Francisco Gento mitikus karrierje
Hol is kezdhetnénk Gentóval. Néha vannak olyan karakterek a sport történelmében, akiket szavakkal nehéz leírni, akiknek története és alakja időtálló lesz. A Real Madrid, különösen az 1950-es években tele volt ilyen játékosokkal. Senkinek nem kell bemutatni, hogy ki is volt Gento, és milyen nyomot hagyott a Real Madrid történelmében. Az ő tehetsége köztudott egy olyan generáció soraiban is akiknek valószínűleg még a szülei is túl fiatalok ahhoz, hogy a szélsőt annak a legjobb éveiben láthatták volna.
Nehéz feladat bárkinek is a Real Madrid történelméről írni, különösen olyan alkalommal, amikor a visszaemlékezés hatványozottan fontossá válik. Elkezded újra felsorolni az összes eseményt egy olyan játékos életében, akinek semmi szüksége nincs bemutatásra, vagy megfagysz a csendben és rájössz, hogy nincs semmi új amit mondhatnál. Úgy mondom mindezt, hogy ezt a cikket ugyanúgy írom magam miatt, mint ahogy miattatok.
Régi Real Madrid meccseket nézni fáradságos lehet, főleg hogyha egy bizonyos okkal teszi az ember. A Real Madrid történetéről szóló polcom több okból is porosodik, az egyik az, hogy régi meccseket nézni kifejezetten nehéz. A meccsek mindig rossz minőségben elérhetőek, a spanyol tudásom limitált, ezért nem értem, hogy mit mond a kommentátor, és nem ismerem a játékosokat, ráadásul kevés ideig tudok csak koncentrálni.
Éppen ezek az okok is teszik naggyá azt, hogy az egyik kedvenc mérkőzésem az 1962-es BEK-döntő. 5-3-ra veszített a csapat, úgy, hogy a Madrid történetének néhány legjobb játékosa játszott csúcsformában. Di Stéfano fantasztikus volt, Puskás Ferenc egy hihetetlen mesterhármast szerzett, amihez csak a másik csapatban szereplő, szintén fantasztikus játékosokkal megáldott Benfica csatára Eusébio ért fel. Nem gondolom, hogy ez volt a legjobb meccse Gentónak a csapat színében, egy picit visszafogottabb teljesítményt nyújtott a csapattársakhoz képest. Viszont jól megmutatja a nézőnek, hogy milyen fizikális fenomén volt…
Úgy gondolom, hogy mai szemmel nézve is hihetetlen sebességgel rendelkezett, nem hiába gondolják úgy néhányan, hogy Gento volt – ahogy egyszerűen Puskás mondta: „a leggyorsabb dolog két lábon” – a Real Madrid és a futball történetében. Egy ilyen vita biztosan élvezetes lenne, de nagyon szeretnék egyensúlyt hozni ebbe a beszélgetésbe. A gyorsaság a központi eleme Gento sztorijának, de nem kell, hogy ez legyen a hagyatékának leginkább meghatározó eleme. Phil Ball kétoldalas írása a „The White Storm” nevű könyvben nagyon szigorú e tekintetben; a sebesség egyedül nem tesz valakit jó focistává, Gento igazi zsenije a kontrollban, céltudatosságban és a hatékonyságban mutatkozott meg.
Excerpt on Paco Gento from @sidlowe’s fine book. Watching old Gento highlights, it always looks like he's on fast-forward and everyone else is on normal speed. Was ahead of his time. R.I.P. pic.twitter.com/uEYHFwdmJX
— Rahul Kalvapalle (@Kalvapalle) January 18, 2022
Di Stéfano és Puskás is imádta a szélső játékát, hisz gyakran igen veszélyes helyzetekben kapták vissza a labdát tőle. A sebesség egy fegyver volt Gento kezében, amit ő kontrollált, sosem fordítva. Nagyon szerette felidézni azokat a jeleneteket, amikor egy sprint közben hirtelen behúzta a kéziféket, és befele húzott a magatehetetlenül elsodródó védőjét elhagyva. Képregénybe illő sorok ezek, és csak találgatni tudunk, hogy hány gólpasszt is adhatott ilyen módon.
Ezek mellett még 183 gólt is jegyzett? Valószínűleg a ráérő idejében???
Ez a karrier természetfeletti, de ezzel együtt emberi és hihetetlenül alázatos. A történet egy zöld tini madridi érkezésével kezdődött, akinek csak egy picivel volt több élvonalbeli tapasztalta, mint neked, vagy nekem. Összesen addig tízszer lépett pályára a Santander színeiben, de ennyi is elég volt, hogy meggyőzze Santiago Bernabéut arról, hogy mekkora tehetség is valójában. Kellett azonban két év ahhoz, hogy mindez megmutatkozzon a csapatban is. Elkápráztatta a csapattársakat az edzéseken, de nehezére esett átmenteni a teljesítményt a tétmeccsekre. Visszatérve Puskás Ferenchez, a magyar mesélt egy erőteljes Gento lövésről is, ami nem csak erős volt, de borzasztóan pontatlan is: „a lövés megzavarta a madarakat a fákon, és ezek után soha nem találtuk meg már azt a labdát”.
Hector Rial érkezése segített Gentónak jobban részt venni a csapat életében, de a szélső tehetsége és csodálatos gyorsasága biztosította azt, hogy tovább maradjon a csapat szolgálatában, mint társai. 37 évesen vonult vissza, a BDFutbol statisztikái alapján Puskás Ferenc volt a legidősebb játékos, aki a csapatban szerepelt a maga 39 évével, de a magyar a visszavonulását megelőző két évben már nem volt a kezdőcsapat tagja. Gento csak az utolsó szezonjában nem volt rendszeresen tagja az elsőszámú gárdának. A leggólgazdagabb szezonjai a harmincas éveinek közepén jöttek. Elnézve a régi meccseket, nyilvánvaló az, hogy képes volt magát fizikálisan is a legmagasabb szinten tartani. Ennek eredménye az, hogy nem csak a Real Madrid legsikeresebb játékosa mindmáig, hanem sokáig ő volt a legtöbbet foglalkoztatott is, egészen addig, amíg Carlos Santillana le nem hagyta Gento 600 meccses részvételét 1981-ben.
A rekordok, amiket 1971-es visszavonulásakor állított be, több mint fél évszázadig tartották magukat. Még mindig ő az egyetlen játékos, aki hat európai kupát nyert, a 23 csapattal megszerzett címét pedig a halála előtt pár nappal állította be Marcelo. Egy mitikus figurája távozott a klubnak, hiányozni fog minden szurkolónak.
Sebastiao Camavinga: Eduardo bezárkózott a szobájába, ha a Barca nyert az El Clásicón
Sebastiao a legidőseb Camavinga testvér. Az egész Camavinga család Madridba költözött, hogy támogassák a 19 éves tehetséget, de Sebastiao a saját életét éli. Az idősebb testvér fodrászként dolgozik Madridban, tömegközlekedéssel jár, hogy jobban megismerje a várost. „Az első pár hónapban egy szállodában éltünk. Már ekkor munka után néztem, mert nem szeretek egy helyben állni és semmit se csinálni. Az első pár hely, ahol interjúztam, nem tűnt túl barátságosnak, de egy közös barát révén végül sikeresen el tudtam helyezkedni."
Sebastiao jobban szereti a tömegközlekedést mint a saját kocsiját, mert így jobb képet kap a városról és annak lakóiról. „Sokat használom a tömegközlekedést, mert úgy vélem, hogy az a legjobb módja a város felfedezésének. Kocsival nem ugyanaz az élmény.”
„Nem hezitáltunk Madridba jönni. Egy nagyon egységes család vagyunk. Oda megyünk, ahova valamelyikünk megy, különösen igaz ez Eduardóra, hiszen az ő munkája sok áldozattal jár, és szüksége van a mi erőnkre és támogatásunkra.”
„Az üzlet nagyon hamar lezárult. Az utolsó percekben kezdték el a beszélgetést, és egy pillanat után már bumm, meg is állapodtak. Eleinte nehéz volt Rennes-ből Madridba utazni, de a kistestvérünk, és a szüleink is nagyon boldogok. A spanyolok sokat segítenek, az emberek nagyon kedvesek és a mentalitásuk is fantasztikus.”
„Már akkor láttam, hogy jó játékos válik belőle, amikor a grundon játszottunk gyerekként, és játszi könnyedséggel szerelte le a nála négy évvel idősebbeket. Elkezdte ezt ifjúsági szinten is megmutatni, mert a grundból hamar kinőtt.”
„A Real Madrid az egyetlen csapat a szívében. Amikor a Barca nyert az El Clásicón, akkor hisztizett és bezárkózott a saját szobájába. Látta, hogy érkezik a Madrid-vonat, amire könnyen lehet, hogy egy embernek csak egyszer van lehetősége felszállni az életében, és ő nem akarta ezt veszni hagyni. Mi pedig mindenben segíteni fogjuk továbbra is.”
Mijatović: Különösen szükségünk van egy olyan figurára mint Mbappé
Természetesen a beszélgetés fő témája a szeretett Paco Gento volt, aki ezen a héten távozott el tőlünk.
„Egy nagyon szomorú nap volt mindenkinek a Real Madrid életében, mert az egyik, hanem a legnagyobb játékos hagyott el minket. Az ő nyugodttsága és léte mindannyiunkban nagyon jó benyomást hagyott. Minden értelemben egy fenomén volt.”
Mijatović utána arról beszélt, hogy ki lehet a következő tiszteletbeli elnök. „Úgy vélem, hogy Amancio megérdemelné, de a Real Madrid történetében nagyon sokan vannak, akik tiszteletbeli elnökök lehetnének. Azt hiszem, hogy most Amanción van a sor.”
„Modrić hihetetlen. Amióta megérkezett csak a focinak, és a klubnak él. Az egész élete arról szól, hogy jól tudjon teljesíteni. Modrić és Benzema ma megmutatják, hogy a kor nem számít annyira. Ismerek sok olyan játékost, akik 25, vagy 26 évesek, de idősebbnek néznek ki, a teljesítményük alapján. Ők mindenkinek példák lehetnek, akik utánunk akarnak jönni.”
Happy Birthday Predrag Mijatovic
He scored the winning goal in the 1998 Champions League Final for Real Madrid.
In 1997 he was second in the Ballon d’Or ranking behind Ronaldo and ahead of Zidanepic.twitter.com/hrsnVvFB2s
— Football Remind (@FootballRemind) January 19, 2022
„Nagyon szeretem Bale-t, nagyon sok mindent elért az első fázisában a Real Madrid karrierjében, de az utóbbi években elengedte magát. Nagyon sok mindent elért és örülhetünk a karrierjének, hiszen egy fontos és szép nyomot hagyott a klubban. Nem hiszem azt, hogy vissza tudna innen jönni. Ez csak időpocséklás lenne.”
„Hazard? A belga vissza tud még jönni, de neki is ki kell venni ebből a magáét. Nagyon szerencsétlen volt a sok sérüléssel. Még mindig megtud lepni minket, de nagyon sok múlik rajta is."
Végezetül Mijatović Håland és Mbappé leigazolásának fontosságáról beszélt.
„Madridban mindig szívesen látják az igazi sztárokat, és amióta Cristiano elment, különösen szükségünk van egy olyan figurára mint Mbappé. A Madridnak mindig erősödnie kell, meglátjuk mi történik a nyáron, én örülnek hogyha mindketten a csapatba igazolnának. “
Egytől egyig: Barcelona – Real Madrid (2-3)
Real Madrid – 7,4 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Nem játszott kifejezetten jól, se rosszul a csapat tegnap este, a jelző amit használnék az a bosszantó volt. Látszott az egész meccs során, hogy amikor odateszi magát a csapat, akkor köze nincs a meccshez a Barcának, és lényegében akkor rúgtak gólt a fiúk, amikor akartak. Viszont ez az akarás csak a meccs elenyésző részében volt jelen, leginkább visszaállt teljesen a csapat, és kihagyta a támadásépítésből – az amúgy fantasztikusan teljesítő – CKM triót. Amikor nem csak az volt a terv, hogy Vininek, vagy Benzemának felpasszoljuk gyorsan, ők meg majd valahogy megoldják, hanem bevonták a középpályát is az akcióba, rendre ziccerbe tudtak kerülni. Baromira bosszantó volt számomra a meccs, mert könnyen meg lehetett volna szórni ezt a Barcát, amire én személy szerint a 2-6 óta várok. Mindezek ellenére sikeresen vette az akadályt a csapat, és zsinórban már az ötödik Clásicójukat nyerték meg a srácok, így túl sok rossz szó nem érheti a ház elejét.
Barcelona – 6,5 (szerkesztői pontszám: 5,5)
Nem játszott jól a Barcelona, inkább csak lelkesen, és agresszívan. Habár a tabella alapján jelenleg egy erősebb középcsapatról van szó, azért egy El Clásico mindig más kávéház, legyen bármilyen formában bármelyik csapat, bárki nyerhet egy ilyen találkozón. Viszont a Barca nem csak a betöltött pozíció alapján vált egy középcsapattá, hanem a mutatott játék miatt is. Semennyire nem jellemzi őket a tőlük elvárható szép, kombinatív játék, cserébe viszont a játékosaik feleslegesen agresszívak, brusztolnak, és erőből próbálnak gólokat szerezni. Xavi focija ezzel a Cruyff-féle iskola helyett inkább hasonlít egy jó, iparos, Cholo-féle csapatra. Ha tegnap a bíró csak egy picit komolyabban veszi a feladatát, akkor nem nagyon lett volna olyan játékosuk, aki ne sárgult volna be. Gavi, Busquets, Alves és Araújo esetében mind-mind voltak olyan szituációk, amikor talán pirosat is érdemeltek volna, de nemhogy a lap maradt el, sokszor még a szabadrúgás is. Az mindenesetre biztató, hogy a folyamatosan nyomó, magából mindent kiadó Barca ennyire tudja megszorongatni a félgőzzel játszó Realt.
A torna vesztese: Rubiales (szerkesztői pontszám: 0)
Kiosztottam az első nullámat én is, szerencsére ezt nem a csapatunk egyik játékosa kapta, hanem Luis Rubiales. Aki nem ismerné, ő a spanyol szövetség elnöke, neki köszönhető, hogy Szaúd-Arábiában, a szezon közepén van a torna, illetve neki köszönheti a spanyol válogatott, hogy esélye sem volt a csapatnak a 2018-as világbajnokságon, ugyanis menesztette az addig veretlen Lopeteguit közvetlenül a torna előtt, mert volt mersze a Real Madridhoz szerződni. Ezek után a felelősséget igazi úriember módjára rákente a csapatra és Pérezre, aki mindig az első számú választás, ha kell a publikumnak egy ellenségkép.
Sokatmondó képek voltak, ahogy terpeszkedik az arab sejkekkel az aranyozott trónján, és néz le a félig üresen kongó stadionban a meccsre, egy országban, ahol az alapvető emberi jogokat csak ajánlásnak veszik, de legalább közben szerzett egy kis zsebpénzt. Fantasztikus irányba halad a futball, szükségünk van még sok-sok olyan csapatra, mint a Newcastle, PSG vagy City, ahonnan lehetetlen igazolni, szükségünk van a téli VB-re egy olyan országban, ahol több százan halnak meg a stadionok építése során, szükségünk van kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi tornákra, ezek között meg még három Nemzetek Ligájára, szükségünk van arab országokba kiszervezett tornákra, szükségünk van 48 csapatos Bajnokok Ligájára, mert ezeket mind értünk, szurkolókért teszik, éppen megmentik a futballt az olyan veszélyes alakoktól, mint Pérez, aki Szuperligát akar. Az az igazán rossz.
— MINION-CHE (@aldidac73) January 12, 2022
A mérkőzés legjobbja: Mendy – 7,2 (szerkesztői pontszám: 9)
Az egyik legjobb meccse volt a franciának a csapat színeiben. Egyszerűen átjászhatatlan volt, Ferránt is és Abdét is zsebre vágta, egyszer nem tudtak elmenni mellette, emellett a támadásokba is jobban kapcsolódott be, a második gól előtt fantasztikusan verte meg Dani Alvest. Emlékezetes jelenetsor volt, amikor egy Barca helyzet után a saját tizenhatosnál kezdett egy cselsorozatba, megidézve a benne lakozó Ronaldinhót.
Thibaut Courtois – 8 (szerkesztői pontszám: 7)
Kétszer nem tudott hárítani a belga óriás, de ebből talán csak a másodikat lehetett volna megfogni, valami irgalmatlan nagy, földöntúli bravúrral. Ez nem sikerült, de ezt nem fogja senki felróni neki. Ezen kívül abban a kevés esetben, amikor kaput talált a Barca, résen volt, de az éppen mellészáló lövéseken is mind-mind látszott, hogy simán odaért volna. Nagyon tetszik, hogy együtt él mindig a játékkal, tegnap is volt egy alkalom, amikor egy védés után gyorsan indította egy kidobással a támadást, amiből újabb ziccert alakított ki a csapat. A hosszú labdái még mindig pontatlanok, rengeteg katalán támadás indult az eladott kirúgásaiból.
Carvajal – 6,8 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Sokak szerint gyengén teljesített tegnap Dani, de én nem így láttam. Többször sikeresen védekezett Dembelével szemben, a támadásokhoz is fantasztikusan csatlakozott, a második gólnál pedig ő adta a gólpasszt. Amikor a teljesítményét értékeljük, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a meccs nagyobb részében Asensio semmilyen segítséget nem nyújtott neki.
Militão – 6,1 (szerkesztői pontszám: 4)
Nem a tegnapi volt a legjobb teljesítménye a brazil középhátvédnak, mindkét bekapott gólban benne volt, és többször tudott mellette Luuk De Jong fejelni – ami az egyetlen veszélyt jelentette a Barca játékában. Kár, mert a mezőnybeli védekezése megint jó volt, de ezen a szinten nem lehet ilyen hibákat véteni.
Nacho – 6,7 (szerkesztői pontszám: 7)
Jól helyettesítette a hiányzó Alabát, csendben tette a dolgát. Nem hibázott bele egyszer sem a védekezésbe.
Casemiro – 7,3 (szerkesztői pontszám: 8)
Jól játszott tegnap a brazil tank, védekezésben többször is gyönyörűen állította meg a katalán támadásokat, támadásban pedig meglepően labdabiztos volt. Volt egy szép fejese, illetve a harmadik gólnál egy csodálatos előretörése, amelyből megszületett a győztes találat. Csak így tovább!
Modrić – 7,9 (szerkesztői pontszám: 8)
Újfent kihozta a varázspálcát a pályára a horvát mágus, szinte minden veszélyes támadásban aktív szerepet vállalt, amíg a pályán tartózkodott, nagyban az ő érdeme, hogy az első fél órában ennyire dominálni tudott a csapat. Volt több zseniális indítása, és alapvetően jellemző volt a játékára, hogy hosszú labdákkal próbálta keresni Vinit. Amikor fellépett a támadásokhoz, akkor a katalánok csak nézni tudták, hogy mit csinál a labdával.
Toni Kroos – 7,4 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Halványabb meccse volt a németnek, köszönhetően annak, hogy Gavi minden mozdulatát leste. Voltak olyan hangok a realitástól jobban elszakadt Barca drukkerek körében, akik azt remélték, hogy Gavi majd zsebre rakja az egész madridi középpályát. Aki látta a meccset, tudja, hogy ez nem következett be, az egyetlen amit zsebre kellett volna tegyen a tinédzser, az egy piros lap, meg talán pár jegyzet, hogy hogyan is érdemes középpályásként focizni, hamár ilyen közelről láthatta a CKM-et.
Vini Jr. – 8,4 (szerkesztői pontszám: 9)
Elfogynak a jelzők a brazillal kapcsolatban. Az egy dolog, hogy szintet lépett, és az egyik húzó emberré nőtte ki magát a semmiből, de az, hogy már a rangadókon ilyen higgadtsággal játszon ilyen magas szinten, az nevetséges. Nem hittem volna, hogy ilyet leírok egy éve, de a világ összes pénzéért se adnám el, igazi kincs. Tegnap is azt csinált Alvessel amit akart, Araújóval már inkább meggyűlt a baja, de így is sikerült szereznie egy gólt mellőle.
Benzema – 7,8 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Zseniális meccsen van túl a francia, gólig és kapufáig is eljutott, a mezőnyben újra óriási melót rakott le, Vinivel telepatikus képességeket fejlesztettek ki. A hosszabbításban szemmel láthatóan elfáradt, talán le lehetett volna cserélni.
Asensio – 6,5 (szerkesztői pontszám: 3,5)
Lövöldözött húsz percet, majd sétált ötvenet. Úgy látszik minden második meccsén képes csak jó teljesítményt nyújtani, szóval a döntőn mesterhármast várok tőle.
Cserejátékosok:
Rodrygo – 7 (szerkesztői pontszám: 8)
Ahj, fiam, hát mit hagytál ki az utolsó percben? De igazságtalan lenne erre kihegyezni az értékelését, mert az addig haldokló jobboldalt élettel töltötte meg, egyből változott a játék képe a beállása után, először kapufához segítette Karimot, majd a harmadik gólnál ő adta a gólpasszt Fedének.
Fede – 8 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Mr. Szuperkupa. Nagyon éli ezt a sorozatot, remekül szállt be, volt több jó szerelése, és lendületet vitt a középpályára. Jól dolgozott össze Rodrygóval, a harmadik gól is ezt mutatja.
Lucas Vázquez – 7,3 (szerkesztői pontszám: 7)
Picit aggódtam, hogy Dembelé majd a bolondját járatja a saját neveléssel, de remekül állta a sarat Lucas. Támadásban nem sokat tett hozzá, de legfontosabb feladatát hiba nélkül hozta le.
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!
Camavinga – 6,3 (szerkesztői pontszám: -)
Pályára lépett, voltak jó futásai, de sokat nem osztott-szorzott a jelenléte.
Carlo Ancelotti – 7,3 (szerkesztői pontszám: 7)
Azt hiszem talán a kelleténél jobban tiszteli a Barcát a mester, és emiatt egy olyan taktikát választott, amit lehet nem tesz meg egy hasonló kaliberű csapat – például Rayo, vagy Betis – ellen alapból. Ahogy már írtam látszott, hogy amikor játszik a csapat, akkor szintbeli különbségek vannak a két gárda között, de sokkal hamarabb is le lehetett volna rendezni ezt a meccset. Picit olyan érzésem van, mintha Carlo azt kérte volna a játékosoktól, hogy lőjetek eggyel többet, mint a Barca, de semmiképp se többel. A játékosok ezt teljesítették, ezáltal a döntőbe jutott a csapat, és megnyerheti a második Ancelotti-éra első kupáját.
VIDEO – Marcelo 15 éve mutatkozott be a Real Madridban
A mai nap a 15. évfordulója annak, hogy Marcelo debütált a Real Madrid csapatában. A brazil a Deportivo ellen játszotta az első meccsét 2007. január 7-én, azóta pedig a klub korszakos legendájáva nőtte ki magát, 22 trófát nyerve: 4 Bajnokok Ligáját, 4 FIFA-klubvilágbajnokságot, 3 UEFA-szuperkupát, 5 bajnoki címet, 2 Király-kupát és 4 Spanyol Szuperkupát.
A kapitány már meghaladta az 500 pályáralépést is madridistaként, ezt csak 13 másik játékos mondhatja el magáról a klub történelmében. Marcelo 535-ször húzta magára a habfehér mezt, a jelenlegi a tizenhatodik szezonja a csapattal, ezzel ő a leghosszabb ideig fogalkoztatott külföldi játékos a Real Madrid történetében.
Gólok
Marcelo mindig is zseniális technikával rendelkezett, rengeteg gólt készített elő a csapattársainak. A támadó kvalitásai miatt is kulcsszereplő volt a csapat sikereiben, 38 gólt szerezve. A legemlékezetesebb góljai közt ott van a La Décima megnyeresékor az Atlético ellen szerzett találata.
Bale visszavonulhat a szezon végén
David Ornstein, a The Athletic újságírója szerint Gareth Bale visszavonulhat a nyáron, amennyiben Wales nem kvalifikál a 2022-es világbajnokságra.
A 32 éves támadó mindösszesen csak három alkalommal kapott lehetőséget ebben a szezonban, ám hozzátartozik az igazsághoz, hogy az esetek nagy részében nem volt bevethető állapotban a szélső. Bale szerződése a nyáron lejár, és sem a csapat, sem a játékos nem kívánja meghosszabbítani azt, így a walesi júniustól szabadon igazolhatóvá válik.
Gareth Bale will consider retiring if Wales fail to qualify for the 2022 World Cup, per @David_Ornstein. pic.twitter.com/gtKouZohSE
— B/R Football (@brfootball) January 7, 2022
Wales egy egymeccses elődöntőn találkozik Ausztria válogatottjával, a nyertesnek a Skócia – Ukrajna párharc győztesével kell megharcolnia a kijutást érő helyért. Amennyiben Wales bármelyik két meccsen elbukik, Bale komolyan el fog gondolkozni azon, hogy végleg szögre akassa a stoplit. Amennyiben viszont kijutnak a tornára, akkor a szélső új csapat után fog nézni, azzal a céllal, hogy minél többet lépjen pályára a szezon során. Ez esetben a csatár akár a fizetése egy részéről is lemondana, hiszen úgy van vele, hogy eddigi karrierje során már elegendő pénzt keresett.
A La Gazetta dello S…
A La Gazetta dello Sport információi szerint a Fiorentina együttese még januárban szeretné megszerezni Isco játékjogát. A spanyol középpályás ebben a szezonban mindösszesen csak 195 percet kapott, és a hírek szerint nem felhőtlen a kapcsolata Carlo Ancelottival. A transzfer létrejöttében Isco magas fizetési igénye akadályt jelenthet.
Egytől egyig: Getafe – Real Madrid (1-0)
Real Madrid – 3,46 (szerkesztői pontszám: 5)
Az újév első meccse bőven hagyott kívánnivalót maga után. Nem sikerült gólt szerezni, ám a Getafe sikeresen gólra tudott váltani egy védelmi hibát a sok közül. Betömörülő csapatok ellen még mindig nehezen megy, érdekes adat, hogy azon a négy meccs egyikén sem tudott nyerni a csapat, ahol a legtöbbet volt százalék arányosan a fővárosiaknál a labda. Volt pár helyzet a meccsen, amelyek akár be is mehettek volna, illetve pár jobb egyéni teljesítménnyel és döntéssel az utolsó szektorban szerencsésebben alakulhatott volna a találkozó, de az ilyen meccsek is benne vannak bőven a pakliban egy szezon során.
Getafe – 6,05 (szerkesztői pontszám: 6)
Nem játszott túl jól a Getafe, de mégis nyerni tudtak, ami inkább a fehérek szegénységi bizonyítványa. A kisebbik madridi alakulat kifejezetten jól sem védekezett, amiben átlagon felüliek voltak, az a kapusteljesítmény, a hibák gólra váltása, és a hirtelen, tíz másodperces gyógyulások a pályán.
A csapat legjobbja: Modric – 6,82 (szerkesztői pontszám: 7)
Rajta megint nem múlt semmi, az első félidőben csak az ő játékát lehet kiemelni, veszélyes lövését ujjheggyel tudta csak hárítani az ellenfél kapusa. A második játékrészben már volt pár játszótársa, de sajnos nekik sem sikerült pontot menekíteni.
Thibaut Courtois – 5,95 (szerkesztői pontszám: 7)
A gólnál kiszolgáltatott helyzetben találta magát a belga óriás, azt leszámítva pedig jóformán semmi dolga nem akadt egy lövést leszámítva. Végig éber maradt, hiszen volt pár rövidre sikerült hazaadás, ahol jó ütembe hagyta el kapuját, és előzte meg a nagyobb veszély kialakulását.
Lucas Vázquez – 4,05 (szerkesztői pontszám: 4)
Elég gyenge teljesítmény a saját neveléstől, pontos beadása most sem volt nagyon, veszélyes biztos nem. Védekezésben egyáltalán nem tesztelték képességeit, de egyszer még így is csúnyán lemaradt a párjáról. Tavaly ennél sokkal jobb formában futballozott, idei szezonban még picit rozsdás a gépezet.
Militão – 3,36 (szerkesztői pontszám: 4)
A sok hibátlan teljesítmény után várható volt, hogy valamikor bele fog hibázni a brazil középhátvéd egy meccsbe. Szerencse, hogy csak a Getafe ellen történt ez meg, nem pedig mondjuk a PSG elleni visszavágón. Mindenesetre ha a legnagyobbak között akar lenni, akkor az ilyen hibák számát minimalizálni kell.
David Alaba – 4,62 (szerkesztői pontszám: 5)
Most az osztrák volt a jobb középhátvéd, de nála is előfordult pár bizonytalanság. Az viszont tetszik, hogy bátran lép fel a támadásokkal, az első félidőben többször tűnt fel Mendy helyén a támadásokban, hiszen az sokkal inkább fekszik neki, mintsem a franciának.
Ferland Mendy – 3,78 (szerkesztői pontszám: 4,5)
Védekezésben még mindig a legjobb opció a francia, de támadni borzasztóan tud, és semmi kapcsolat nincs közte, és a balszélsők között. Ancelotti jól látta, hogy felesleges a játéka, mert a Getafe semmilyen veszélyt nem jelent önmagában, így elbírta a csapat Marcelo lassabb, és védekezésben instabilabb játékát.
Casemiro – 4,99 (szerkesztői pontszám: 6)
Azt a pár támadást, amit vezetett volna a Getafe remekül megszűrte, illetve volt a meccs vége felé egy gyönyörűen kivitelezett dropból eleresztett kapáslövése, amelyet véleményem szerint nagy bravúrral védett a kapus.
Toni Kroos – 4,95 (szerkesztői pontszám: 6)
Volt három lövése, két kulcspassza, és 96% passzpontossága, szóval hozta a szokásos Toni számokat. Nem vele volt a gond, hanem inkább az emberekkel, akiknek passzolt kulcshelyzetben.
Asensio – 3,26 (szerkesztői pontszám: 3)
Azért nem kevesebb, mert volt egy szép megindulása, de azon kívül semmit nem tudott hozzátenni a csapathoz, kezdő jobbszélsőként. Úgy látszik, hogy csereként többet tud segíteni a csapaton.
Benzema – 3,52 (szerkesztői pontszám: 4)
Az egyik legrosszabb meccse volt a franciának ez habfehér mezben a 2017/18-as szezon óta. Rossz döntéseket hozott, lövései nem találtak kaput, pontatlanul passzolt a mezőnyben. Azért így is részese volt a legígéretesebb támadásoknak, főleg Hazard beállása után, de többre van szükség tőle. Második félidei helyzeténél talán érdemesebb lett volna Lucasnak passzolnia, aki előtt hatalmas üres tér tátongott.
Rodrygo – 3,73 (szerkesztői pontszám: 3,5)
Olyan érzésem volt, mintha Asensiót látnám, csak brazilban. Kevés kockázatvállalás, pontatlan játék, és szinte semmi veszély. Cseréje jogos volt, bár én személy szerint nem Marianót hoztam volna a helyére, hanem Petert.
Cserejátékosok:
Hazard – 4,62 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Tetszett a belga játéka, lendületet vitt a csapatba, szinte minden veszélyes helyzetben tettestárs volt, viszont a meccs utolsó percében háromszor is megkapta a labdát, és mindháromszor borzalmas megoldást választott. Fura lenne, ha ennyi idő alatt elfáradt volna.
Marcelo – 4,47 (szerkesztői pontszám: 7)
A brazil mókamester még mindig a csapat egyik legtechnikásabb játékosa, volt pár labdajáratás, ahol Karimmal és Hazarddal megmutatták, hogy miért is érdemes nézni ezt a játékot. Véleményem szerint egy tizenegyest is sikerült kiharcolnia, ám a bíró szerint a mezhúzás csak a tizenhatoson kívül büntetendő tevékenység.
Mariano – 3,19 (szerkesztői pontszám: 3)
Volt egy fejese, ami felé szállt. ezen kívül kétszer lesen találta magát, illetve egyszer sikerült megtartania egy labdát. Mondanám, hogy a beállása semmilyen hatással nem volt a csapat játékára, de hazudnék: Benzema miatta húzódott visszább, feladva az addigi limitált veszélyforrást is.
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!
Isco – 3,91 (szerkesztői pontszám: 4)
Pontatlan passzok, de legalább próbálkozott. Sokat nem lehet várni tőle, ha szökőévente egyszer jut lehetőséghez.
Peter – 4,75 (szerkesztői pontszám: 6)
A beadásai ugyanolyan hasznosak voltak, mint Lucasnak, de ő azért sokkal jobban oldja meg az egy az egy elleni szituációkat, ezt is láthattuk tőle. Ahogy írtam, én őt hoztam volna Rodrygo helyére, lendülete, és a merészsége lehet hogy egy gólban manifesztálódott volna.
Carlo Ancelotti – 4 (szerkesztői pontszám: 5)
Talán a legerősebb kezdőt küldte fel az olasz mester a rendelkezésre álló játékosokból, és az egyéni hibákról sem ő tehet. Jól nyúlt bele a meccsbe a félidőben, Hazard és Marcelo is többet tett hozzá a támadásokhoz, mint Asensio és Mendy. A fő probléma szerintem a következő csere volt, Mariano behozatala Rodrygo helyére, amivel Benzema kiszorult a jobboldalra, ezzel megbontva az addig jól működő Benzema-Hazard-Marcelo triót. Az olasz vére is kijött egy szituációban, ahol szövegelés miatt sárgát kapott a bírótól.
Egytől egyig: Real Madrid – Inter Milan (2-0)
Real Madrid – 8,3 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Mesteri játékot láthattunk a csapattól, végig kontroll alatt tartva a meccset, pont annyit kiadva magunkból, ami kellett, helyenként okosan átadni a kezdeményezést az olaszoknak, majd szépen lassan átvenni az irányítást a pályán is. Remekül vizsgázott a csapat, nem tudok semmi negatívat felhozni, idén szerencsére a rangadókon is érett, és domináns játékkal tudunk jelentkezni, reméljük a hétvégén, a kisebbik madridi csapat ellen is sikerül átmenteni a remek formát.
Inter Milan 6,5 – (szerkesztői pontszám: 6)
Az első játékrészben az Inter birtokolta többet a labdát, ám ezt a fölényt nem tudták igazán kihasználni, köszönhetően a Madrid kiváló védekezésének. Az olasz csapat is remek formában érkezett a találkozóra, és nem is játszottak rosszul, szimplán csak annyi történt, hogy egy minden tekintetben jobb csapattal találták szembe magukat. Fantasztikusan presszingeltek a meccs első felében, ám pechükre az ellenfélnél három olyan középpályás játszott, akik az ilyen szituációkat játszi könnyedséggel oldják meg. Egy szerencsésebb sorsolással akár messze is juthatnak az olaszok.
A mérkőzés legjobbja: Militão – 9,2 (szerkesztői pontszám: 9)
Zsinórban másodjára nyeri el tőlünk a meccs legjobbja címet, nem alaptalanul. Eddigi játékát a hektikusság jellemezte, egy meccsen belül képes volt óriási bravúrokra és bakikra is. Az elmúlt két meccsen utóbbit elhagyta, és parádés játékot produkál. Verhetetlen volt földön és levegőben egyaránt, többet repült a levegőben, mint a WizzAir az elmúlt évben, több rendkívül jó ütemben kivitelezett megelőző szereléséből is tudott ígéretes támadásokat indítani a csapat, nem mellesleg még egy piros lapot is kiharcolt, bár az inkább volt köszönhető Barella butaságának, és olasz vérének. Csak így tovább!
Thibaut Courtois – 8,3 (szerkesztői pontszám: 8)
Lassan nem kell ide írni semmit, csak bemásolni az előző meccsről írt értékelést, mert mindegyik egy kaptafára megy: sok dolga nem volt, ami akadt azt hibátlanul oldotta meg. A Granada elleni meccs után írtam azt, hogy valamit fel kell áldoznia ahhoz, hogy legyen egy clean sheetje, nos azóta öt meccsen négyszer is összejött neki.
Dani Carvajal – 7,7 (szerkesztői pontszám: 8)
A csapat szemmel láthatóan rengeteget javult védekezésben a szezon elejéhez képest, és ennek egyik része Dani egyre jobb játéka. Hátul feddhetetlen volt, elöl pedig sokszor fals kilencesként tetszelgett, egyik ilyen alkalommal majdnem gólpasszt is adott Marianónak, aki valamilyen Tai chi mozdulatot mutatott be inkább focizás helyett, így végül assziszt nélkül zárta a meccset a spanyol jobbhátvéd.
David Alaba – 8,1 (szerkesztői pontszám: 7)
Rendre halványabb teljesítményt nyújt társánál, de ez nem azt jelenti, hogy rosszul játszana, hanem csupán csak azt, hogy rá nem nehezedik mostanában akkora nyomás. Kezdenek összeszokni Militãóval, ami szintén hatalmas szerepet játszik a csapat feljavult védekezésében.
Ferland Mendy – 7,5 (szerkesztői pontszám: 7)
Volt pár rosszabb meccse Ferlandnak, lehet, hogy a magánéleti problémái miatt, de úgy látszik, hogy most kezdi újra összeszedni magát a pályán. Dumfriesnak igencsak megnehezítette az életét, nem is tudott a holland semmi érdemlegeset hozzátenni a játékhoz a csapatuk jobb oldalán. Támadásban valószínűleg sosem lesz annyira penge a francia, mint amennyire szeretnénk, de az ilyen meccseken sokkal fontosabb a stabil védekezés.
Casemiro – 7,5 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Hasonlókat lehet mondani róla, mint Mendyről: több rosszabb performanszot követően kezd magára találni kedvenc tankunk. Nagyobb szerep is hárult ma rá, és jobb támogatást is kapott a társaktól. Múltkor azt írtam, hogy Xabi Alonsós videókat nézegethetett, mert olyan tértölelő indításai voltak, most Rivaldót és Gutit írta be a Youtube keresőjébe, hiszen az első gólt megelőzően úgy lépte át a labdát, mint honfitársa a 2002-es vb-n, az első félidő végén pedig a spanyol mágust idéző passzal szolgálta ki Rodrygót, ám sajnos nem lett gól a támadásból.
Toni Kroos – 9 (szerkesztői pontszám: 8)
Ez egy fura egytől-egyig, mert folyton csak ismétlem magam, és most is kénytelen vagyok: Kroosnál a mesterlövész már hozzájár a nevéhez, mint a doktori cím az orvosoknál. A fantasztikus gólján kívül hozta a tőle elvárt szerepet, ami a csapat karmesterét jelenti.
Luka Modrić – 8,4 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Nála is mindig ellőjük a kötelező lózungokat: úgy öregszik, mint a jó bor; 36 éves kora ellenére oktatja a játékot; a fáradás pillanatnyi jele nem látszik rajta; szerencsések vagyunk, hogy láthatjuk játszani. Szinte minden meccsére igazak ezek a mondatok, nehéz bármi pluszt is írni. Hihetetlen játékos.
Vini Jr. – 7,9 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Ugyan most nem járult hozzá sem góllal, sem assziszttal a csapat játékához, de folyamatos veszélyt jelentett a játéka, egy tizenegyest is kiharcolt, amit jogtalanul nem adtak meg. Szinte folyamatosan hárman biztosították, de még így is képes volt veszélyt teremteni. Nem szabad elmenni amellett, hogy védekezésben is kiveszi a részét, ebben az aspektusban is sokat javult. Az egyetlen negatívum, amit fel lehet hozni, hogy az első félidőben több ígéretes kontratámadás halt el azzal, hogy rossz döntést hozott. Lehet, hogy ez már a fáradtság jele.
Jović – 7,4 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Benzema sérülésével a kezdőben találta magát a szerb csatár, a szezon során először, és ezt remek játékkal hálálta meg. Magabiztosan tartotta meg a labdákat – pedig az Inter középhátvédei sem éppen vékony legények – majd jól is játszotta meg, sok támadás indult így, például az első gól is. Tetszett, hogy Ancelotti kihasználta az erősségeit, és így meg tudta mutatni azt, hogy mit is tud hozzátenni a csapat játékához. Kis szerencsével gólt is lőhetett volna, de pöccintése pár centivel kaput tévesztett. Remélem, hogy Benzema visszatérésével nem lesz újra jegelve, mert sokkal több van benne, mint amit ebben a három szezonban kaptunk tőle.
Rodrygo – 7,5 (szerkesztői pontszám: 7)
Nem nyújtott rossz teljesítményt Rodrygo, ám kifejezetten jónak sem mondanám, inkább megbízhatóként jellemezném. Volt pár helyzet, amikor lövést választott, holott a labda középre játszása jobb döntés lett volna, ám a döntéshozatal csakis rutinnal tud javulni. Kisebb szerencsével gólt szerezhetett volna, lövése a kapufáról kifele pattant.
Cserejátékosok:
Camavinga – 7,3 (szerkesztői pontszám: -)
Akkor állt be a csapatba, amikor már a kocsi automata vezérléssel közlekedett, ezért nem is pontoznám.
Asensio – 8,5 (szerkesztői pontszám: 8)
Így kell beszállni. Fantasztikus gólt szerzett, amolyan igazi Asensiósat, amivel bebiztosította a csapat első helyét a csoportban. Idén rendre jó teljesítményt nyújt a neki szánt időben, és szerencsére Ancelotti sem játszatja túl, hogy előjöjjön az alibi éne.
Mariano – 5,7 (szerkesztői pontszám: -)
Inkább nem pontozom, mert abban nem lenne köszönet. Sokan értékelik a buzgóságát, én is így tennék, ha ez nem párosulna borzalmas döntéshozatallal, illetve rég nem látott sutasággal. Röpke tíz perc alatt kihagyott egy óriási ziccert, mert elesett a saját lábában, illetve nem tudott egy egyszerű passzt adni Valverdének ziccerben, mert elesett a saját lábában.
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!
Valverde – 7,2 (szerkesztői pontszám: -)
Lásd Camavinga.
Hazard – 5,5 (szerkesztői pontszám: -)
Három év után végre sikerült megtalálni a leghasznosabb szerepkörét: tehermentesítő csere Vininek.
Carlo Ancelotti – 8,4 (szerkesztői pontszám: 10)
Nem gyakran osztogatunk tízes pontszámot az edzői értékelésnél, maximum csak nagy rangadók esetén, de ez most tökéletes meccs volt Carlótól, és a pontszám nem csak ennek a meccsnek szól, hanem a BL-csoportkörben nyújtott teljesítménynek, a kilenc meccs óta tartó győzelmi, és a tizenkét meccs óta tartó veretlenségi szériának. A legjobb kezdőt küldte fel az olasz, fantasztikusan igazította a taktikát a csapathoz, és az ellenfélhez, az első félidőben tudatosan átadtuk a kezdeményezést az Internek, de a remek védekezésnek köszönhetően semmi veszélyt nem jelentett az olasz gárda. A védekezésből gyorsan tudott a csapat támadásba átváltani, egyből ment a felpassz Jović felé, aki remekül megtartotta a labdát, majd indította valamelyik villámléptű szélsőt, és már fel is értünk az ellenfél kapujához. Hátul kíméletlen és sallangmentes, elöl pedig letális volt a csapat. Az első Ancelotti-érában rendre szenvedett a csapat a rangadókon, eddig a Zidane-féle csapat által látott magabiztossággal vesszük az ilyen akadályokat is.
Egytől egyig: Sheriff Tiraspol – Real Madrid (0-3)
Real Madrid – 7,9 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Végig kontrollálta tudni a meccset a habfehér gárda, egy percig sem volt kétséges a három pont sorsa. A mérkőzés első 60 percében szép, gyors támadások és fegyelmezett védekezés jellemezte a játékot, majd az utolsó fél órában inkább hasonlított a találkozó egy vasárnap ebéd utáni lötyögésre a gangon a haverokkal. Ezzel nincs is gond, hiszen felesleges lett volna idegenben 0-3-as állásnál a kelleténél többet kiadni magunkból, de nézni a csapatot ezekben a percekben nem volt túl nagy élmény. A lényeg, hogy a továbbjutás megvan, remélhetőleg az Inter ellenében tényleg sikerül ennek fényében pihentetni a kulcsjátékosokat.
Sheriff Tiraspol – 5,3 (szerkesztői pontszám: 5)
Nem játszott rosszul a moldáv csapat, de ezen a meccsen kijött a különbség a két gárda között. Jól védekeztek, fantasztikus kapus teljesítményt láthattunk, és néha szép támadásokat is tudtak vezetni, igaz, hogy ezeknek a java már 0-3-as állásnál jöttek, de ez nem von le a Sheriff érdemeiből. Tavasszal az Európa Ligában folytathatják, ami szerintem mindenki számára meglepetés.
A mérkőzés legjobbja: Toni Kroos – 9,0 (szerkesztői pontszám: 9)
A hétvége után nálam újra a német mester a meccs legjobbja, habár szoros versenyt vívtak örök társával, Modriccsal. Világklasszis formában van Tonink, lehet, hogy annak is köszönhető, hogy lemondta a válogatottságot, és ezért jobban rá tudott készülni erre az időszakra. Tegnap 117!! passza volt (összehasonlitásképp: Gavinak és De Jongnak összesen 106 volt a Benfica ellen), mindezek az átadások 95%-ban találtak emberhez. Egy igazi gép, amit a gólja jelképez legjobban: pontosan annyival haladta át a labda a gólvonalt, amennyire szükség volt, egy mm-el sem több, sem kevesebb. Hihetetlen játékos, megköszönhetjük a Bayernnek, hogy 25 millió euróért odaadták nekünk.
Thibaut Courtois – 8,3 (szerkesztői pontszám: 8)
A hétvégén arról írtam, hogy valamit fel kell áldoznia ahhoz, hogy összejöjjön a clean sheet, hát úgy tűnik megtette ezt a belga, hiszen végre tisztán tudta tartani kapuját. A meccs első órájában túl sok dolga nem volt pár kirúgáson kívül, de az utolsó fél órában többször kellett nyújtózkodnia. Klasszisát mutatja, hogy nem alszik bele egy meccsbe sem, amióta átkapcsolt God-modeba azóta nem emlékszem tőle bakira, vagy rossz meccsre. Jelenleg ott van a legjobb három kapus között, és az biztos, hogy nem második, vagy harmadik. Sajnos a Fifánál ezt nem látják, bár lehet, hogy ők a nyilatkozat óta nem is néznek Courtois irányába.
Dani Carvajal – 7,2 (szerkesztői pontszám: 7)
Végig aktívan segítette a csapat támadásait, jó párost alkottak Rodrygóval, hosszú idő után először a jobb szél volt veszélyesebb, mint a bal. Védekezésben tette a dolgát Dani, támadásban párszor pontatlan volt, de ez az egész csapatra jellemző volt.
Militão – 7,5 (szerkesztői pontszám: 8,5)
A hétvégén pihent a brazil hátvéd, tegnap pedig jól is játszott, ő volt a védelem legstabilabb tagja. Összesen egy párbajt vesztett a meccs során, végig magabiztos tudott lenni.
David Alaba – 8,3 (szerkesztői pontszám: 8)
Volt tegnap két olyan szituáció is, ahol az ellenfél támadója áthámozta magát Alabán, aki erre egy apró faultot követett el. Úgy van vele az osztrák, hogy vagy leszereli az ellenfelet, vagy felrúgja, de mindenképp megakadályozza a támadást, és ez az a felfogás, amire szükség van egy középhátvédnél. Tegnap végre megítéltek egy szabadrúgást jó szögből a bal oldalról a csapatnak, Alaba – igaz egy kis szerencsével – értékesítette is azt. Reméljük hamarosan bevethető lesz, és nem komoly a sérülése.
Ferland Mendy – 7,0 (szerkesztői pontszám: 5)
A csapat legrosszabb játékosa volt tegnap, védekezésben és támadásban is gyenge volt. Egy gólpasszt tudott így is adni, de az inkább volt Benzema érdeme, mint az övé. Ennél többre van tőle szükség.
Casemiro – 7,2 (szerkesztői pontszám: 8)
Végre egy jó meccs a tanktól. Hat szerelése, és öt tisztázása volt, mindkettő a legmagasabb ilyen mutató volt a csapatban, ez is jól mutatja, hogy mennyit hozzátett ahhoz, hogy a Sheriff kontrái elhaljanak, mielőtt igazán veszélyesek tudnának lenni. Pár perc pihenőt kapott a meccs végén, én már hamarabb lecseréltem volna őt.
Luka Modrić – 8,2 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Mindenhol ott volt a horvát tegnap, hatalmas munkát rakott le az asztalra, folyton megjátszható volt. Nem mutatja az öregedés leghalványabb jelét sem, de a mutatott forma ellenére nem kéne biztosra venni, hogy a teste is hasonlóan bravúros teljesítményre képes ekkora terhelés mellett, mint a horvát a pályán.
Vini Jr. – 6,4 (szerkesztői pontszám: 7)
Tegnap nem róla szólt a meccs, alig vezetett a csapat a baloldalon támadást, amikor meg igen, akkor nem próbálkozott meg Vini pár csellel a védelem mögé kerülni, inkább választotta mindig a biztos megoldást. Nem tudom, hogy ez taktikai utasítás volt, vagy a brazilnak nem volt kedve, vagy inkább ereje belemenni a párharcokba, de az biztos, hogy látványos volt, hogy mennyire csöndes volt. Védekezésben fegyelmezett volt, több labdát is tudott szerezni.
Benzema – 7,4 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Amíg játszott a csapat, addig nagyon élénk volt, 82-szer ért labdába, ami egy középpályástól is jó teljesítmény lenne, nemhogy egy csatártól. Végig megjátszható volt, jól játszott össze a két brazil tinivel, remekül gyorsította a játékot az egypasszos kényszerítőkkel, és még egy csodás gólt is szerzett. Hihetetlenül fontos szerepet játszik a csapat életében, éppen ezért jó lenne látni, ha egy már megnyert meccsen kapna pihenőt.
Rodrygo – 7,4 (szerkesztői pontszám: 8,5)
Meghálálta a bizalmat a brazil, a csapat egyik legjobb játékosa volt, folyamatos veszélyt jelentett a játéka, több lövése is volt, sok párharcot vállalt, és ezeket nagy átlagban meg is nyerte. Gólt érdemelt volna a játéka, de ez most elmaradt, de Kroosnak ő adta a passz, amiből végül a német eredményes tudott lenni.
Cserejátékosok:
Nacho – 6,8 (szerkesztői pontszám: 7)
Kényszerű csere volt a spanyol, de remekül szállt be, több esetben is sikerrel állította meg a Sheriff támadásait.
Marcelo – 6,6 (szerkesztői pontszám: 6,5)
Mendyt váltotta a kapitány, aki kis szerencsével gólpasszt adhatott volna Asensiónak, ám a Sheriff kapusa óriási bravúrral hárítani tudott.
Lucas Vázquez – 6,1 (szerkesztői pontszám: 6)
Halványabb volt, mint Carvajal, kevésbé tűnt fel a támadásokkal.
Asensio – 6,9 (szerkesztői pontszám: 7,5)
Erős tíz perce volt a spanyolnak, aki picit felkavarta az állóvizet. Kis híján kétszer is betalált, első helyzetét talán helyezhette volna jobban is, bár kapásból nagyon nehéz feladat pontosan irányítani a labdát.
Blanco – 6,5 (szerkesztői pontszám: -)
Asensióval együtt érkezett, 10 perc alatt meglepően sok, 16 labdaérintése volt, és minden labdája társat talált. Több lehetőséget érdemelne.
Carlo Ancelotti – 7,9 (szerkesztői pontszám: 8)
Alapvetően jó volt a csapat játéka, és a mester munkája, de nem lehet elmenni amellett, hogy szerintem rosszul menedzseli a keretet, és a rendelkezésre álló játékosokat a mester, mind pszichológiai, mind sportszakmai szempontból. Nincs indoka annak, hogy a Sheriff ellen, 0-3-as állásnál miért ne cseréljük le azonnal az idősebb kulcsjátékoskat. Nem értem, hogy miért a védelembe cserélt a mester, amikor Benzema, Modrić, Casemiro, és Vini is lassan csapágyasra vannak már járatva, és fontos meccsek következnek a szezonban. Azt már meg sem említem, hogy Camavinga, Blanco, Jović és Isco elvétve kapnak bizonyítási lehetőséget, de ha ég a ház, akkor ők vannak behozva tűzoltónak, majd csodálkozik mindenki, hogy nem tudtak sokat hozzátenni a játék képéhez. Ezzel ellentétben ott van Asensio, aki megkapta a lehetőséget, élt is vele, és jól is tudott beszállni a csapatba.