Luka Jović: profit nélküli befektetés
A mennyiség miatt már önmagában is szörnyű teljesítmény ez, de még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a szerb támadó vételárát: 60 millió euróért érkezett tavaly nyáron az Eintracht Frankfurt együttesétől. Leegyszerűsítve Jović két találata – a Leganés és az Osasuna ellen – egyaránt 30 millió eurójába került a klubnak. Ráadásul mindkét gól akkor érkezett, amikor a három pont sorsa már eldőlt, hiszen egy 5-0-val és egy 4-1-gyel záruló összecsapáson talált a hálóba a fiatal csatár.
A befektetés igazán negatív oldala abban nyilvánul meg, hogy Jovićot össze sem lehet hasonlítani a Real Madrid korábbi kilenceseivel, már csak ha a 2000-es éveket vesszük alapul. Egy olyan játékosról beszélünk, aki pályán kívüli viselkedésével hívta fel magára a figyelmet a gólszerzés helyett.
Amikor Mariano észlelte, hogy Frankfurtból új vetélytárs érkezik, a maradás mellett döntött, mert nem hitte, hogy ő rosszabb képességű lenne annak ellenére, hogy szerb kollégája nagy áttörést ért el Németországban. A mögöttünk hagyott idényben körülbelül 20 találkozóval kevesebbet játszott társánál, de csak eggyel kevesebb gólt szerzett – azt is a Barcelona elleni El Clásicón.
Ha a gólszerzésre egyfajta befektetésként tekintünk, a második legrosszabb a sorban Gonzalo Higuaín. A már veterán támadó találatai egyenként hatmillió euróba kerültek, de meg kell jegyeznünk egy lényeges különbséget: az argentin januárban érkezett, így idő kellett neki az alkalmazkodáshoz, így mindössze kétszer zörgette meg az ellenfelek hálóját 23 mérkőzésen. Második szezonjában már kilenc alkalommal sikerült 34 összecsapáson. Klaas-Jan Huntelaar (2009) és Emmanuel Adebayor (2011) szintén a téli átigazolási időszakban kerültek Madridba, mindketten nyolc gólt szereztek.
Az éremnek azonban két oldala van: Javier Hernández kölcsönszerződését nem számítva a legtermékenyebb játékos Ruud van Nistelrooy volt. A holland klasszisért 15 millió eurót kellett átutalni a Manchester United számlájára, és ő meg is hálálta a bizalmat, 33 gólt szerezve 44 mérkőzésen.
A labda most a Real Madridnál van, dönteniük kell Jović ügyében. Ez pedig nem lesz egyszerű. Zidane kérte a szerb támadó leigazolását és mindig is védte őt a támadásokkal szemben. Ha csak a teljesítményét vesszük alapul, akkor a jövőjét illetően nincs miről beszélni, egyedül az szól a megtartása és vételára mellett, hogy fiatal és még nem tudott alkalmazkodni a spanyol labdarúgáshoz.
Ez pedig kockázatot jelent egy olyan együttes számára, amely többnyire Karim Benzema góljaira számíthat. Mindent összevetve Jović egy olyan játékos, akire több csapatnak is fáj a foga, köztük olyan nevekkel, melyek Európában is ismerősen csengenek. Egy normális átigazolási szezon során a Real Madrid elgondolkodhatna azon, hogy túlad rajta. A mostani azonban nem ilyen.
A szerb támadó távozása esetén új csatár után kellene nézni, a vezetőség azonban nem szeretne ilyesmit tenni a jelenlegi helyzetben. Vannak még további lehetőségek, amiket ki lehet próbálni, például egy csereüzlet, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Jovićnak az előttünk álló lesz lehetősége megmutatni, mire képes habfehér mezben.
Az élet újabb értelmezése: 13 európai trófea
Természetesen az életet értelmezhetjük úgy is, hogy nem nyerünk Európában semmit, van azonban egy másik módja is a létezés felfogásának: ha a kontinens rekordbajnokai vagyunk. Így egyértelmű, hogy a Real Madrid szurkolói nem értik meg az Atlético Madrid fanatikusait (valójában a Real Madrid szimpatizánsai senkit sem tudnak megérteni, függetlenül attól, hogy kinek szurkolnak, legyen az a Barcelona, az Atlético, a Bayern München vagy az AC Milan), mert a királyi gárdát választotta a FIFA a 20. század legjobb együttesének, de ha a századforduló utáni időszakot vesszük figyelembe, akkor később előfordulhat, hogy a történelem megismétli önmagát.
Ez a cikk kétségkívül kevés tiszteletet mutat a Matracosok szurkolói felé, ez egy komoly támadás, egy hatalmas vereség, provokáció, de igazából nem is állhatnánk távolabb az igazságtól. Kedvelem az Atlétit, sok barátom szurkol nekik, néhányuk pedig egyenesen utálja a Real Madridot. Az Atlético szurkolók többsége azonban hozzájuk hasonló: gyűlölik a világtörténelem legnagyobb együttesét, még a Barcelonát is képesek megtapsolni, de meg tudom érteni őket. Mindig a legjobbakra zúdul a legnagyobb harag.
Hadd oszlassak el minden kétséget: a legjobbakat kívánom az Atlético Madridnak ebben a furcsa BL-szezonban. Nem érzem rosszul magam azért, mert a kedvenc csapatom nem nyerhet meg egy újabb európai kupát (olyan ez, mintha elutaznál Disneylandbe, és nem látnád Mickey egeret), de a legjobbakat kívánom nekik. Ez nem jelenti azt azonban, hogy azt gondolnám, a futballvilág tartozik egy európai trófeával az Atlétinek vagy bárkinek, mert az ilyen serlegeket nem tartozás vagy kegyelem által lehet elnyerni, ezeket a címeket bizony a pályán kell megszerezni. Ha az Atlético Madrid így tesz, ha megnyerik a Bajnokok Ligáját, én leszek az első, aki gratulál nekik. Ha megnyerik a bajnoki címet is, akkor a szurkolóik az egytizenharmadát érezhetik át annak, amit egy Real Madrid szurkoló érez. Ezt pedig tudom, nehéz megérteni.
Lunin nagy kihívása: harc a játékpercekért
A Real Madrid elsőszámú kapusa jelenleg egyértelműen Thibaut Courtois, az ukrán hálóőr pedig az ő tartaléka lehet azután, hogy az utóbbi időben kölcsönben a Leganés, a Real Valladolid és a Real Oviedo csapatában szerepelt. Utóbbi együttesnél sikerült a lehető legtöbbet kihoznia magából, így megérdemelt helye van a Real Madrid keretében.
Az U20-as világbajnokságon már megmutatta, mire képes, itt a legjobb kapusnak járó elismerést is begyűjtötte, de csak hétszer játszott a Leganés színeiben és mindössze kétszer húzhatta magára a Valladolid mezét, így a blancóknak nem maradt más választása, visszahívták és az Oviedóhoz küldték.
Lunin még mindig csak 21 éves, de nagyon modern hálóőr benyomását kelti. Testalkata belga kollégájához hasonló, a királyi gárda pedig azzal fejezte ki belé vetett bizalmát, hogy 8,5 millió eurót sem sajnált érte – plusz 4 milliót a bónuszokkal együtt. Az Oviedóban 20 találkozó jutott neki, teljesítményét pedig ott és Madridban is elismerés övezte.
Úgy tér most vissza, hogy tudja, esélytelen a kezdőbe kerülnie, ha Zinédine Zidane viszont megadja neki a lehetőséget, mindenképp azon lesz, hogy legalább gondolkodóba ejtse a francia szakembert.
Modrić kiérdemelte a szerződéshosszabbítást
A horvát mágus tökéletes példája annak, hogy nem a kezdet, hanem a vég az igazán fontos. Szeptemberben a szerződéshosszabbításról szóló híreket még teljesen másképp fogadtuk. Az akkor a 34. életévét betöltő játékos elvesztette a helyét a kezdőben, a teljesítménye is hagyott kívánnivalót maga után, és a sérülések sem kímélték.
Talán az Aranylabda elnyerése után túlságosan leengedett. Most azonban minden megváltozott. Az újraindulást követően ismét előhúzta a varázspálcáját a kalapból, és a bajnokcsapat élére állt, kulcsszerepet játszva az utolsó 11 döntőben, melyből a királyi gárda 10-et megnyert egy döntetlen mellett.
Megváltozott kontextus
A középpályás jelenlegi szerződése 2021-ben jár le, a teljesítménye alapján pedig nehéz lesz a vezetőségnek elutasítani a szerződéshosszabbítási kérelmét. Az Inter 2018-ban megpróbálta megszerezni a veterán játékost, ez azonban csak arra volt jó, hogy a fizetése jelentős mértékben megemelkedjen, így a csapat egyik legjobban fizetett labdarúgójává vált Gareth Bale és Sergio Ramos mellett.
Most azonban a körülmények megváltoztak és ezt ő is tudja. A játéka majdhogynem tökéletes, de lassan 35 éves lesz, így logikus, hogy a vezetőség már az utódját keresi. Luka szó nélkül alkalmazkodni fog a helyzethez, mivel megoldás szeretne lenni, nem pedig probléma. Ennek érdekében beleegyezik majd abba, hogy a fizetése csökkenjen, így a klub és ő is jól jár, hiszen itt folytathatja pályafutását.
Modrić sérülései miatt megnyílt az út Fede Valverde előtt, az uruguayi pedig nem habozott, kihasználta a lehetőséget – olyannyira, hogy a vezetőség komolyan fontolóra vette Lukita elengedését. Ez nem hagyta nyugodni a veterán középpályást, aki mondhatni új életre kelt. A 11. fordulótól kezdve egészen a 32. játéknapig minden alkalommal pályára lépett, a 33-on is csak eltiltás miatt nem állhatott csapata rendelkezésére. Folyamatosan egyre többet nyújtott, az idény végére pedig már átlagosan 49 sikeres passz állt a neve mellett meccsenként.
A mögöttünk hagyott szezonban ötször volt eredményes: háromszor a bajnokságban, egyszer pedig a BL-ben és a Spanyol Szuperkupában. Összesen 2631 percet töltött a zöld gyepen minden sorozatot figyelembe véve, ezzel a kilencedik helyre fért fel a csapaton belül, megelőzve többek között Marcelót (1854 perc), Viníciust (1817) és Eden Hazard-t (1545).
A tekintély és irányítói készség, amit a csapat szíveként áraszt, teljesen sajátos. Amikor legjobbját nyújtja, Zidane létfontosságú elemként tekint rá, akit nem lehet kihagyni a képletből. Kulcsszereplő volt a Manchester City elleni visszavágón is, 83 percet töltött a pályán. Nem ez volt a legjobb meccse, de az egész gárdáról elmondható ez.
Ødegaard egyre növekvő árnyéka
A következő idényben viszont új vetélytársa akad a folyamatosan fejlődő norvég tehetség, Martin Ødegaard személyében. A fiatal irányító egy évet töltött kölcsönben a Real Sociedad együttesénél, mielőtt Zidane kérésére a Real Madrid hazahívta őt, dacára annak, hogy szerződése eredetileg 1+1 évre szólt Baszkföldön.
A jelenlegi állás szerint Modrić kontraktusa jövőre lejár, helyét pedig fiatal kollégája veszi át. A klub azonban egy sokkal kedvezőbb megoldással is számolhat: a horvát mágusnak továbbra is lehetőséget adnak, míg Ødegaard rendszeres kezdővé növi ki magát. A fiatal játékosnak fel kell kötnie a gatyáját, mert nem úgy néz ki, hogy Luka könnyen adná a helyét.
Ødegaard visszatérésének okai
Másfajta játékos
A királyi gárda szurkolói közül sokan csodálkozhatnak azon, hogy mennyi minden változott azóta, hogy a fiatal, a csapatnál rosszul teljesítő játékost a klub kölcsönben Hollandiába küldte. Ekkor még sokan úgy gondolták, hogy ő is csak egy a sok csodatini közül, aki végül nem lép majd pályára a „nagyok” között.
Az irányító azonban nem az, akit 16 éves korában megismertünk, sportolóként és a pályán mutatott teljesítményét tekintve is rengeteget változott. A Real Sociedadnál megkapta a lehetőséget és élt is vele, így megtapasztalhatta, milyen is egy csapat húzóemberének lenni. Tekintve, hogy a bajnokság egyik legtermékenyebb középpályása volt a mögöttünk hagyott idényben, érthetetlennek tűnik, hogy miért nem a góllövéssel hadilábon álló Madridban játszott a baszk együttes helyett.
Olcsó „vétel”
A tehetséges játékos visszatérésére ingyenes transzferként is tekinthetünk, ami különösen jól jön a jelenlegi gazdasági helyzetben. A blancóknak a játékoseladásokból bevételt kell produkálniuk a szezon kezdete előtt, és az új igazolások nyélbe ütése is problémába ütközhet. Éppen ezért olyan fontos a norvég hazahozatala.
Fantasztikus formában van, egy centet sem kell fizetni érte, a fizetése is elfogadható, nem problémás, ellentétben Gareth Bale-lel és James Rodríguez-szel. Egy olyan középpályás megszerzése, mint például Paul Pogba, komoly anyagi megterheléssel járna a vételárat és a fizetést tekintve, ráadásul egyfajta nyomás is helyeződne az illetőre. Ødegaard effajta problémák nélkül érkezik, lényegében cicoma nélkül surran be a hátsó ajtón, miközben a spanyol bajnokságban is bizonyított, első osztályú játékossá vált.
A középpálya, amire ráfér a frissítés
A Casemiro, Kroos, Modrić trió az elmúlt években az európai középpályák ura volt, kulcsfontosságú szerepet játszva a klub nemzetközi sikereiben. Azzal azonban nem lehet vitatkozni, hogy ők is öregszenek, és szükség van a vérfrissítésre. A Manchester City elleni vereség alkalmával teljesen nyilvánvalóvá vált a változtatás szükségessége, a vezetőség pedig hisz abban, hogy most van itt az ideje a középpályás sor feltöltésének.
Zidane is jól ismeri
A francia szakember jól ismeri már a norvég irányítót, hiszen a Castillában dolgoztak már együtt. Zidane irányítása alatt Ødegaard 25 mérkőzést játszott a második számú együttesben, teljesítménye alapján pedig megérdemelten kapott lehetőséget az első csapatban is, Carlo Ancelotti révén. Zidane minden előszezon alkalmával figyelemmel követte tanítványát, és közösen hoztak döntést annak függvényében, hogy mi a legjobb a játékos számára.
A korábban említett középpályára nehéz lesz bekerülni, de a 2020-2021-es idényben a Real Madridnak szüksége lesz egy olyan játékosra, mint amilyen a norvég irányító.
Eladni, eladni, eladni: Semmi sem változik
Zinédine Zidane helye biztosnak tűnik a kispadon, azonban a Manchester City elleni teljesítményét néhány játékosával együtt sok kritika érte. Az elmúlt két idényben a királyi gárdának nem sikerült túljutnia a nyolcaddöntőn, a járványhelyzet miatt azonban így is az eladások élveznek majd prioritást.
Nehéz helyzetben
A habfehér együttes 180 millió eurót remél a várható transzferekből, ennek egyharmada már meg is van, hiszen elhagyta a klubot Achraf Hakimi, Javi Sánchez, Jorge de Frutos és Dani Gómez is. A bajnokcsapat jövőre ismét a BL-ben alkotna maradandót a két sikertelen szezon után, ehhez azonban a keret felfrissítésére lesz szükség.
Ødegaard visszatér
Martin Ødegaard nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy nyáron visszatér a Real Madridhoz, azonban ennek feltétele a rendszeres játéklehetőség is. A legfrissebb hírek szerint a blancók Zidane kérésére visszahívják a norvégot.
Mi lesz veled, Ceballos?
Zinédine Zidane pozíciója biztosnak tűnik, ellentétben Dani Ceballosszal, akinek jövője annak ellenére is bizonytalan, hogy az idény végére játékba lendült az Arsenal együttesénél. Az észak-londoni gárda továbbra is szívesen látná soraiban a spanyol középpályást, immáron egy végleges transzfer keretein belül.
Ami az EU-n kívüli labdarúgókat illeti, Takefusa Kubo és Reinier Jesus kölcsönbe távozik, így Vinícius, Rodrygo és Éder Militão töltik ki majd ezeket a helyeket. Vinícius helyzetét tekintve a Real Madrid álláspontja egyértelműnek tűnik: a brazil kulcsfigurája a jelenlegi projektnek, és a vezetőség sem elégedett a kevés játékperccel, amit a szélső a most záruló idényben kapott.
Reguilón is bevételt jelenthet
Borja Mayoralhoz és Jesús Vallejóhoz hasonlóan Sergio Reguilón is átadólistára került, ez pedig csak abban az esetben változna, ha Marcelo távozna az együttestől, ami elég valószínűtlennek tűnik. A spanyol balhátvéd legutóbb a Sevilla csapatánál játszott kölcsönben, jelenlegi értéke 25-30 millió euró körül mozog.
Álvaro Odriozola is visszatér a Bayern München gárdájától, így ő lesz Dani Carvajal tartaléka, Gareth Bale és James Rodríguez jövőjét tekintve pedig a madridiak dolgoznak a legjobb megoldáson. A cél az, hogy mindkettőjükért pénzt kapjon a klub, azonban a két játékos ezt nem hagyja annyiban, mindketten maradni akarnak.
Ajánlat Jovicért
Nyitott kérdés jelenleg, hogy a blancók vajon átigazolási listára helyeznek-e néhány veterán játékost, például Luka Modrićot vagy Lucas Vázquezt. Mariano Díaz vagy Brahim helyzete más, őket mindenképp szeretné értékesíteni a klub.
Ami Luka Jovićot illeti, a királyi gárda a jövőre gondolva vette őt tavaly nyáron, megfelelő ajánlat esetén azonban nem lenne akadálya a szerb támadó távozásának. Amennyiben ez megtörténne, a Realnak mindenképpen utánpótlás után kellene néznie. Végül, de nem utolsósorban ott van Eden Hazard, akitől sokat várnak a spanyol fővárosban, és akinek első szezonja felejthetőre sikerült sérülései miatt.
Vinícius nem érti, miért nem játszott a Manchester City ellen
A brazil játékos számára már az is nagy csapást jelentett, hogy kimaradt a kezdő tizenegyből, arra pedig biztosan nem számított, hogy a mérkőzést a kispadról nézi végig úgy, hogy még melegítenie sem kell majd. Pedig pontosan ez történt.
A nyolcaddöntő 180 percéből Vinícius 75 minutumot töltött a pályán, az odavágón való lecserélésekor, 15 perccel a találkozó vége előtt pedig 1-0-t mutatott a Bernabéu eredményjelzője. Ezt követően azonban 4-2-s összesítéssel búcsúzott a sorozattól a királyi gárda, a fiatal tehetség pedig frusztrált a kiesés miatt, illetve csalódott, hiszen meglehetősen kevés játékpercet kapott. Nem haragszik Zidane-ra, csak nem ezt várta az idény utolsó szakaszában.
A szünet alatt keményen dolgozott és több játéklehetőségre számított, különösen Eden Hazard fizikai állapotát tekintve, a visszatérés óta azonban mindössze négy találkozón kezdett a brazil szélső, a szezon egészét tekintve pedig 51 találkozóból 17-en volt a kezdőcsapat tagja. A klubnál egyre többen úgy látják, hogy a francia szakembert nem győzte meg a fiatal játékos teljesítménye, ezt pedig Zidane visszatérésekor is érezhettük. A 2018-2019-es kiírás utolsó harmadában sokat várt arra, hogy harcba küldje az ifjú tehetséget, aki éppen sérülésből tért vissza.
A Real Madridnál azonban még mindig úgy vélik, hogy Vinícius fontos része lehet a jelenlegi projektnek. A játékos is hasonlóan gondolkodik és tudja, hogy a játék bizonyos elemeiben fejlődnie kell annak érdekében, hogy mindenkit meggyőzzön arról, nincs szüksége kölcsönre egy másik együttesnél. Néhány gárda azonban figyelemmel követi a teljesítményét, a PSG pedig folyamatosan érdeklődik a játékos helyzete felől.
A francia csapat sportigazgatója, Leonardo szívesen látná csapatánál a fiatal tehetséget akár egy kölcsönszerződés keretein belül, mivel őt is meglepte az, hogy a brazil szélső ilyen kevés lehetőséget kap a spanyol fővárosban. A párizsiak mellett két, Premier League-ben szereplő élcsapat is érdeklődött Vinícius iránt, a Real Madrid azonban határozott nemmel felelt a megkeresésekre.
Capello: A Real Madridnak nehéz lesz Ramos nélkül
„Győzhet-e a Real Madrid? Lehetséges, hiszen ennek a csapatnak teljesen természetesek az ilyen jellegű mérkőzések” – nyilatkozta az olasz szakember a Laureus.com-nak. „A nyomás a blancókat fogja segíteni. Briliánsan fejezték be a bajnokságot, és meg is nyerték azt.”
„Véleményem szerint azonban van egy nagyon fontos problémájuk. Sergio Ramos nélkül kifejezetten nehéz lesz megoldani a védekezést. Ő a kapitány, az öltöző vezéregyénisége… ő a vezér a pályán. Egy ilyen játékos személyisége nagyon fontos a csapat többi tagjának.”
„Van azonban egy másik fontos vezető is, őt Zinédine Zidane-nak hívják. Valaki azt mondta nekem, hogy amikor ő beszél, mindenki más csendben marad. Megpróbálják megérteni azt, hogy mit akar mondani. Ez nagyon fontos.”
„Úgy gondolom, Guardiola ugyanilyen. Ilyen nagy kluboknál, mint a Manchester City vagy a Real Madrid, a vezetőedző személye az egyik legfontosabb.”
A továbbjutás kérdését illetően Capello ismét kiemelte Sergio Ramos hiányát, szerinte ez a döntő tényező.
„A bajnoki idény utolsó két mérkőzéséből kiindulva úgy vélem, a manchesteriek bámulatos formában vannak. Nagyon veszélyesek a támadásoknál. Régebben Guardiola elkövetett egy-két taktikai hibát a középpályán, de most, ha elveszítik a labdát, megpróbálják azonnal visszaszerezni.”
„Ha a City ellen játszol, az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan védekezel ellenük. Így én őket preferálom, mert Ramos nélkül – ha egy támadó felfogású City ellen kell játszani – nehéz dolga lesz a királyi gárdának.”
Gündoğan: A saját játékunkra kell koncentrálnunk
A német játékos szerint csapatának meg kell ismételnie az első meccsen mutatott teljesítményét, így lehet a legjobb esélyük arra, hogy a legjobb nyolc közé jussanak. A királyi gárda úgy fut neki a találkozónak, hogy előtte a bajnokságot egy elképesztő hajrá után nyerték meg, megelőzve a Barcelonát, a középpályás szerint azonban a madridi sikerszéria során felhasznált mentális és fizikai energia következményei nem jelentenek előnyt az angoloknak.
Ahelyett, hogy az ellenfél felkészülésével foglalkozna, Gündoğan inkább a saját csapatának teljesítményére koncentrál és arra, hogy az elég legyen a továbbjutásra.
„Erre egyáltalán nem gondolok [a Madrid felkészülésére]” – mondta. „Csak úgy kell teljesítenünk, mint a Bernabéuban az odavágón, ebben az esetben biztos vagyok abban, hogy továbbjutunk. Egyedül magunkra kell koncentrálnunk. A tudat, hogy a minőséget tekintve helyünk van a legjobb nyolc között és képesek vagyunk jól teljesíteni a sorozatban, elég motivációt jelent számomra.”
„Természetesen felkészülünk belőlük és kielemezzük a játékukat, ehhez kétség sem férhet, azonban nem akarok a helyzetükre gondolni. Csak a mi teljesítményünkre figyelek és arra, hogy a megfelelő mentalitással megnyerjük a találkozót.”
A 29 esztendős játékost az is motiválja, hogy lehetősége van elhódítani a klub első BL-trófeáját. A manchesteri klub idén a Premier League-ben és az FA-kupában sem alkotott maradandót, így a középpályás szerint szintet kell lépniük a blancók ellen.
„Ez még mindig lehet egy nagyszerű idény, természetesen ezt szeretnénk elérni” – jegyezte meg. „Nagy mérkőzést játszunk a Real Madrid ellen. Ez az utolsó sorozat, amiben diadalmaskodhatunk, ami ugyan nehéz lesz, de nem lehetetlen. A legjobbunkat kell nyújtanunk. Biztos vagyok abban, hogy a királyi gárda ellen jobbak leszünk. Rajtunk múlik, hogy megmutatjuk-e.”
Zinédine Zidane új korszakot nyitott a Real Madrid történelmében
„Ha te vagy a vezetőedző, minden rajtad keresztül zajlik, te hozol meg minden döntést. Edzőnek lenni olyan, mintha egyedül lennél.” Ezek Zinédine Zidane gondolatai, amelyek a szenvedélyes és személyes hangvételű „Zidane” című életrajzi könyvében jelentek meg, Frédéric Hermel gondozásában.
Ez a szakember pedig változatos és diszkrét megoldásaival új korszakot nyitott a blancók történelmében. Irányítása alatt 210 mérkőzést játszott a csapat (141 győzelem, 43 döntetlen és 26 vereség az eddigi mérleg 2016. januárja és 2018. júniusa között, valamint 2019. márciusától mostanáig), az ő regnálása a madridisták számára igazi aranykort jelent. 2016. januári kinevezése óta az öt európai topliga edzői közül ő nyerte a legtöbb trófeát, szám szerint 11-et. Egyedül Pep Guardiola közelítheti meg a maga 10 sikerével. Nézzük, milyen faktorok vezettek a Zidane-éra kialakulásához.
Három Bajnokok Ligája-győzelem – zsinórban
11 címe közül kiemelkedik a három, zsinórban elért Bajnokok Ligája-elsőség, amelyre a modern futballtörténelemben nem volt még példa (a királyi gárda az 1950-es években, míg az Ajax és a Manchester United az 1970-es években volt képes hasonló bravúrra). A legrangosabb európai kupasorozatban most újabb kihívás vár az együttesre: hátrányból kell fordítani a Manchester City ellen, hiszen csak így lehet esély az újabb diadalra.
Az jelenleg semmit sem jelent, hogy oda-visszavágós párharcot még nem veszített a blancók trénere. Zidane az egyenes kieséses szakaszban eddig kilencszer jutott túl aktuális ellenfelein, Pep Guardiola olajozott gépezetét azonban nehéz lesz két vállra fektetni augusztus 7-én.
19 meccsenként egy trófea
Ahogy korábban is említettük, a francia szakember 210 mérkőzésen irányította a Real Madridot, ezalatt pedig 11 trófeát zsebelt be. A három Bajnokok Ligája-elsőség mellett két spanyol bajnoki arany, két szuperkupa-győzelem, két Európai Szuperkupa-diadal és két klubvilágbajnoki cím is díszeleg a neve mellett. Ez azt jelenti, hogy – legyen szó hazai vagy nemzetközi vizekről – 19 meccsenként zsebel be valamilyen címet. Mindössze fél szezononként.
Egyetlen sorozat kísérti még, a Király-kupa (habár valószínűleg így is nyugodtan alszik éjszakánként), amelyet játékosként sem sikerült elhódítania. Kétszer is játszott a hazai kupasorozat döntőjében, 2002-ben és 2004-ben, azonban egyszer sem emelhette magasba a serleget.
Három bajnokság, két diadal
Zidane érdemeit dicséri a legutóbbi két bajnoki cím is, melyek megszerzése igazán nehéz feladat volt. A 2016-2017-es idényben ötévnyi várakozásnak vetett véget csapatával. A másodikat – amelyet még most is ünneplünk – egy, a koronavírus miatti kényszerszünet után nyerte meg.
A bajnokság félbeszakadásakor a csapat két pontos hátrányban volt a Barcelonával szemben, az újraindulást követően azonban bámulatos formába lendültek a játékosok, és a megszerezhető 33 pontból 31-et gyűjtöttek be. Mindezt úgy, hogy az előzetesen húzóembernek kikiáltott Eden Hazard alig játszhatott sérülései miatt. A belga játékosra nagy feladatok várnak a következő idényben, visszatérése olyan lesz, mintha új igazolásként mutatkozna be.
Miguel Muñoz és Pep Guardiola nyomában
A második bajnoki cím azt is jelentette, hogy az örökranglistán Zidane maga mögé utasította Johan Cruyffot, aki 10 trófeát gyűjtött be a Barcelona vezetőedzőjeként. Spanyolországban már csak Miguel Muñoz és Pep Guardiola előzi meg a francia szakembert, mindketten 14 címet gyűjtöttek be a Real Madrid, illetve a Barcelona élén.
Az semmit sem jelent, hogy a spanyol legendának 14 szezonra volt szüksége ehhez a teljesítményhez, míg Guardiola a gránátvörös-kékek egyik legtermékenyebb időszakában (2008-2012 között) érte el ezeket a sikereket. Zizou számára itt az újabb kihívás: utolérni és megelőzni az előtte állókat.
Különleges duplázás – 59 év után
Zidane irányítása alatt a királyi gárda egyszerre volt spanyol bajnok és BL-győztes 2017-ben. Erre egészen 1958 óta nem volt példa, azaz 59 év után sikerült megismételni ezt a nagyszerű tettet. Azelőtt az 1956-1957-es idényben történt hasonló.
Azóta számos trófea került a blancók vitrinjébe, a hazai duplázás is sikerült, de a két legnagyobb címet nem sikerült egyszerre bezsebelni. Augusztus 7-én Zidane Manchesterbe utazik abban a reményben, hogy tovább írhatja a futballtörténelem lapjait.