Ramos: A mentalitásunk volt a legfontosabb
Ramos:
„Az első 15 percben nagyon jók voltunk. Az első gólig domináltuk a meccset, ez magabiztossággal töltött el bennünket, a végén azonban keményen meg kellett küzdenünk a sikerért. Ha olyan csapatoknak adod át a labdát, akik szeretik birtokolni azt, lehetőséget kínálsz nekik a helyzetteremtésre, és kockáztatod, hogy gólokat fognak szerezni. A mentalitásunk volt a legfontosabb, a csapat fordításra éhesen tért vissza, és pontosan ezt tettük. Hamar felfejlődtünk, így sikerült ismét játékba lendülnünk.”
„Jó leckeként tekintünk erre. Nem fordíthatunk mindig, ha hátrányba kerülünk. Legutóbb nagyon jól játszottunk, egyedül a kapu előtt nem voltunk elég éhesek. Ma rengeteg helyzetet dolgoztunk ki és fantasztikus második félidőt produkáltunk, dominánsak voltunk, és ez jelentette a kulcsot a három pont megszerzéséhez, ami rendkívül fontos volt számunkra.”
A klub pénzügyi helyzete
„Ezek a döntések nem ránk tartoznak. A mögöttünk hagyott idényben úgy cselekedtünk, hogy a klub minden alkalmazottja megkaphassa a teljes fizetését. Mindig segítjük ezt az egyesületet, kifejezzük szolidaritásunkat, ez a kötelességünk is, hiszen megvan a lehetőségünk rá. Amikor szükség van a segítégünkre, mi mindig itt leszünk.”
Vitatható pillanatok
„Ismét látnom kellene őket, mert kicsit távol álltam az eseményektől, így nem is tudnám kommentálni őket. Az alapján, amit hallottunk, tiszta tizenegyes volt, de már semmit sem tehetünk ezzel kapcsolatban. Néha segítenek, néha pedig ellenünk ítélnek, de ez a futball. A játékvezető azért van, hogy a lehető legjobbját nyújtva irányítsa a találkozót, és nem gondolnám, hogy ez szándékos volt.”
Valverde:
„Az első félidőt nagyon jól kezdtük, aztán nyomás alá helyeztek, a minőségi játékosaik pedig nagy segítséget nyújtottak nekik abban, hogy megfordítsák a mérkőzés állását. A félidőben az edzőnk ismét a helyes útra terelt bennünket. A Real Madridban játszani azt jelenti, hogy mindig a győzelemre hajtasz, ha pedig a dolgok nem a tervek szerint alakulnak, dühösek leszünk. Ma sikerült győzelmet aratnunk, és ez motivál minket.”
„Nehéz volt visszatérni a normális kerékvágásba a korlátozások után, és ilyenkor kérdések gyötörnek magaddal kapcsolatban. Meg kell ragadnod a lehetőségeket, és ma pont ezt tettem. Nem számít, ki szerzi a gólokat, a legfontosabb dolog a győzelem.”
Vinícius: Azt szeretném, ha minden brazil értem szorítana
A brazil fiatalember szüntelenül rúgta a bőrt. Most sem tesz másként. Interjúnk kezdete előtt, mielőtt a székbe ülne, kint dekázgat és nevet. Gyerekként minden csapatosztásnál őt választották először. Akkoriban csak akkor nem focizott, ha iskolába kellett mennie vagy papírsárkányt röptettek – előbbi újabb alkalmat teremtett arra, hogy a barátaival kergesse a bogyót. Állítása szerint gyerekkorának minden emléke az otthonukhoz kötődik, a családjához és barátaihoz.
A Paixão de Oliveira-család egy vasútvonal közelében lakott, ami az édesapát – aki 400 kilométerrel arrébb, São Paulóban dolgozott a család eltartása érdekében – aggodalommal töltötte el. Sárkányröptető időszakában Viníciusnak megtiltották, hogy a sínek közelébe menjen. Ha a többiek mentek, akkor viszont neki sem volt más választása, csatlakozott hozzájuk. „Rengeteg emlékem kötődik a riói barátaimhoz” – mondta. „A napi rutinom része volt, hogy fociztam, aztán papírsárkányt eregettem.”
Our reporter @josue_seixas is going to bring you a big interview with a special player this week!
Can you guess who it is?
Stay tuned for more…
— Yellow & Green Football (@football_yellow) August 31, 2020
„Természetesen, ha nem volt szünidő, tanulnom is kellett” – emlékszik vissza nevetve. „Voltak olyan napok is, amikor büntetést kaptam és édesapám ráncigált le a pályáról [ismét nevet]. Még a házban is fociztam, főleg akkor, ha esett az eső. Mindig tönkretettem valamit: lámpákat, bútorokat. Négyéves koromban elestem játék közben, három öltéssel kellett összevarrni a fejemet.”
Ahogy fejlődött, Vinícius rájött, hogy a labdarúgás által nyílhat a legjobb lehetősége arra, hogy segítse családját. Sosem gondolkodott másképp. Technikás és gyors szélsőként, kiemelkedő személyiséggel és reménnyel a háta mögött kezdett futballozni a Flamengo játékosaként 10 esztendős korában. A nyolcas számot viselte és amikor csak lehetősége nyílt rá, bonyolult cselekre vállalkozott.
Meglehetősen hamar a legígéretesebb fiatalok közé sorolták, a nemzetközi hírnév pedig 2017-ben érte utol. Ebben az évben a Flamengo U20-as csapatában brillírozott a Copa Sao Paulo de Futebol Júnioron – ez a torna indította be többek között Neymar, Gabriel Jesús és Kaká karrierjét is – annak ellenére, hogy három évvel fiatalabb volt a többieknél. Teljesítménye alapján helye volt a brazil U17-es válogatottban is.
Ezen év májusában már sztárként tekintettek rá, pedig csak néhány profi meccse volt klubja színeiben. Státusza tovább emelkedett, mikor a Real Madrid 45 millió eurót fizetett a játékjogáért. Európába csak két évvel később költözött, a nyomás azonban egyre nőtt, hiszen továbbra is Brazíliában kellett bizonyítania. Vinícius pedig örömmel állt a kihívás elé.
A zöld gyepen a védők megtisztelő figyelmét élvezte. Kemény szerelési kísérletek és provokációk kísérték, bármerre is járt. A pályán kívül azonban sokkal nagyobb problémával kellett szembenéznie. A brazil szurkolók kegyetlenek voltak a fiatal sráccal, gyakran hangoztatva, hogy sosem válik nagy játékossá az öreg kontinensen. Az ő fejükben egyszerűen nem létezett ilyen forgatókönyv. A fekete srác a favelák közül igazi ellenséggé vált. „Ez nem csak ellenem szólt. A hazai szurkolók egy részének problémát jelentett más játékosok sikere, de más embereké is az élet minden területén.”
„Például még Neymart sem kedvelik. Nagyon boldog voltam, mikor láttam, hogy sok honfitársam neki és a PSG-nek szurkol, hogy megnyerjék a Bajnokok Ligáját. Nem szeretek a karrierem ilyen sötét pillanataira gondolni, de bízom abban, hogy egy nap elérhetem azt, hogy minden brazil futballkedvelő értem szorítson. Mindig boldoggá akarjuk tenni őket, amikor játszunk.”
A viselkedés eme formájának van egy másik oka is: az előítéletek. Nem egyszer fordult elő, hogy a fiatal játékost rasszista megnyilvánulásokkal illették a közösségi médiában posztolt bejegyzései alatt, őt és családját sértegetve. 2018-ban, még Brazíliában a Botafogo egyik szimpatizánsa zúdította rá megjegyzéseit, míg az öltöző felé sétált. Gyakran hívták Neguebinhának vagy Neguebinha Júniornak, utalva ezzel a Flamengo korábbi színesbőrű játékosára, aki nagy potenciált mutatott, de sosem futotta be azt a karriert, amit vártak tőle.
Here it is then, the one you've all been waiting for.
An exclusive interview with @realmadrid star Vinicius Jr!With @josue_seixas, the youngster talks about life in the Spanish capital, his upbringing and some current world issues.
— Yellow & Green Football (@football_yellow) September 3, 2020
Manapság a Real Madrid fiatal csillaga a Black Lives Matter mozgalom aktív támogatója, a közösségi médiában rendszeresen posztol a témával kapcsolatban. Kiemeli azt is, hogy csodál minden atlétát, aki felemeli a hangját. „Pillanatnyilag úgy látom, hogy sikerül változást elérni” – mondja. „Egyre többen támogatják az ügyünket, és olyan ismert személyek állnak az élén, mint LeBron James és Lewis Hamilton, akiket példaképeimnek tekintek. A pillanat, amikor az NBA-ben szereplő játékosok nem futottak ki a pályára, igencsak erős volt. Megmutatták, mennyire fontos ez nekünk. Egyszerre vagyok szomorú és boldog, mert 2020-at írunk, de még mindig a rasszizmus és egyéb olyan dolgok ellen kell küzdenünk, amik a múltban elválasztottak minket.”
Köszönhetően a világjárványnak, a szélső napjai megváltoztak. Két hónapig a lábát sem tette ki a házból, és külön protokoll vonatkozik az edzésekre és a meccsekre is. A kétségek továbbra is gyötrik, különösen annak kapcsán, hogy mi történik odahaza. „Brazíliában más oldalról közelítjük meg a futball visszatérését. A halálozások száma nem csökkent, de a labdarúgás visszatért. Spanyolországban az újrainduláskor nagyon alacsony volt a halálozási arány. Ez a nagy különbség.”
A brazil pontvadászat augusztusban indult, eddig több száz játékos teszteredménye lett pozitív a különböző osztályokban. Az egyik mérkőzést, a Goiás-São Paulo összecsapást négy perccel a kezdés előtt elhalasztották, mert 10 hazai játékos eredménye lett pozitív a találkozó reggelén. „Úgy vélem, ha ilyen sok esetről lehet beszámolni, a bajnokságot le kell állítani” – így Vinícius. „Csak akkor kell folytatni, ha a helyzet jobbra fordul. A futball visszatérése rossz dolog, ha még ilyen magas a halálozások száma.”
Miután ismét akcióba lendültek a csapatok Európában, a Real Madrid megnyerte a LaLigát, a Bajnokok Ligájában azonban a Manchester City jelentette a végállomást, köszönhetően a blancók csalódást keltő teljesítményének az Etihadben. Vinícius kimaradt a kezdő tizenegyből, amikor pedig futni kellett az eredmény után, Zinédine Zidane inkább a padon tartotta őt.
Ezt a döntést később Brazíliában és Spanyolországban is sokat taglalták, azonban a főszereplőt láthatóan nem zavarja ez a hercehurca. „A meccs közben természetesen szerettem volna a pályán lenni és segíteni a Real Madridot. Viszont a világ legjobb csapatában játszom, ahol rengeteg tehetséges játékos van. Az edzőnek számtalan opciója van a mérkőzések során. Ez is a játék része. Időbe telik, de meg lehet és meg is kell értenünk minden döntést.”
Annak ellenére, hogy tisztában volt a csapaton belül jelentkező versennyel, a királyi gárdához való szerződés könnyű döntés volt számára. Választania kellett a Real Madrid és a Barcelona között, de tudta, hogy csak egy járható út áll előtte. Marcelóval és Casemiróval is beszélt, így a döntés fejben már meg is született. Érkezése után még két fiatal, brazil tehetség – Rodrygo és Reinier (jelenleg kölcsönben a Dortmundnál) – szerződött a spanyol fővárosba, szinte gondolkodás nélkül.
A Flamengo korábbi játékosa biztosan állítja, hogy a segítség és útmutatás, amit Spanyolországban kap, illetve a versenyszellemű madridi edzések új szintre emelték őt. „Rengeteg támogatást kapok itt. Érezzük, hogy aggódnak értünk, fiatal játékosokért, mert mi vagyunk a Real Madrid jelenje és jövője. 20 évesen csak Casillas és Raúl játszottak nálam több meccset a csapat színeiben, és ők legendákká váltak. Rengeteg címet nyertek és remélem, én is ezen az úton járok majd. Casemiro és Sergio Ramos a legnagyobb példaképeim itt. Látom őket edzeni, és én is ezt akarom csinálni. A társaim mind hihetetlenül fókuszálnak, a munkamoráljuk pedig engem is hajt előre.”
20 esztendősen Vinícius Júnior neve mellett már egy spanyol bajnoki arany díszeleg, és jelenleg azon dolgozik, hogy nevet szerezzen magának a világ legnagyobb együttesénél. Úgy érzi azonban, hogy egy dolog hiányzik: fontos láncszemmé akar válni a nemzeti csapatban is. Mindössze egyszer hívták be eddig, de a közeljövőben lesz lehetősége tovább növelni ezt a számot. „Remélem, hogy még magamra húzhatom a Seleção mezét” – mondja. „Rengeteg példaképem játszik ott.”
„Neymar jelenti számomra az inspirációt, így igazán nagyszerű lenne, ha együtt szerepelhetnénk a válogatottban. Megdolgoztam azért, hogy behívjanak és bízom benne, hogy örömet okozhatok az embereknek. Szeretnék a csapat tagja lenni a következő világbajnokságon, amit reményeim szerint meg is nyerünk. Rengeteg játékos van azonban, aki a meghívóra vár, így arra koncentrálok, hogy még jobb legyek, még több tapasztalatot szerezzek a pályán és – természetesen – fel kell készülnöm arra is, hogy a lehető legjobbamat nyújtsam abban az egy hónapban, ha beválogatnak.”
Stadionfelújítás: Helyükön a tetőszerkezet alappillérei
Az új, behúzható tető központi eleme a jövő stadionjának, minden ülőhelyet megvéd majd az időjárás viszontagságaitól, a mobilis része pedig a játékteret is óvja majd. A munkálatok részeként egy két részből álló fémszerkezetet emeltek a magasba a Castellana és a Padre Damián út vonalán, kelet-nyugati irányban. Az elemek egyenként 176 méter hosszúak és a Castellana felőli két új tornyon ékeskednek majd, a két további támpont pedig ott áll majd, ahol most a Padre Damián úti tornyok vannak. Ezen a négy ponton összesen tíz alappillért helyeznek el, melyek középen találkoznak majd, egy nagy alapkövet alkotva.
Építkezés
Az alapköveket a földön építik, a daruk közvetlen közelében, amelyek majd a helyükre teszik őket a négy támpont valamelyikénél. Az alapkövek mindegyike 6 négyzetméteres, hosszuk pedig 6 és 18 méter között változik. A legkisebb darab 33 tonnát nyom, míg a pontoknál elhelyezett első pillérek 213 tonnásak.
Dani Carvajal, a majdhogynem elfeledett hős
2016 és 2018 között a Real Madrid addig elképzelhetetlen tettet hajtott végre: zsinórban háromszor megnyerte a Bajnokok Ligáját. Az akkori csapat kulcsembereinek döntő többsége meg is kapta az ezzel járó elismerést, mindenkit az egekig magasztaltak, kivéve egy játékost – Dani Carvajalt. A spanyol jobbhátvéd mindhárom döntőben kezdő volt, a 2014-es fináléban szintúgy, akkor mind a 120 percet a pályán töltötte az Atlético Madrid ellen.
Jamie Carragher egyszer szúrós megjegyzést tett a szélsőhátvédek posztjára. Véleménye szerint akik itt játszanak, vagy középhátvédként, vagy szélsőként buktak meg. „Senki sem nő fel úgy, hogy Gary Neville akar lenni” – egy másik alkalommal így fogalmazott a liverpooli legenda.
Még ha viccnek is szánta, Carragher szavai nem is állhattak volna távolabb az igazságtól, már akkoriban sem. Az ezredforduló óta sokkal nagyobb hangsúly helyeződött erre a pozícióra, a támadó felfogású Carvajal azonban egyike azon kevés játékosoknak, akik a 2010-es évek során tovább növelték eme poszt népszerűségét. Ez azonban teljesen másként is alakulhatott volna.
A spanyol fiatalember szülővárosának csapatát, a Leganést utasította el a Real Madrid kedvéért, ahol a ranglétrát végigjárva zárt ajtókra talált az első csapat kapujához érve. A királyi gárda második számú együttesével 2012-ben visszajutott a másodosztályba, azonban jó teljesítménye ellenére sem kapott meghívót a „nagyok” közé. Sőt mi több, a habfehér alakulat a nyáron meg is vált tőle, a Bayer Leverkusen vásárolta meg mindössze 5 millió euróért. A vezetőség azonban látta a benne rejlő potenciált, így a szerződésébe egy visszavásárlási opciót is foglaltak arra az esetre, ha Carvajal kiemelkedően teljesítene Németországban.
Az nem kifejezés, hogy jól teljesített!
Annak ellenére, hogy a legmagasabb szinten még nem bizonyított, az akkor 20 esztendős fiatalember rögvest alkalmazkodott az új körülményekhez. A számára sorsfordító idényben 8 asszisztot és 1 gólt jegyzett 32 mérkőzésen – a legjobb mutatók a Bayern München legendája, Philipp Lahm mellett. Egyéni teljesítményét tekintve a triplázó Bayern ellen kiosztott, győztes gólt megelőző előkészítése volt a csúcspont, azonban klubja sem szégyenkezhetett: mindössze egyetlen pont választotta el őket a BL-döntős Borussia Dortmundtól.
Minden erény, amivel manapság jellemezhetjük a spanyol jobbhátvédet, már akkor is megvolt benne – hibátlan beadások, gyors irányváltások és agresszív szerelések. A Bild által összeállított Év Csapatában abszolút kiérdemelte a helyét. Mindamellett, hogy a mozgása és a készségei sokat fejlődtek, mentálisan is megerősödött Németországban.
„Sokat tanultam, különösen azért, mert egyedül élek egy másik országban, és egy másfajta bajnokságban játszom” – nyilatkozta a Bundesliga weboldalának a szezon végén. „Sokat formálódtam emberként, és megálltam a helyem a legmagasabb szinten és az európai labdarúgásban is. Ha fiatal vagy, rengeteg tapasztalatot kell gyűjtened, a taktikai és fizikai aspektusok pedig még jobb labdarúgóvá tesznek. Taktikailag most sokkal fejlettebb vagyok. Ha a világ minden tájáról érkező futballisták ellen játszol, fejlődni fogsz. Az erősségeimre koncentráltam, a sebességemre, a beadásaimra és a megérzéseimre.”
A Real Madridnál annyira elégedettek voltak Carvajal teljesítményével, hogy nem haboztak, az eladását követő évben azonnal aktiválták a visszavásárlási opciót – mindössze 1,5 millió eurót kellett ráfizetniük a korábbi összegre. A kezdeti sikerekhez való visszatérés óta pedig a folytonosság mintapéldájává vált, minden héten legalább 10/7-es teljesítményt nyújtva, ennél alább csak nagyon ritkán adja. Pontosan ezt várnánk el egy szélsőhátvédtől.
Kisebb sérülések ide vagy oda, a spanyol játékos mind a hét madridi szezonjában legalább 20 bajnokin szerepelt, két alkalommal pedig meg is nyerte a hazai pontvadászatot. A korábban már említett négy BL-elsőség mellett számos Király-kupa, UEFA-szuperkupa és klubvilágbajnoki trófea fűződik a nevéhez. Kulcsfigurája a Real Madrid dinasztiájának, kemény védekezése és kiváló helyezkedése pedig lehetővé teszi az előtte játszó tehetséges támadóknak, hogy a legtöbbet hozzák ki magukból, így írva történelmet habfehér mezben.
Zidane-nak el kell döntenie, hogy ki maradhat
Ez a lista nem tartalmazza Álvaro Odriozolát és Dani Ceballost sem, habár mindketten visszatérhetnek, és a következő idényben szerephez is juthatnak a spanyol fővárosban. Így láthatóan túl sok játékos alkotja a keretet, és minden szem Zinédine Zidane-ra szegeződik, akinek döntést kell hoznia: ki marad, és kinek kell csomagolnia.
Senki sem akarja elhagyni a klubot, de a realitás alapján valakinek nem lesz más választása. Itt jön képbe a francia szakember. Munkájához hozzátartozik az is, hogy megmondja néhány labdarúgónak a keserű igazságot, ami nem egyszerű feladat, de el kell végeznie. A királyi gárdának az eladásokból körülbelül 180 millió eurós profitot kell abszolválnia anélkül, hogy bárkit is leigazolna.
A felesleg többnyire a támadósorban jelentkezik, Luka Jović, Gareth Bale, Mariano Díaz, Lucas Vázquez és Brahim Díaz egyaránt lapátra kerülhet nyáron. A középpályát jelenleg hat játékos alkotja Martin Ødegaard mellett. James Rodríguez szinte biztosan távozik, sajtóértesülések szerint pedig a Juventus Isco megszerzésében érdekelt (bár ez utóbbi híresztelés meglehetősen légbőlkapottnak tűnik, még egy tavalyi Pirlo-nyilatkozatra alapul).
A kapusposztot és a védelmet illetően nincsenek kérdőjelek, előbbi feladatot Thibaut Courtois és Andriy Lunin látja majd el, utóbbit pedig a jelenlegi védelem, kiegészülve Odriozolával. A nyári tervek megvalósítása folyamatban van, ennek pedig a szortírozás is része.
Luka Jović: profit nélküli befektetés
A mennyiség miatt már önmagában is szörnyű teljesítmény ez, de még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük a szerb támadó vételárát: 60 millió euróért érkezett tavaly nyáron az Eintracht Frankfurt együttesétől. Leegyszerűsítve Jović két találata – a Leganés és az Osasuna ellen – egyaránt 30 millió eurójába került a klubnak. Ráadásul mindkét gól akkor érkezett, amikor a három pont sorsa már eldőlt, hiszen egy 5-0-val és egy 4-1-gyel záruló összecsapáson talált a hálóba a fiatal csatár.
A befektetés igazán negatív oldala abban nyilvánul meg, hogy Jovićot össze sem lehet hasonlítani a Real Madrid korábbi kilenceseivel, már csak ha a 2000-es éveket vesszük alapul. Egy olyan játékosról beszélünk, aki pályán kívüli viselkedésével hívta fel magára a figyelmet a gólszerzés helyett.
Amikor Mariano észlelte, hogy Frankfurtból új vetélytárs érkezik, a maradás mellett döntött, mert nem hitte, hogy ő rosszabb képességű lenne annak ellenére, hogy szerb kollégája nagy áttörést ért el Németországban. A mögöttünk hagyott idényben körülbelül 20 találkozóval kevesebbet játszott társánál, de csak eggyel kevesebb gólt szerzett – azt is a Barcelona elleni El Clásicón.
Ha a gólszerzésre egyfajta befektetésként tekintünk, a második legrosszabb a sorban Gonzalo Higuaín. A már veterán támadó találatai egyenként hatmillió euróba kerültek, de meg kell jegyeznünk egy lényeges különbséget: az argentin januárban érkezett, így idő kellett neki az alkalmazkodáshoz, így mindössze kétszer zörgette meg az ellenfelek hálóját 23 mérkőzésen. Második szezonjában már kilenc alkalommal sikerült 34 összecsapáson. Klaas-Jan Huntelaar (2009) és Emmanuel Adebayor (2011) szintén a téli átigazolási időszakban kerültek Madridba, mindketten nyolc gólt szereztek.
Az éremnek azonban két oldala van: Javier Hernández kölcsönszerződését nem számítva a legtermékenyebb játékos Ruud van Nistelrooy volt. A holland klasszisért 15 millió eurót kellett átutalni a Manchester United számlájára, és ő meg is hálálta a bizalmat, 33 gólt szerezve 44 mérkőzésen.
A labda most a Real Madridnál van, dönteniük kell Jović ügyében. Ez pedig nem lesz egyszerű. Zidane kérte a szerb támadó leigazolását és mindig is védte őt a támadásokkal szemben. Ha csak a teljesítményét vesszük alapul, akkor a jövőjét illetően nincs miről beszélni, egyedül az szól a megtartása és vételára mellett, hogy fiatal és még nem tudott alkalmazkodni a spanyol labdarúgáshoz.
Ez pedig kockázatot jelent egy olyan együttes számára, amely többnyire Karim Benzema góljaira számíthat. Mindent összevetve Jović egy olyan játékos, akire több csapatnak is fáj a foga, köztük olyan nevekkel, melyek Európában is ismerősen csengenek. Egy normális átigazolási szezon során a Real Madrid elgondolkodhatna azon, hogy túlad rajta. A mostani azonban nem ilyen.
A szerb támadó távozása esetén új csatár után kellene nézni, a vezetőség azonban nem szeretne ilyesmit tenni a jelenlegi helyzetben. Vannak még további lehetőségek, amiket ki lehet próbálni, például egy csereüzlet, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Jovićnak az előttünk álló lesz lehetősége megmutatni, mire képes habfehér mezben.
Az élet újabb értelmezése: 13 európai trófea
Természetesen az életet értelmezhetjük úgy is, hogy nem nyerünk Európában semmit, van azonban egy másik módja is a létezés felfogásának: ha a kontinens rekordbajnokai vagyunk. Így egyértelmű, hogy a Real Madrid szurkolói nem értik meg az Atlético Madrid fanatikusait (valójában a Real Madrid szimpatizánsai senkit sem tudnak megérteni, függetlenül attól, hogy kinek szurkolnak, legyen az a Barcelona, az Atlético, a Bayern München vagy az AC Milan), mert a királyi gárdát választotta a FIFA a 20. század legjobb együttesének, de ha a századforduló utáni időszakot vesszük figyelembe, akkor később előfordulhat, hogy a történelem megismétli önmagát.
Ez a cikk kétségkívül kevés tiszteletet mutat a Matracosok szurkolói felé, ez egy komoly támadás, egy hatalmas vereség, provokáció, de igazából nem is állhatnánk távolabb az igazságtól. Kedvelem az Atlétit, sok barátom szurkol nekik, néhányuk pedig egyenesen utálja a Real Madridot. Az Atlético szurkolók többsége azonban hozzájuk hasonló: gyűlölik a világtörténelem legnagyobb együttesét, még a Barcelonát is képesek megtapsolni, de meg tudom érteni őket. Mindig a legjobbakra zúdul a legnagyobb harag.
Hadd oszlassak el minden kétséget: a legjobbakat kívánom az Atlético Madridnak ebben a furcsa BL-szezonban. Nem érzem rosszul magam azért, mert a kedvenc csapatom nem nyerhet meg egy újabb európai kupát (olyan ez, mintha elutaznál Disneylandbe, és nem látnád Mickey egeret), de a legjobbakat kívánom nekik. Ez nem jelenti azt azonban, hogy azt gondolnám, a futballvilág tartozik egy európai trófeával az Atlétinek vagy bárkinek, mert az ilyen serlegeket nem tartozás vagy kegyelem által lehet elnyerni, ezeket a címeket bizony a pályán kell megszerezni. Ha az Atlético Madrid így tesz, ha megnyerik a Bajnokok Ligáját, én leszek az első, aki gratulál nekik. Ha megnyerik a bajnoki címet is, akkor a szurkolóik az egytizenharmadát érezhetik át annak, amit egy Real Madrid szurkoló érez. Ezt pedig tudom, nehéz megérteni.
Lunin nagy kihívása: harc a játékpercekért
A Real Madrid elsőszámú kapusa jelenleg egyértelműen Thibaut Courtois, az ukrán hálóőr pedig az ő tartaléka lehet azután, hogy az utóbbi időben kölcsönben a Leganés, a Real Valladolid és a Real Oviedo csapatában szerepelt. Utóbbi együttesnél sikerült a lehető legtöbbet kihoznia magából, így megérdemelt helye van a Real Madrid keretében.
Az U20-as világbajnokságon már megmutatta, mire képes, itt a legjobb kapusnak járó elismerést is begyűjtötte, de csak hétszer játszott a Leganés színeiben és mindössze kétszer húzhatta magára a Valladolid mezét, így a blancóknak nem maradt más választása, visszahívták és az Oviedóhoz küldték.
Lunin még mindig csak 21 éves, de nagyon modern hálóőr benyomását kelti. Testalkata belga kollégájához hasonló, a királyi gárda pedig azzal fejezte ki belé vetett bizalmát, hogy 8,5 millió eurót sem sajnált érte – plusz 4 milliót a bónuszokkal együtt. Az Oviedóban 20 találkozó jutott neki, teljesítményét pedig ott és Madridban is elismerés övezte.
Úgy tér most vissza, hogy tudja, esélytelen a kezdőbe kerülnie, ha Zinédine Zidane viszont megadja neki a lehetőséget, mindenképp azon lesz, hogy legalább gondolkodóba ejtse a francia szakembert.
Modrić kiérdemelte a szerződéshosszabbítást
A horvát mágus tökéletes példája annak, hogy nem a kezdet, hanem a vég az igazán fontos. Szeptemberben a szerződéshosszabbításról szóló híreket még teljesen másképp fogadtuk. Az akkor a 34. életévét betöltő játékos elvesztette a helyét a kezdőben, a teljesítménye is hagyott kívánnivalót maga után, és a sérülések sem kímélték.
Talán az Aranylabda elnyerése után túlságosan leengedett. Most azonban minden megváltozott. Az újraindulást követően ismét előhúzta a varázspálcáját a kalapból, és a bajnokcsapat élére állt, kulcsszerepet játszva az utolsó 11 döntőben, melyből a királyi gárda 10-et megnyert egy döntetlen mellett.
Megváltozott kontextus
A középpályás jelenlegi szerződése 2021-ben jár le, a teljesítménye alapján pedig nehéz lesz a vezetőségnek elutasítani a szerződéshosszabbítási kérelmét. Az Inter 2018-ban megpróbálta megszerezni a veterán játékost, ez azonban csak arra volt jó, hogy a fizetése jelentős mértékben megemelkedjen, így a csapat egyik legjobban fizetett labdarúgójává vált Gareth Bale és Sergio Ramos mellett.
Most azonban a körülmények megváltoztak és ezt ő is tudja. A játéka majdhogynem tökéletes, de lassan 35 éves lesz, így logikus, hogy a vezetőség már az utódját keresi. Luka szó nélkül alkalmazkodni fog a helyzethez, mivel megoldás szeretne lenni, nem pedig probléma. Ennek érdekében beleegyezik majd abba, hogy a fizetése csökkenjen, így a klub és ő is jól jár, hiszen itt folytathatja pályafutását.
Modrić sérülései miatt megnyílt az út Fede Valverde előtt, az uruguayi pedig nem habozott, kihasználta a lehetőséget – olyannyira, hogy a vezetőség komolyan fontolóra vette Lukita elengedését. Ez nem hagyta nyugodni a veterán középpályást, aki mondhatni új életre kelt. A 11. fordulótól kezdve egészen a 32. játéknapig minden alkalommal pályára lépett, a 33-on is csak eltiltás miatt nem állhatott csapata rendelkezésére. Folyamatosan egyre többet nyújtott, az idény végére pedig már átlagosan 49 sikeres passz állt a neve mellett meccsenként.
A mögöttünk hagyott szezonban ötször volt eredményes: háromszor a bajnokságban, egyszer pedig a BL-ben és a Spanyol Szuperkupában. Összesen 2631 percet töltött a zöld gyepen minden sorozatot figyelembe véve, ezzel a kilencedik helyre fért fel a csapaton belül, megelőzve többek között Marcelót (1854 perc), Viníciust (1817) és Eden Hazard-t (1545).
A tekintély és irányítói készség, amit a csapat szíveként áraszt, teljesen sajátos. Amikor legjobbját nyújtja, Zidane létfontosságú elemként tekint rá, akit nem lehet kihagyni a képletből. Kulcsszereplő volt a Manchester City elleni visszavágón is, 83 percet töltött a pályán. Nem ez volt a legjobb meccse, de az egész gárdáról elmondható ez.
Ødegaard egyre növekvő árnyéka
A következő idényben viszont új vetélytársa akad a folyamatosan fejlődő norvég tehetség, Martin Ødegaard személyében. A fiatal irányító egy évet töltött kölcsönben a Real Sociedad együttesénél, mielőtt Zidane kérésére a Real Madrid hazahívta őt, dacára annak, hogy szerződése eredetileg 1+1 évre szólt Baszkföldön.
A jelenlegi állás szerint Modrić kontraktusa jövőre lejár, helyét pedig fiatal kollégája veszi át. A klub azonban egy sokkal kedvezőbb megoldással is számolhat: a horvát mágusnak továbbra is lehetőséget adnak, míg Ødegaard rendszeres kezdővé növi ki magát. A fiatal játékosnak fel kell kötnie a gatyáját, mert nem úgy néz ki, hogy Luka könnyen adná a helyét.
Ødegaard visszatérésének okai
Másfajta játékos
A királyi gárda szurkolói közül sokan csodálkozhatnak azon, hogy mennyi minden változott azóta, hogy a fiatal, a csapatnál rosszul teljesítő játékost a klub kölcsönben Hollandiába küldte. Ekkor még sokan úgy gondolták, hogy ő is csak egy a sok csodatini közül, aki végül nem lép majd pályára a „nagyok” között.
Az irányító azonban nem az, akit 16 éves korában megismertünk, sportolóként és a pályán mutatott teljesítményét tekintve is rengeteget változott. A Real Sociedadnál megkapta a lehetőséget és élt is vele, így megtapasztalhatta, milyen is egy csapat húzóemberének lenni. Tekintve, hogy a bajnokság egyik legtermékenyebb középpályása volt a mögöttünk hagyott idényben, érthetetlennek tűnik, hogy miért nem a góllövéssel hadilábon álló Madridban játszott a baszk együttes helyett.
Olcsó „vétel”
A tehetséges játékos visszatérésére ingyenes transzferként is tekinthetünk, ami különösen jól jön a jelenlegi gazdasági helyzetben. A blancóknak a játékoseladásokból bevételt kell produkálniuk a szezon kezdete előtt, és az új igazolások nyélbe ütése is problémába ütközhet. Éppen ezért olyan fontos a norvég hazahozatala.
Fantasztikus formában van, egy centet sem kell fizetni érte, a fizetése is elfogadható, nem problémás, ellentétben Gareth Bale-lel és James Rodríguez-szel. Egy olyan középpályás megszerzése, mint például Paul Pogba, komoly anyagi megterheléssel járna a vételárat és a fizetést tekintve, ráadásul egyfajta nyomás is helyeződne az illetőre. Ødegaard effajta problémák nélkül érkezik, lényegében cicoma nélkül surran be a hátsó ajtón, miközben a spanyol bajnokságban is bizonyított, első osztályú játékossá vált.
A középpálya, amire ráfér a frissítés
A Casemiro, Kroos, Modrić trió az elmúlt években az európai középpályák ura volt, kulcsfontosságú szerepet játszva a klub nemzetközi sikereiben. Azzal azonban nem lehet vitatkozni, hogy ők is öregszenek, és szükség van a vérfrissítésre. A Manchester City elleni vereség alkalmával teljesen nyilvánvalóvá vált a változtatás szükségessége, a vezetőség pedig hisz abban, hogy most van itt az ideje a középpályás sor feltöltésének.
Zidane is jól ismeri
A francia szakember jól ismeri már a norvég irányítót, hiszen a Castillában dolgoztak már együtt. Zidane irányítása alatt Ødegaard 25 mérkőzést játszott a második számú együttesben, teljesítménye alapján pedig megérdemelten kapott lehetőséget az első csapatban is, Carlo Ancelotti révén. Zidane minden előszezon alkalmával figyelemmel követte tanítványát, és közösen hoztak döntést annak függvényében, hogy mi a legjobb a játékos számára.
A korábban említett középpályára nehéz lesz bekerülni, de a 2020-2021-es idényben a Real Madridnak szüksége lesz egy olyan játékosra, mint amilyen a norvég irányító.