajnokok Ligájában egyaránt, a bajnokságban 28 mérkőzésen 19 gólt és 6 gólpasszt rakott a közösbe, de a nemzetközi kupaporondon ugyanúgy lehetett rá számítani a kapu előtt (11 összecsapás, 4 gól és 6 assziszt volt a BL-mérlege).
Toni Kroos (2014/2015)
A Santiago Bernabéu “társrendezője”. Emlékszem, (irónikus módon) sokszor mennyire kaotikus volt a Real Madrid játéka a Tizediket elhozó idény ellenére is, amikor Luka Modric mellől még hiányzott a német kolléga. Aztán a 2014/2015-ös évadra összeálltak, a világbajnok karmester hatása azonnal látszott, karaktert kapott a csapat. A mai napig itt van előttem, hogy mennyire sziporkázott, amikor Carlo Ancelotti alakulata felépítette a 22 meccses győzelmi sorozatát. Természetesen már az első szezonjában sem lehetett kihagyni: 55 mérkőzésen 2 gólig és 14 gólpasszig jutott. Bár a számok nem igazán adják vissza egy ilyen kaliberű labdarúgó jelentőségét.
Hugo Sánchez (1985/1986)
Az Atlético Madridban nyújtott pazar teljesítményének köszönhetően a 80-as évek közepére a korszak egyik legfelkapottabb támadójává nőtte ki magát, tehát a Santiago Bernabéu környékén nem kellett túl sokat gondolkodni a mexikói kiválóság megszerzésén. Az első Real Madridban töltött szezonjában egyből elhódította a Pichichit (22 találat), később ő lett a “Keselyű Ötöse” fémjelezte korszak egyik kiemelkedő alakja. Hugo Sánchez 49 összecsapáson 29 gólt szerzett az 1985/1986-os szezonban.
Luis Figo (2000/2001)
Újabb nagy fogás a másik nagy riválistól. Mint ismert, Florentino Pérez vele kampányolt az elnökválasztás során. Ha ő kerül a klub élére, Madridba hozza a Barcelona csapatkapitányát. Pérez nyert, a tranfszer megtörtént, Figo pedig elkezdte törleszteni a 60 millió eurós átigazolási díját. A luzitán legenda a bemutatkozó idényében 34 bajnokin a 9 gólja mellett 18 alkalommal hozta kihagyhatatlan helyzetbe a társait. Minden sorozatot figyelembe véve 49 meccsen 14-szer zörgetett hálót, valamint 27 asszisztot írhatott fel magának.
Valverde: a legtöbb mérkőzés uruguayi játékosként a Real Madridban
A klub történelmének legtöbbet szereplő uruguayi labdarúgója.
Fede Valverde a 338. mérkőzésén lépett pályára a Real Madrid színeiben a Rayo Vallecano elleni bajnokin, amellyel megelőzte honfitársát, a blancók legendás védőjét, Santamaríát, aki 337 összecsapáson erősítette a csapatot.
A királyiak mezében eddig 32 gólt szerző Valverde hét különböző sorozatban jutott el a 338 találkozóig: LaLiga (223), Bajnokok Ligája (69), Király-kupa (24), Spanyol Szuperkupa (11), klubvilágbajnokság (8), UEFA Szuperkupa (2), Interkontinentális kupa (1).
Trófeák
A középpályás 14 kupát emelhetett a magasba a Real Madrid futballistájaként: Bajnokok Ligája (2), klubvilágbajnokság (3), UEFA Szuperkupa (2), LaLiga (3), Király-kupa (1), Spanyol Szuperkupa (3).
Santamaría, a négyszeres BEK/BL-győztes ikon
José Emilio Santamaría szintén lenyűgöző trófeagyűjteménnyel fejezte be madridi pályafutását: BEK/BL (4), Interkontinentális kupa (1), LaLiga (6), Király-kupa (1). Az uruguayi védő 1957-ben érkezett a Nacionaltól és lett az egyik alapillére annak a gárdának, amelyben Gento, Di Stéfano, Rial és Puskás együtt rohamozták az ellenfelek kapuját. Ő jelentette az átmenetet az ötszörös BEK/BL-győztes csapat, valamint a Yé-Yé korszak között. Santamaría kilenc szezonon át szolgálta a Real Madridot.
A Rayo Vallecano elleni kezdőcsapat
A Real Madrid Vallecasban lép pályára a LaLiga 12. játéknapján. Xabi Alonso kezdőcsapatot hirdetett.
Kezdőcsapat
1. Courtois
8. Valverde
17. Asencio
24. Huijsen
18. Á. Carreras
6. Camavinga
15. Arda Güler
5. Bellingham
21. Brahim
7. Vini Jr.
10. Mbappé.
Cserejátékosok
13. Lunin
43. Mestre
3. Militão
4. Alaba
9. Endrick
11. Rodrygo
12. Trent
16. Gonzalo
19. D. Ceballos
20. Fran García
23. F. Mendy.
Játékosok, akiknek nagyszerűen sikerült az első idényük a Real Madridban
Vannak olyan játékosok, akiknek valamivel több idő kell ahhoz, hogy felvegyék a Real Madrid, a spanyol bajnokság ritmusát, a technikásabb futballját, ugyanakkor a legjobbak általában egyből hozzák a kötelezőt. Közülük válogattam ki néhány klasszist, akiknek nagyszerűen sikerült a bemutatkozó idényük a királyiaknál.
Cristiano Ronaldo (2009/2010)
Raúl utolsó, Cristiano Ronaldo első évada a Real Madridban. Az akkor még a 9-es mezben futballozó portugál sokat bajlódott a bokasérülésével, viszont ez sem akadályozhatta meg abban, hogy minden sorozatot figyelembe véve házi gólkirályként fejezze be a bemutatkozó szezonját: 35 mérkőzésen 33 találat. Higuaín 29 góllal lett második.
Ruud van Nistelrooy (2006/2007)
Ha olyan csatárt kerestél a csapatodba, aki a fülén is megprögeti a labdát két biciklicsel között, akkor nem ő lett a te embered. De ha olyan játékos kellett, aki ha a tizenhatoson belül helyzetbe került, szinte biztosan értékesítette azt, akkor Ruud van Nistelrooy volt az ideális választás. Az első szezonjában 25-ször volt eredményes, amellyel a góllövőlista élén végzett a LaLigában (összesen 33 gólt termelt 47 meccsen).
Mesut Özil (2010/2011)
Guti távozása miatt a Real Madridnak kellett egy olyan karmester a középpályára, aki fazont szabott a csapat játékának. Nagy keresgélésre nem igazán volt szükség, hiszen a 2010-es világbajnokság egyik nagy felfedezettjére, Mesut Özilre esett a választás. Engem sokszor Zidane-ra és a már emlegetett spanyol legendára emlékeztetett, fejben rendszerint jóval előrébb járt az ellenfeleknél. A német a debütáló idényében csak a bajnokságban 19 gólpasszt osztott ki a 6 gólja mellett 36 összecsapáson.
Ronaldo (2002/2003)
Mint mindenkinél, nálam is megvan az a játékos, aki miatt elkezdtem szurkolni a Real Madridnak. A nagybetűs kilences, akiről egyszerűen képtelen vagyok elfogultság nélkül “beszélni”. Mivel ez egy szubjektív írás, így nyugodtan kijelenthetem, hogy ő minden idők legjobb, legkomplettebb csatára. Számomra soha nem volt és nem is lesz hozzá fogható. Ronaldo járt a legközelebb a tökéletes támadó megtestesítéséhez. Az akaratereje pedig egyenesen példaértékű lehet bármelyik mai futballista számára. De ne kalandozzunk el, kanyarodjunk vissza az eredeti témához: rögtön az első szezonjában hozta azt, amiért a Real Madrid szerződtette az akkor már kétszeres világbajnokot: 31 mérkőzésen 23 góllal segítette bajnoki címhez a blancókat.
Ángel Di María (2010/2011)
José Mourinho Real Madridjának egyik legnagyobb erőssége volt a villámgyors kontratámadások alkalmazása, amely szisztémába kifogástalanul beleillett a megállíthatatlan rongylábú. Di María első szezonjában 16 gólpasszig, valamint 6 gólig jutott a La Ligában.
Gareth Bale (2013/2014)
Véleményem szerint Bale-nek a bemutatkozó szezonja volt a legerősebb a madridi karrierje során. Itt még nem nyűglődött annyit a sérülésekkel, ami természetesen meg is látszott a robbanékony, erőtől duzzadó játékán. Remek számokat produkált a bajnokságban a 27 meccsen szerzett 15 góljával és 13 gólpasszával, de a BL-ben sem lehetett rá panasz (6 gól, 4 assziszt 12 fellépésen).
James Rodríguez (2014/2015)
Csak úgy lubickolt Carlo Ancelotti szabadelvű játékfelfogásában. Hol támadó középpályásként, hol szélsőként nyújtott jobbnál jobb teljesítményt, amelyeket irdatlan nagy gólokkal tett még emlékezetesebbé. A kolumbiainak sikerült átmentenie a vb-lendületet a LaLigába is: 29 bajnokin 13 találatot és 13 gólpasszt tett a közösbe. Ám ahogy jöttek az edzőváltások és a különböző szisztémák, úgy szorult egyre inkább partvonalra.
Kylian Mbappé (2024/2025)
A LaLiga első három fordulójában ugyan gólképtelen maradt, de hamar megtört a jég és egy duplával beindult a henger, ami mindent maga alá gyűrt, ami az útjába került. A 34 meccsen szerzett 31 góljával ő lett a bajnokság legeredményesebb labdarúgója, valamint az Aranycipőt is elhódította.