Gyászhír: Elhunyt Javier Marías
A Real Madrid C.F., a klub elnöke és vezetősége mélyen megrendülve értesült arról, hogy Javier Marías a spanyol és az egyetemes irodalom egyik legkiválóbb írója, egy nagyszerű madridista, aki mindig is szenvedéllyel élte meg a Real Madrid iránti szeretetét, elhunyt.
A Real Madrid ezúton szeretné kifejezni részvétét, szeretetét és támogatását egész családjának és szeretteinek.
Javier Marías 70 éves korában hunyt el. Nyugodjon békében.
Stielike: A mai srácok koraérettebbek, de ez nem jelenti azt, hogy jobbak is, mint mi voltunk
Mire emlékszel az 1981-es BEK-döntőről? Gondolod, ha Cunningham és te 100%-os állapotban lettetek volna, megnyeritek azt a meccset?
Vessünk egy pillantást az akkori csapat körüli történésekre, a klub elképzeléseire. Az 1977-es, katasztrofálisan sikerült szezont követően Bernabéu leigazolta Quique Wolffot, Juanitót és velük együtt engem is. 1978-ban, 1979-ben és 1980-ban bajnokságot nyertünk, 1979-ben a Király-kupa döntősei, valamint a BEK elődöntősei voltunk. Vagyis volt három jó évünk, azonban 1979 végén távozott a csapatból Juan Sol, Quique Wolff és Henning Jensen, majd a rákövetkező évben Pirri, a csapatkapitány Mexikóba igazolt, míg Roberto Martínez szintén elment. Igaz, hogy ő már nem volt a kezdő csapat tagja, de személyiségének köszönhetően nagy hatással volt az öltözőre.
Gyakorlatilag három év alatt elveszítettük a csapatunk felét, de a komolyabb problémát mégis az jelentette, hogy a helyükre nem érkeztek hasonló kaliberű játékosok. A meghatározó játékosok távozásán kívül tovább súlyosbította a helyzetet Bernabéu 1978-as halála. Az őt követő Luis de Carlos nem volt hajlandó a klub pénzéhez nyúlni. Egyszóval Cunningham és a magam sérülésére nem hivatkozhatok mentő körülményként, hiszen a csapat összességében komoly erőfeszítéseket tett a döntőbe jutásért.
Nemrégiben megnéztem az 1977-es El Clásicót. Azon a mérkőzésen tevékeny részt vállaltál abban, hogy a Madrid nyerni tudott a Camp Nou-ban. Megdöbbentő volt látni, hogy mennyire jól megértettétek egymást Del Bosquéval. Mondanál néhány szót a vele való kapcsolatodról, illetőleg a csapatban betöltött szerepedről?
Az 1977/78-as szezonban gyakran szerepeltünk Wolffal és Del Bosquéval a középpályán. Quique, akárcsak én, akkor érkezett a fővárosba, a beilleszkedésünk szempontjából fontos volt, hogy olyan tapasztalt játékosok legyenek mellettünk, mint Pirri, Goyo, vagy Del Bosque. Vicentének hiányzott a sebessége, de remekül látott a pályán, kiváló volt a technikája és elég érett volt ahhoz, hogy felmérje az erősségeit és gyengeségeit. Mindezek mellett hihetetlenül intelligens és emberséges volt. A sportszakmai felkészültség és a szociális érzék ilyen kombinációja elősegítheti, vagy épp gátolhatja két ember együttműködését. Ami kettőnket illet, tökéletesen megértettük egymást, s amikor a középpályán ilyen összhang uralkodik, nehéz hibát véteni. Annak a szezonnak egy bajnoki cím lett a vége, jómagam pedig 13 találatig jutottam.
Te voltál Bernabéu egyik utolsóként szerződtetett játékosa. Emlékszel vele kapcsolatban valamire? Van valamilyen történeted róla?
Először is meglepetésként ért, hogy személyesen tekintette meg a Borussia Mönchengladbach – Dinamo Kijev meccset annak érdekében, hogy meggyőződhessen a szerződtetésem szükségességéről. Aztán amikor a Real Madrid játékosa lettem, megdöbbenten és lenyűgözve szemléltem, milyen tisztelet és szeretet övezi a személyét. És bár addigra nagyon megviselte hosszantartó betegsége, mégis rengeteg időt töltött a klub intézményeiben. Amikor találkoztunk, rendre németül köszöntött. Elmondása szerint a háború alatt ragadt rá néhány német kifejezés. Egy nap, amikor épp távozott a Calle de Castellana-i komplexumból, összefutott édesapámmal, megölelte őt, és megköszönte neki, hogy elengedett a Real Madridhoz.
Milyen poszton játszottál? Védekező középpályás? Söprögető? Létezik még egyáltalán a te pozíciód?
A pálya közepén kezdtem játszani, de Pirri távozásával rövid időn belül a söprögető pozíciójában találtam magam. Imádtam a középpályát a sok passz, labdaérintés és folyamatos szerepvállalás miatt, de legalább ennyire szerettem a söprögető pozícióból adódó felelősségvállalást is. Azt, hogy a középpálya hogyan működött, mindig az aktuális játékfelfogás és taktika alakította. Szoros emberfogás esetén közvetlenül ott védekezel, ahol az ellenfeled a labdát birtokolja, s amint megszerzed a játékszert, abból a pozícióból indítod is a támadást. Az én egykori pozíciómat a mai modern labdarúgás a védekező középpályások közé sorolja (6), míg támadóbb felfogás esetén a támadó középpályások közé (10). Akkoriban mindhárom középpályás a 8-as pozícióban játszott.
Melyik jelenlegi játékos hasonlítható hozzád leginkább?
Szerintem a különböző korszakok közötti összehasonlítás felesleges és értelmetlen. Én nagyon fiatalon kezdtem a futballt, az utcán tanultam az alapokat, majd tizennyolc évesen már egy profi klubnál játszottam. Ma a klubok lényegesen fiatalabb tehetségeket keresnek. Legtöbbjüket kiszakítják a szülői házból, akadémiákra költöztetik őket és labdarúgáson kívül matematikát, földrajzot, sőt még nyelveket is tanítanak nekik. Ez egy merőben eltérő koncepció, ami természetesen a jellem, személyiség fejlődésére is másképp hat. A mai srácok kétségtelenül koraérettebbek, de ez nem jelenti azt, hogy jobbak is, mint mi voltunk. A klubok korai bevonódása függővé teszi a fiatalokat, és olyan problémákat idézhet elő, amelyek befolyásolják a döntéshozatalt és felelősségvállalást.
Nem gondolod, hogy az embereknek többet kellene beszélnie a te korszakod Real Madridjának középpályásairól? Úgy tűnik, hogy az az időszak túlságosan alulértékelt, s nem beszélnek róla eleget, amikor a klub történelmének legjobb csapatait emlegetik.
Gyorsan változó időket élünk. Egyrészt felfoghatatlan számomra, hogy valaki, aki egy napon profi labdarúgó akar lenni, nem ismeri a történelmet, nem tudja, ki volt di Stéfano, Puskás vagy Pelé. Másrészt abban nem látok semmi kivetni valót, hogy az emberek többsége kizárólag a legnagyobb csapatokra emlékszik. A Real Madridnál egy bajnoki cím megszerzése hétköznapi tettnek számít, így ha a legjobbakról akarunk diskurálni, bizonyosan a Bajnokok Ligája szolgáltat ehhez alapot. 1981-ben döntőt játszottunk a Liverpool ellen egy olyan játékoskerettel, amely tagjainak fele még válogatott sem volt. Számomra ez hatalmas siker lenne, azonban a közvélemény nem tart számon egy olyan csapatot, amely második lett a sorozatban.
Tudnál mesélni valamit Juanitóról, amit még nem hallhattunk?
Ami a technikai készségeit illeti, elmondhatom, minden adottsága megvolt ahhoz, hogy a világ legjobbjai között tartsák számon. Cseleivel rendre talpra állította a közönséget, sőt, a csapattársaktól is elvárta, hogy keressék egymást, bátran törjenek be az ellenfél területére. Annyira gyors volt, hogy szabályosan szinte lehetetlen volt megállítani. Tény, hogy időnként az is bosszantó volt, ha az összjáték helyett cselezésbe kezdett, majd a harmadik, elrontott csel után az egész csapat sprintelhetett hátra. Mégis azt gondolom, hogy ennél nagyobb problémát jelentett, hogy nem tudott úrrá lenni az érzelmein. Ezek az érzelmi kitörések ugyan nem tartottak néhány másodpercnél tovább, de annál többet ártottak a megítélésének.
Te, aki Camacho mellett játszottál, milyennek láttad utána Roberto Carlos-t vagy Marcelót?
1977 nyarán érkeztem egy akkor már kivételes képességű, remek formában lévő Camacho mellé. Le-föl száguldott a bal szélen, közvetlenül azután, hogy leszerelte ellenfelét, már váltott is át támadásba. Mindössze huszonkét esztendős volt, de egyértelmen alapembernek számított. Majd 1978 elején elszakadt a térdszalagja, akkoriban pedig a sportorvoslás gyakorlatilag nem létezett, úgy tűnt, hogy ez a sérülés véget vet a karrierjének. Felfoghatatlan, amit ennek az embernek el kellett szenvednie, hogy újra pályára léphessen. Operációk sora Spanyolországban és Franciaországban, rengeteg gyógyszer, rehabilitáció… De végül sikerült neki. A kérdésedre válaszul, Camachóhoz leginkább Gordillo hasonlított.
2003-ban, miután a Real Madrid vereséget szenvedett a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Juventus ellen, úgy nyilatkoztál, hogy a csapat „nem volt elég tökös”. Roberto Carlos válasza annyi volt, hogy „Ki az a Stielike?” Emlékszel még erre? Beszéltél erről valaha Roberto Carlosszal?
Nézd, végsősoron nem mondott rólam semmi rosszat. Ma, ha nem becsmérled az edzőt, vagy nem kritizálsz élesen egy játékost, akkor az elmondottak nem számítanak. Úgy vélem, ha valóban nem ismert, az a klub történelme és a munkája iránti tiszteletlenségből fakadt. Ez olyan, mintha én nem tudnám ki az a Santamaría, Zoco, Grosso vagy Amancio.
Tartod még a kapcsolatot az egykori csapattársakkal?
Még kötődöm valamicskét a veterán csapathoz. Nemrég Algeciras-ban volt egy öregfiúk meccs, s mivel Málagában élek, természetesen kilátogattam a mérkőzésre. Remek érzés volt újra találkozni néhány korombeli játékossal, például San Joséval, Agustínnal és Martin Vázquezzel. Évtizedek óta nem láttuk egymást.
Mi a véleményed a jelenlegi Real Madridról? Tchouaméni helyettesítheti Casemirót? A csapatnak szüksége lenne Benzema helyettesítőjére?
Az emberek gyakorta megfeledkeznek arról, hogy egy játékos leigazolása nem egyszerűen arról szól, hogy kiemeljük a korábbi csapatából, hanem az új csapatához való alkalmazkodásról is. Egy friss igazolás csak akkor tud a képességeihez mérten teljesíteni, ha 100%-osan integrálódott, és érti a klub igényeit, elvárásait. A lehető leggyorsabban meg kell értenie a spanyolokat, a spanyol futballt, a helyi szokásokat. És ha már azt gondolnád, hogy sikerült a beilleszkedés, akkor jönnek a játékos szülei, vagy az ügynöke, akik képesek komoly gondokat okozni. Legtöbbször a szurkolók és sajnos a sajtó munkatársai sem akarják észrevenni, látni, hogy egy-egy teljesítmény mennyi egyéb tényezőtől függ. Figyelemmel arra, hogy az átigazolási szezonnak vége, felesleges bármilyen új emberről beszélni.
Alaba: Casemiro olyan helyzetbe került, mint én egy évvel korábban
A Bayernnél eltöltött éveid során bizonyítottad, hogy az a típusú labdarúgó vagy, aki a pályán rengeteget kommunikál a társaival. Mennyire igaz ez rád a Real Madridnál?
Az első naptól fogva folyamatos interakcióban vagyok a csapattársaimmal, ez a játékstílusom részévé vált. Azon túl, hogy ezt alapból megkövetelik tőlem, önmagammal szemben is elvárás.
Mi a helyzet a nyelvvel?
A pályán már gond nélkül tudok spanyolul instrukciókat, utasításokat adni. Az első hetekben intenzíven tanultam a nyelvet. Kifejezetten fontosnak tartottam, hogy mielőbb megtanuljam az alapokat. A társakkal jól megértetem magam, de a tudásom valószínűleg nem elég ahhoz, hogy interjút adjak.
Eddigi pályafutásod során – legyen szó csapattársról vagy ellenfélről – ki volt az, akivel a legtöbbet kommunikáltál?
Elsőre Thomas Müllert mondanám, de Dante is ilyen játékos volt. Mikor még a védelem szélén játszottam, Dante volt hozzám a legközelebb, rengeteget beszélt hozzám, nagyon sok segítséget kaptam tőle.
Rajtad kívül még ki az a Real Madrid csapatából, aki utasítja, irányítja a többieket?
Ebben a csapatban ez a feladat több játékost is érint: rajtam kívül jellemzően Modrić, Benzema és Kroos vállalja a kommunikációt a többiekkel.
Modrić, Kroos és Casemiro jó ideje alkotott tökéletes hármast a középpályán. Mit gondolsz a brazil távozásáról?
Egy évvel ezelőtt hozzá hasonló helyzetben voltam magam is, épp ezért sokat beszéltünk erről a kérdésről. A Real Madridnál eltöltött kilenc év után új kihívásra vágyott. Teljes szívemből kívánom neki a legjobbakat.
Néhány évvel ezelőtt már volt lehetőséged együtt dolgozni Ancelottival a Bayernnél. Mennyiben változott az azóta eltelt időben?
Mind emberként, mind edzőként ugyanolyan, még mindig ugyanazokat az értékeket képviseli. Talán az edzések metodikája és a formációi változtak valamicskét.
Mennyiben hasonlít egymásra Uli Hoeneß és Florentino Pérez?
Mindketten nagyszerű személyiségek, akik élnek-halnak a klubjukért. A lehető legközelebb akarnak lenni a csapathoz. Florentino minden mérkőzés után, néha edzéseket követően is bejön az öltözőbe, hogy beszélgessen velünk, játékosokkal. Uli Hoeneß is gyakran tett így. Számukra fontos, hogy tudják, hogyan érzik magukat a játékosok.
Mennyire volt szoros kapcsolatod Hoeneß-szel?
Tizenhat esztendősen érkeztem Münchenbe, s mondhatom, hogy kezdettől fogva nagyon különleges volt a kapcsolatunk. Gyakran hívott az irodájába, hogy tanácsokkal lásson el vagy, hogy megkérjen valamire. Emlékszem, egy alkalommal azt mondta nekem: „Azt akarom, hogy nagyobb felelősséget vállalj a pályán és az öltözőben is.” Mindig nyílt és őszinte volt a kommunikációnk. Uli Hoeneß mind emberként, mind labdarúgóként nagy segítségemre volt. Mindvégig inspirációként szolgált a számomra.
Milyen volt a búcsú tavaly nyáron?
Az utolsó mérkőzésem után elköszöntem tőle és Karl-Heinz Rummeniggétől is. Az együtt eltöltött hosszú és sikeres időszakra tekintettel természetesen egy igen érzelmes búcsú volt.
A Bayerntől való távozásod után másfajta hangok is előtérbe kerültek: Hasan Salihamidžić nemrégiben elismerte, hogy hibát követett el a veled való tárgyalások során. Azóta beszéltetek egymással?
Nem, nem vagyunk kapcsolatban, de határozottan minden rendben köztem és a Bayern között. Inkább szeretek előre tekinteni, mint hátra.
Pini Zahavi mellett édesapád, George is rendszeresen ellát tanácsaival. Miként befolyásolta a vele való kapcsolatodat viharos válásod a Bayernnel és a Real Madridhoz történő átigazolásod?
Nagyon szoros a kapcsolatom édesapámmal, rendszeresen, sőt minden nap beszélünk egymással. Nagy segítségemre van abban, hogy tisztán lássak, és a futballra tudjak koncentrálni.
Beszélgettek a teljesítményedről?
Tizenhét éves korom óta jár ki a hazai meccseimre. Minden idegenbeli találkozó után ő az első, akit felhívok a buszról. Beszélgetünk a játékomról, megosztja velem őszinte véleményét. Másnap megküldi a különböző statisztikákat, amiket közösen kielemzünk.
Édesapád zenész volt, míg a nővéred, Rose May, énekes. Milyen szerepet játszott korai éveidben a zene?
Zenében nőttem fel, nálunk állandóan szólt valami. A zene meghatározó a családunkban. Rengeteg a cd, a bakelit. Földön, vízen, levegőben: zene, zene, zene. És persze mindig mindenki együtt énekelt…
Elgondolkodtál valaha egy énekesi karrier lehetőségén?
Természetesen álmodoztam ilyesmiről, de hamar rájöttem, hogy ebből nem lesz semmi. Ahogy a focit, úgy a zenét is kiskorom óta imádom.
Játszol valamilyen hangszeren?
A szüleim tanítottak zongorázni és gitározni, de nyilvánvalóvá vált, hogy a nővéremnek sokkal nagyobb tehetsége van ezekhez.
Tudsz játszani ezeken a hangszereken?
Igen, egy dalt el tudok játszani gitáron, kettőt pedig zongorán.
Gyerekkorodban jártál édesapád koncertjeire?
Elég gyakran. Néha a színfalak mögött, néha a színpad szélén voltam, olykor a közönség soraiban ültem. Mindenre élénken emlékszem. A bécsi fellépése a Donauinselfesten igazán különleges volt. Hihetetlen volt látni, mennyien hallgatják édesapámat.
Milyen zenét hallgatsz?
Leginkább hip hopot, R’n’B-t és keresztény zenét.
Ki az öltöző zenefelelőse? Ott milyen zenék szólnak?
Karim Benzema. Mindenféle zenét játszik.
Nővéreddel közösen éttermet nyitottatok Bécsben. Honnan jött az ötlet?
A szüleim tudták rólam, hogy szívesen kísérleteznék a gasztronómia területén. Volt egy ötletük, amivel megkerestek, s ami nagyon megtetszett, végül pedig közösen úgy döntöttünk, hogy éttermet nyitunk. Az egész folyamatot nagyon élveztük. Amikor Bécsben járok, az első utam az étterembe vezet.
Nemrégiben a "Viola Investment GmbH – Friends of Austria" tagjaként résztulajdonosa lettél a nevelőegyesületednek. Mi késztetett erre a lépésre?
Az Austria Wien a szívem csücske. Nagyon hálás vagyok a klubnak. Nem is volt kérdés, hogy a nehéz időszakban segítségükre sietek. Állandó figyelemmel követem a klub körüli történéseket, nézem a meccseiket és rendszeresen beszélek az ottaniakkal.
Elképzelhetőnek tartod, hogy a jövőben visszatérj?
Egyelőre ez igen távolinak tűnik a számomra. Sosem tekintek ennyire messzire a jövőbe. Még fogalmam sincs, hogy mi lesz velem néhány év múlva, vagy amikor végleg befejezem a labdarúgást.
Az a pletyka járja, hogy a Galatasaray nagy rajongója vagy. Igaz ez?
Valóban szimpatizálok a klubbal. Kiskoromban Bécs utcáin játszottam, sok barátom Törökországból származott. Három lehetőségem volt: Galatasaray, Beşiktaş vagy Fenerbahçe. Nagyon hamar eldőlt, hogy a Galatasaray lesz a kedvencem. Arra már nem emlékszem, hogy ennek mi volt az oka. A Galáról minden isztambuli derbit együtt néztem a barátaimmal.
Kroos: Idegenben nyerni soha nem könnyű
Kroos:
„Teljesen normális, hogy egy idegenbeli meccsen szenvedünk. Egészen a szünet előtti egyenlítő találatukig remekül irányítottuk a mérkőzést. A második félidő utolsó harminc percében igyekeztünk visszaszerezni a kontrollt, láttuk, hogy fáradnak, mi pedig kihasználtuk ezt. Nem könnyű idegenben nyerni, nekünk azonban sorozatban harmadszor is sikerült. Érthető, hogy most nagyon elégedettek vagyunk.”
„Fontos, hogy tudjuk, miként kell kezelni a nehezebb szituációkat. Az ellenfeleink mind kiemelkedő minőséget képviselnek, mostantól pedig 3-4 naponta játszunk majd mérkőzést. A szezon során lesznek nehezebb időszakok, de ezeket tudjuk kezelni.”
„Fogalmam sincs, hogy Benzemát izgatja-e a Lewandowskival vívott csata, erről őt kellene megkérdezni. Számunkra nem elsődleges szempont az egyéni díjak megnyerése. Az a fontos, hogy Benzema támogassa, segítse a csapatot, és ő ezt rendre megteszi. Ma ismét villant, ennek jelentőségére felesleges is szót fecsérelni.”
Rodrygo:
„Boldog vagyok a visszatérésem miatt, és mert ismét a csapat hasznára válhattam. A bajnokság épphogy kezdetét vette engem pedig örömmel tölt el, hogy máris van egy gólpasszom, illetőleg hogy sikerült nyernünk.”
„Az első félidőben jobbak voltunk, nekik azonban a szünet előtt sikerült egyenlíteniük. A második félidőben megnehezítették a dolgunkat. Az edző azt kérte tőlem, hogy a második hullámban támogassam a csapat támadásait, így tudunk zavart kelteni. Én megtettem, amit kért és működött.”
„Benzema megköszönte a gólpasszt. Pontosan tudtam, hogy hol helyezkedik majd, hiszen mindig a megfelelő pozícióban van. Nekünk csak az a dolgunk, hogy eljuttassuk hozzá a labdát, a többit ő megoldja.”
Courtois:
„A góljukig alig akadt tennivalóm. Onnantól megérkeztek a mérkőzésbe, a második játékrészben már sokkal kiegyenlítetteb volt a küzdelem. Természetesen örülök ennek a győzelemnek, megmutattuk, hogy kiváló fizikai állapotnak örvendünk. Remek játék, megérdemelt győzelem volt.”
„Tudtuk, hogy szögletrúgásokból okozhatnak problémát, volt is néhány veszélyes, ámde sikertelen próbálkozásuk. Az egyenlítő találatuk megváltoztatta a játék képét, magabiztosabbak lettek, nagyobb nyomást gyakoroltak ránk. A második félidőben nekik volt több helyzetük, végül azonban mi magunk is sok lehetőséget alakítottunk ki, s ezeknek köszönhetően sikerült megszerezni a győzelmet.”
„Mindazok, akik már a Monacóban is látták játszani Tchouaménit, pontosan tudják, hogy nem csupán fizikálisan, de technikailag is igen felkészült. Talán kicsit nehezebben alkalmazkodott a Real Madrid játékához, de mostanra láthatóvá vált, mennyire jó mind az edzéseken, mind a meccseken. Amellett, hogy jó védekezésben, támadásban is hasznos. Ez fontos, örülök neki. Folyamatosan fejlődik, ennek köszönhetően pedig nélkülözhetetlen láncszeme lesz a csapatnak.”
„A Betis kiválóan játszik. Az előző idényben kiélezett párharcot vívtunk egymás ellen. Jól futballoznak, rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. Megfontoltnak kell lennünk, de meg kell szorongatnunk őket. Egy jó mérkőzésre számítok. Lassan itt a Bajnokok Ligája is, szóval remélem, hogy az első hazai mérkőzésünket győzelemmel ünnepelhetjük. Nem lesz egyszerű, de van egy hetünk felkészülni és készen állni a találkozóra.”
Ancelotti: Nyertünk, mert több energiánk maradt, mint a riválisunknak
Intenzitás: „Camavinga már az elmúlt esztendőben is meghatározó játékosnak bizonyult. Amikor a játék akadozóvá vált, az ő energiája lendületet adott a csapatnak, akárcsak Rodrygoé, Valverdéé vagy Vinícius-é. Megnyertük a mérkőzést, mert több energiánk maradt, mint a riválisunknak. Jól kezdtük az összecsapást, kontroll alatt tartottuk a játékot, majd gyorsan gólt szereztünk. Ezt követően csökkent az intenzitás, elöl nem voltunk kellőképp hatékonyak, a szünet előtti egyenlítő találat pedig mindent bonyolultabbá tett. A mérkőzés egy oda-visszavágó képét mutatta, amelyhez sikerrel alkalmazkodtunk. A második félidőben lassúak voltunk, nem tudtuk megfelelően előre játszani a labdát, ők pedig jól védekeztek. Változtatásokat eszközöltem, hogy kezelni tudjuk a problémákat.”
Tchouaméni: "Alkalmazkodnunk kell a játékstílusához, meg kell szoknunk, hogy olykor fellép a támadásokkal. Fontos a középpálya egyensúlya. A középpálya most úgy lett megszervezve, hogy Modrić és Valverde maradtak hátul, míg Tchouaméni játszott feljebb."
Hazard: „Hazard egy kiváló opció lett volna, de nem akartam megbontani a csapat egyensúlyát. Karim és Vinícius mellett már a pályán volt Rodrygo is, így egy újabb csatár beküldése kockázatos lépés lett volna. Hazard teljes bizalmamat élvezi, nem számít, hogy játszik-e, pályára lép-e vagy bemelegít-e. Meg fogja kapni a lehetőséget. Nem Hazard, Benzema, Mendy, Camavinga vagy Valverde edzője vagyok, én a Real Madrid edzője vagyok. Minden mérkőzés más. Ha Camavingával és Rodrygóval kezdtünk volna és Modrić és Kroos csereként álltak volna be, akkor elképzelhető, hogy az első 25 percet nem irányítjuk, s a mérkőzés végén nincs annyi energiánk, mint amennyi volt. Lutri, hogy egy-egy döntés beválik-e. Néha nyersz, néha veszítesz. Ma jó lóra tettem.”
A keret: „Ha kímélni akarnék egy játékost, akkor otthon hagynám. Négy cserét hajtottunk végre, ami akár öt is lehetett volna. Bármely játékost pályára küldhettem volna utolsóként, de Dani mellett döntöttem, mert rengeteg tapasztalattal rendelkezik.”
Rüdiger és Alaba: „Nagyobb hangsúlyt kívántam fektetni a fejpárbajokra, s megítélésem szerint ebben jobban támaszkodhatunk Rüdigerre. Emellett Alabában rengeteg lehetőség rejlik a szélen és támadásban egyaránt.”
Az Espanyol elleni kezdőcsapat
Kezdőcsapat:
1. Courtois
3. E. Militão
4. Alaba
8. Kroos
9. Benzema
10. Modrić
15. Valverde
17. Lucas V.
18. Tchouaméni
20. Vini Jr.
22. Rüdiger.
Cserék:
13. Lunin
26. Luis López
2. Carvajal
7. Hazard
11. Asensio
12. Camavinga
19. D. Ceballos
21. Rodrygo
23. F. Mendy
24. Mariano.
Ancelotti: A legjobb teljesítményre lesz szükség, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést
A csapat állapota: „Kroos meggyógyult, ahogy Rodrygo is felépült sérüléséből. Jelenleg Nacho, Vallejo és Odriozola nem elérhető. Jó formában vagyunk, készen állunk a holnapi meccsre. Tavaly veszítettünk ezen a pályán. Az Espanyol egy keményen küzdő ellenfél épp ezért meggyőződésem, a legjobb teljesítményre lesz szükség, hogy megnyerjük ezt az összecsapást.”
Rodrygo: „Sokkal meghatározóbb szerepe lesz az előttünk álló szezonban tekintettel arra a minőségre, amit az előző idényben mutatott jó néhány mérkőzésen. Idén biztosan több meccsen lép kezdőként a pályára. Számtalan lehetőségünk van: játszhat Vinícius oldalán, Benzema mellett csatárként, esetleg Benzema helyén. Ő egy kész játékos, akinek az idei lehet eddigi legjobb éve.”
Modrić tíz esztendeje: „Ez egy hihetetlen üzlet volt mind az ő, mind a klub szempontjából. A lehető legjobb helyre került, hogy megmutathassa a benne rejlő képességeket. Töretlenül nyújtja a tőle elvárható legjobb teljesítményt. Minden mérkőzésen, amelyen pályára lép, a legmagasabb szintet képviseli. Az edzéseken bizonyítja fáradhatatlanságát és szűnni nem akaró motivációját, hogy ezen a szinten folytassa.”
Asensio: „Jelenleg a lehetőségeit mérlegeli, mi pedig várunk. Szeptember 2-ra minden kitisztázódik majd. Ha úgy dönt, marad, fontos tagja lesz a keretnek, amennyiben inkább távozna, ezt elfogadjuk, s megvizsgáljuk azon lehetőségeket, amelyek mindkét fél számára előnyösek lehetnek. Tavaly nagyon sokat tett a csapatért, s ha marad, ez a jelenlegi szezonban is így lesz. Minden eshetőségre felkészültünk. Ha marad, az számomra mindenképp izgalmas lesz, ha megy, elfogadjuk a döntését.”
Mariano: „Mindenképp számítok Marianóra, de természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a világ legjobb csatára játszik a pozíciójában. Neki egyértelműen nehezebb a helyzete, mint bármely más játékosnak. Olyan csapatunk van, amelyben rengeteg lehetőség rejlik, épp ezért, ha Asensio távozna, nem igazolnánk új játékost.”
Ceballos: „Dani velünk marad, egy szemernyi kétségem sincs. Egyelőre nem jutott túl sok játékperchez, hiszen ezidáig hetente egy meccset játszottunk, jómagam pedig nem változtattam sokat a felálláson. A Betis elleni találkozót követően heti három alkalommal lépünk majd pályára, akkor majd több lehetősége lesz, megérdemli.”
Casemiro kiesése: „Ez nem pusztán taktikai szempontból, de az összeszokottságot tekintve is problémát jelent. Tavaly nagyon jól ment a játék, Casemiro sokat segített nekünk. Amikor elbúcsúzol egy ilyen labdarúgótól, az szomorú és fájdalmas. A mai napon élete egy új szakaszához ért, amihez sok sikert kívánok neki.”
Valverde: „Ő egy komplett futballista, aki bizonyította már, hogy a szélen is képes játszani. Azt nem tudom, hogy minden adottsággal rendelkezik-e, amire egy szélsőnek szüksége van, de kétségtelen, hogy képes kiemelkedő teljesítményre ezen a poszton. Állandó segítségünkre van, elképesztő energiákat mozgosít, ami lehetővé teszi a csapat számára, hogy nagyobb intenzitással játszunk.”
Versenynaptár: „Ha három naponta játszol mérkőzéseket, nincs sok lehetőséged. Intenzívebb edzésmunkát végeznek azok a játékosok, akik kevesebb percet kapnak, míg a többieknek pihenésre és regenerálódásra van szükségük. Az biztos, hogy a videóelemzések komolyabbak lesznek. De megszoktuk ezeket a körülményeket, ha kevesebbet dolgozol, kevesebb az esélye, hogy kárt szenvedsz.”
Az Espanyol elleni keret
Kapusok: Courtois, Lunin és Luis López
Védők: Carvajal, E. Militão, Alaba, Rüdiger és F. Mendy
Középpályások: Modrić, Kroos, Camavinga, Valverde, Lucas V., Tchouaméni és D. Ceballos
Támadók: Hazard, Benzema, Asensio, Vini Jr., Rodrygo és Mariano.
Kimaradt: Vallejo, Nacho és Odriozola sérülés miatt.
RCD Espanyol – Real Madrid CF (spanyol bajnoki mérkőzés, 3. forduló)
Helyszín: Barcelona (RCDE Stadion); Időpont: 2022.08.28. (vasárnap), 22:00 óra; TV: Spíler2
A Celta Vigo elleni kezdőcsapat
Kezdőcsapat:
1. Courtois
2. Carvajal
3. E. Militão
4. Alaba
9. Benzema
10. Modrić
12. Camavinga
15. Valverde
18. Tchouameni
20. Vini Jr.
23. F. Mendy.
Cserejátékosok:
13. Lunin
26. Luis López
5. Vallejo
6. Nacho
7. Hazard
11. Asensio
17. Lucas V.
19. D. Ceballos
22. Rüdiger
24. Mariano.
Hivatalos közlemény: Borja Mayoral
A Real Madrid C.F. és a Getafe C.F. mindenben megegyezett egymással Borja Mayoral átigazolása kapcsán.
Borja Mayoral 2007-ben érkezett akadémiánkra, azóta a Real Madrid tagja. A klubnál eltöltött ideje alatt 1 Bajnokok Ligáját, 1 Klubvilágbajnokságot, 1 Európai Szuperkupát és 1 Spanyol Szuperkupát nyert.
A Real Madrid minden jót kíván neki és családjának életének új szakaszára.