Gabi: „Nagyon várjuk…
Gabi: „Nagyon várjuk már a meccset. Ez egy fontos cím, amit még nem nyertünk meg sosem. A csapat remek formában van. Nem szeretnénk visszavágni a BL-döntõért, ez inkább csak egy lehetõség, hogy megnyerjünk egy címet. A Real Madrid a világ egyik legjobb csapata, a Szuperkupát pedig az a csapat nyeri, amely fizikailag és mentálisan jobb állapotban lesz.”
Guillem Balague: “A …
Guillem Balague: “A Di María sakkjátszma folytatódik. Ancelottinak, a PSG-nek és a Manchester Unitednek kell. A Real Madrid nem elégíti ki nettó 8 millió eurós fizetési igényét. A következõ lépésre várunk.”
A 2014/2015-ös Bajno…
A 2014/2015-ös Bajnokok Ligája sorozat csoportkörének sorsolására augusztus 28-án, 17:45-kor kerül sor Monacóban.
Idén a Real Madrid lesz az a csapat, amit meg kell verni
Ott voltam Cardiffban és láttam, ahogy szétszednek egy bátran játszó Sevillát az Európai Szuperkupáért folytatott harcban, ahol nagyon úgy tûnt, hogy fõnyeremény ez a csapat.
A Real Madridnak mindig sajátja volt a komoly sebesség és a masszív tûzerõ a támadósorban, most pedig olyan középpályájuk van, amely bárkivel felveszi a versenyt, Toni Kroos pedig Xabi Alonso méltó utódja.
Még nagyon az elején vagyunk, ráadásul a csapat mozgásán van még mit javítani, de amit eddig mutattak, az alapján elmondhatjuk, hogy ez a csapat tud majd dominálni a meccsein.
Nincs a világon olyan védelem, amely élvezettel állna a lehetõség elõtt, hogy szembe kerüljön azzal a támadósorral, ahol olyan játékosok vannak, mint Karim Benzema, Gareth Bale vagy a megfiatalodott, kipihent és fájdalom-mentes Cristiano Ronaldo, hogy a friss szerzemény James Rodríguezrõl ne is beszéljünk, akinek bár van még mit tanulnia új posztján, különösen a labda nélküli helyezkedés tekintetében, de lesz ideje beilleszkedni. Aztán ott van még Jesé, aki vissza fog térni sérülésébõl.
Az elõzõ szezonban Luka Modric volt az, aki fazont szabott a Real Madrid középpályájának, de Kroos mellett idén valószínûleg kevesebb támadó szerep jut neki. A német jó helyezkedése és kiváló passzmutatói azt is jelentik, hogy az elõl lévõknek nem kell majd annyit visszafutniuk, hanem koncentrálhatnak arra, amit a legjobban tudnak: szétfutni a védelmet.
Még a padon is olyan játékosok ülnek, akik a világ bármely együttesében kezdõk lennének. Ezek a srácok képesek megteremteni a különbséget, ezért sem jósolok túl sok jót a Real riválisainak, például Luis Enrique új Barcelonájának.
Vajon hogyan fogja beépíteni az új sztárokat Enrique a kezdõcsapatába, fõleg a mostani idõkben, amikor Xavi szépen lassan eltûnik a Barcelona hierarchiájából és a központi szerepbõl, mind a pályán, mind azon kívül.
Nem titok, hogy a Barcában van három vagy négy olyan játékos, akik úgy érzik, hogy mindig játszaniuk kell. Hogyan fog a menedzser megbirkózni ezzel a szituációval, amikor nyilvánvaló, hogy nem õk azok, akik elhozzák számára a sikereket.
Luis Enrique csak ezen a héten kezdhetett el a teljes keretével dolgozni. Még mindig nem dõlt el, hogy milyen rendszert fog alkalmazni.
Az a hír járja, hogy három középsõ védõvel tervez egy 3-4-3 rendszerben, vagy esetleg egy 4-4-2-ben, ami 3-4-3-ra változik a támadások során. Ekkor a középpálya gyémánt alakú lesz, Messi játszik a két csatár mögött, Busquets pedig hátrahúzódik harmadik középhátvédnek.
Mindegyik hadrendben felhúzódnak a szélsõvédõk a középpályára a hátulról történõ építkezés során, a három belsõ védõ feladata ekkor a passzjáték, a tiki-taka elindítása.
A szélsõvédõk egyvonalban játszanának a belsõ középpályásokkal. A fõ feladatuk a játék szélesítése lesz, így Messinek több helye lesz a tizenhatos körül, Neymar és Suárez mögött.
A világbajnokság elõtt Luis Enrique találkozott Messivel, hogy megbeszéljék a játékstílusról szóló elképzeléseit. Messinek az ellenfél tizenhatosánál le kell támadnia az ellenfelét – pont az ellenkezõjét láttuk Brazíliában, ahol Messi gyakran 45 méterrel a megszokott helye mögött játszott. Az argentin le volt nyûgözve.
Nyilvánvalóan egy fizikálisan jobb, valószínûleg magasabb Barcelonát láthatunk, remélhetõleg a rögzített szituációknál ezeket a tulajdonságokat jobban tudják kamatoztatni, mint tették azt korábban.
A Barcelona viszont végre megerõsítette a védelmét. Jérémy Mathieu és Thomas Vermaelen jelentik a megoldást? Meglátjuk. Az biztos, hogy a Barcelona nagyjából 39 millió eurót költött a két védõre, ami megegyezik azzal az összeggel, amit a Manchester City fizetett csak Mangaláért a Portónak. A régi beidegzõdéseken nehéz változtatni. Biztos vagyok benne, hogy Mangala és Marquinhos volt az a két játékos, akit Barcelonában preferáltak volna, ám végül váltaniuk kellett.
Jobb oldali védõt is keresnek, aki a szélen is tud játszani, ezért is figyelik Douglast a Sao Paolo játékosát, de Cuadrado sem tûnt még el teljesen a látóhatárról.
Legnagyobb kételyem az új Barcelonával kapcsolatosan Iniesta helyével kapcsolatos. Hol fog játszani? Ivan Rakitic és Iniesta 4-3-3-ban valószínûleg szenvedni fognak, különösen, ha mélyen kell védekezniük, mivel egyikük sem játszik be akkora területet, mint a többi középpályás. Andres sok olyan feladatot vesz át, amit eddig Xavi végzett, de amíg a csapat nem képes olyan nyomást gyakorolni, mint amilyet Luis Enrique szeretne, Iniesta túl sokat lesz labda nélkül, ahogy tavaly is.
De az idõ majd választ ad minden kérdésre. Ami biztos, az Messi vezetõ szerepe, a csapat számára pedig itt az idõ, hogy begyakorolják azt, amit a spanyolok csak „automatismónak” neveznek, amiben aligha tudnak ösztönösen csillogni a játékosok.
Az is nekik kedvez, hogy Luis Suárez már edzhet.
Akárhogy is nézzük, izgalmas szezon vár ránk.
Guillem Balague
A Real Madrid korább…
A Real Madrid korábbi játékosa, Javi García 15 millió euró ellenében elhagyta a Manchester City csapatát és a Zenithez igazolt.
Az UEFA nyilvánosság…
Az UEFA nyilvánosságra hozta az UEFA Év Játékosa-díj három esélyesének nevét: Manuel Neuer, Arjen Robben, Cristiano Ronaldo. A díjátadóra augusztus 28-án kerül sor, Monacóban.
John Toshack: Amikor elõször láttam védeni Casillast, felkiáltottam: „A jó életbe! Ez meg kicsoda?”
Cardiffi születésûként még különlegesebb volt az idei Szuperkupa-döntõ?
Még annál is jóval különlegesebb. A jelenlegi madridi csapatból én adtam lehetõséget Casillasnak 18 éves korában, Xabi Alonsónak 2001-ben a Real Sociedadban. Amikor pedig Gareth Bale 17 éves volt, nálam debütált a válogatottban Trinidad és Tobago ellen, akiket akkor Leo Beenhakker edzett. Ez 2006-ban volt.
Akkor már a Tottenhamben játszott?
Nem, még a Southamptonban. Baloldali védõ volt. De a támadó képességei miatt néha csatárként játszattam, mint például Oroszország ellen, amikor kontrákra építettünk. Nagyszerûen játszott, az egyenlítõ gólunknál õ adta a gólpasszt. Bale problémája az volt, hogy a sérülésekkel nem volt szerencséje akkoriban. Közel két évre esett ki a válogatottból ilyen-olyan okokból kifolyólag. Ez megállította a fejlõdését, de már túl van rajta.
Hasonlít még arra a játékosra, aki az Ön kezei alatt kezdett kibontakozni?
Fizikálisan már teljesen más, illetve sokkal összetettebb játékos. Lenyûgözõ a felépítése.
Számára hol van a csúcs?
Nos, még csak 25 éves, késõbb még megnyerheti az Aranylabdát is. A Madridba igazolása ebbõl a szempontból jó döntés volt, mivel itt sokkal nagyobbat robbanthat, mint bárhol máshol. Ezen felül a sérüléseket kell megúsznia. Ez Cristiano és Messi titka. Sosem voltak komoly sérüléseik. De igen, Bale-ben megvan minden ahhoz, hogy Messi és Cristiano nyomdokaiba lépjen.
Mire emlékszik Casillas debütálásából?
Az is egy olyan hét volt, amikor nem számíthattunk a válogatott játékosainkra a „FIFA-vírus” miatt. Öt-öt ellen játszottunk edzésen azokkal, akik maradtak, illetve néhány fiatallal. Két olyan védést mutatott be, hogy… Wow! Felugrottam a padról és tapsoltam. Ösztönös védések voltak, én pedig azt kérdeztem: „A jó életbe! Ez meg kicsoda?”
Aztán mi történt?
Elkezdett velünk edzeni, én pedig megkérdeztem a meccsnap reggelén: „Akarsz játszani?” Õ pedig akart, és hogy õszinte legyek, nem volt valami szerencsés. Két idegenbeli meccsünk volt az Athletic és az Olympiakos ellen, illetve egy hazai találkozó a Depor ellenében. Mindhárom összecsapáson kapott gólt. De aztán megtört a jég, a többi pedig már történelem.
Milyen volt a walesi futball akkor, amikor Ön kezdte a pályafutását?
1965 novemberében debütáltam a Cardiffban. 16 éves voltam. Ez sokáig rekordnak számított, amíg Aaron Ramsey nem debütált. Õ körülbelül 40 nappal volt fiatalabb, mint én. Akkoriban teljesen más volt. A másodosztályban szerepeltünk, de mivel megnyertük a walesi kupát, a KEK-ben is indulhattunk. 16 és 20 éves korom között játszhattam Európai hadszíntéren, így pedig sokkal könnyebb volt a Liverpoolba eljutni.
Játszott John Charlesszal?
Számomra õ egy Isten volt, minden idõk legjobbja. A karrierje végénél járt, én pedig 16 évesen edzhettem a példaképemmel. Rengeteget tanultam tõle. Ha abban a korban élõ brittel beszélget és megkérdezi, hogy ki volt minden idõk legjobbja, õt fogja mondani. Ugyanolyan gyakran volt csatár, mint középhátvéd.
Bale: 18 hónapja tudom, hogy Cardiff rendezheti a döntõt, már nagyon várom a meccset
„18 hónapja tudom, hogy a szuperkupa-döntõt Cardiffban fogják játszani. Amikor csatlakoztam a Real Madridhoz, az volt az álmom, hogy megnyerjük a Bajnokok Ligáját és játsszak Cardiffban.”
„Az álmom valóra vált, most pedig egy nagyszerû élmény lesz a hazatérés, illetve a játék a Real Madridban. Izgatott vagyok, alig várom a meccset. Cardiff egy nagyon különleges hely számomra, mivel ott születtem. Ott nõttem fel, ott éltem le az életem. Sok családtagom és barátom él arra. Mindig visszatérek és megyek látogatóba, amikor van néhány napom. Ez a gyerekkorom színhelye.”
„A walesi szurkolók nagyon szenvedélyesek, megmutattuk már ezt korábban. Megtöltöttünk már stadionokat, ahol mindenki a nemzeti himnuszt énekelte teljes hangerõvel. Ehhez semmi nem hasonlítható. A szenvedélyük és az általuk keltett hangulat csodálatos.”
„Megtiszteltetés, hogy mi rendezhetjük a szuperkupát. Meg akarjuk mutatni a világnak, hogy Cardiff egy nagyszerû város, és azt, hogy képesek vagyunk nagy eseményeket megrendezni.”
„Az egész családom és a barátaim is ott lesznek, annyi jegyet szeretnénk, amennyit csak lehet. Nagyszerû élmény a Real Madriddal hazatérni. Cardiffban nagyon különleges élmény játszani, de a legfontosabb az, hogy megpróbáljunk nyerni, majd magasba emeljük a trófeát.”
„Nem hiszem, hogy volt egy olyan játékos, aki különösen nagy hatással volt rám. Minden csapatban, ahol játszottam, voltak játékosok, a keretek legidõsebb tagjai, akik vigyáztak rám és tanácsokat adtak nekem. Egy csapat mindig sikeres lesz, amíg vannak ilyen játékosai.”
„A gyõzelem kulcsa számunkra az, hogy tudunk-e képességeinknek megfelelõen játszani, mert ilyenkor a világon bárkit képesek vagyunk megverni. Jól kell edzenünk, illetve együtt kell mûködnünk a pályán. Ha ezt megtesszük, akkor nyerhetünk és miénk lehet a cím.”
„Minden játékos álma az, hogy betaláljon egy döntõben. Nyilvánvaló, hogy szeretném 5-0-ra megnyerni a meccset, de valakinek mindig be kell lõnie a mindent eldöntõ gólt. Mind reménykedünk abban, hogy sikerül, azért fogunk dolgozni, hogy mi nyerjünk.”
„Nem számít, hogy ki lövi a gyõztes gólt, vagy a gólokat, ez a csapatról szól. Örülni fogunk, ha sikerül nyernünk.”
Keylor Navas: Nagy boldogsággal tölt el, hogy itt lehetek
Hogyan tudtál igazodni mindahhoz, ami az utóbbi napokban történik veled?
Hihetetlenül boldog vagyok, kiváltság, hogy ennek a részese lehetek. Ezeket a pillanatokat ki kell élvezni maximálisan, hiszen csak egyszer fordul elõ az ember életében.
A feleséged és a lányod is biztos sok mindent kérdeznek most tõled…
Számukra is nagyszerû pillanat ez. Mindig támogattak és velem voltak a rossz percekben is, és most is, amikor jó dolgok történnek, õk is jól érezhetik magukat.
Már jártál a Ciudad Real Madridban, mi a véleményed róla?
Lenyûgözõ és hihetetlen hely. Mesélnek róla, de ha látod, rögtön rájössz, hogy jobb, mint amilyennek mondják.
És a csapat?
A Real Madridban vannak a világ legjobbjai, kiváltság, hogy ennek a klubnak a része lehetek, a történelme és a jelentõsége miatt. Nagyon szeretnék már edzeni, megismerni a többieket és a lehetõ legtöbbet dolgozni azért, hogy kihasználhassam a lehetõségeket.
A regnáló BL- és kupagyõzteshez érkezel. Egy olyan csapathoz, mely veled, Jamesszel és Kroosszal az összes címet megcélozza…
Nem kétséges, hogy olyan csapatunk van, mely mindenre esélyes. Ezért fogunk dolgozni és minden lehetséges dolgot megteszünk azért, hogy sikerüljön.
A munkád gyümölcsének tekinted azt, hogy most itt lehetsz?
Édesanyám azt mesélte, hogy mikor 8 évesen riporteresdit játszottam, két szerepben, azt mondtam: „Most itt vagyunk Keylor Navasszal, a Real Madrid kapusával”. Mindig errõl álmodtam, ott járt a fejemben ez a gondolat. Sok minden eszembe jut errõl. Sosem adtam fel, nem csüggedtem, mentem elõre, és most itt vagyok. Ez egy valóra vált álom.
Mit tanácsolnál azoknak a gyerekeknek, akik a Real Madridban akarnak játszani?
Mindannyiukat bátorítom arra, hogy fejlõdjenek, harcoljanak és mindent tegyenek meg azért, hogy valóra válhasson az álmuk. Ha kitûzöl magad elé egy célt, azt el is tudod érni.
El tudod képzelni, hogy milyen lehet egy teltházas Bernabéu?
Volt már lehetõségem játszani itt a Real Madrid ellen, a szurkolók pedig hihetetlenek. Remélem, hogy a lehetõ legtöbbet tudjuk kihozni belõle, és ki tudunk élvezni mindent, amit a Real Madrid adhat a játékosoknak.
Costa Rica számára is nagy nap ez…
Nagyon büszkék vagyunk, engem pedig örömmel tölt el, hogy képviselhetem az országomat egy olyan csapatban, mint a Real Madrid. Remélem, hogy öregbíteni fogom Costa Rica hírnevét.
Nagyszerû világbajnokságod volt…
Hálásnak kell lennem a csapattársaimnak, mivel óriási erõfeszítéseket tettek, a csapat kiváló munkát végzett. Sikerült elérnünk valamit, amire senki nem számított, mivel nehéz csoportban voltunk. Történelmet írtunk az országunk számára, ez pedig csodálatos. Ezek a dolgok motiválnak minket, megtöltenek egy országot boldogsággal, illetve segítenek hinni abban, hogy a magadnak támasztott kihívásokat le tudod küzdeni.
Az egész ország megõrül érted és a Real Madridért…
Costa Ricában sok Real Madrid szurkoló van, illetve azt is hallottam, hogy emberek, akik más csapatoknak szurkoltak, most váltottak. Történelmi esemény ez az ország számára, reméljük, hogy sokáig élvezhetjük.
Gondolod, hogy eddig ez egy tökéletes év számodra?
Csodálatos volt. A Levante csapatában egész évben elsõ számú kapus voltam, nagyon hálás vagyok nekik. Most a Real Madridban vagyok, ahol ugyanazt a mentalitást akarom továbbvinni, mint ami eddig is jellemzõ volt rám.
27 éves vagy. Mit vársz a jövõtõl?
Javulást, fejlõdést futballistaként és emberként egyaránt, a nagyszerû pillanatok kiélvezését a Real Madriddal, rengeteg cím megnyerését. De mindenekelõtt azt, hogy a családommal kiélvezzük ezt az egészet, hiszen ez egy hatalmas kiváltság számomra.
Nem lehet nehéz megszokni Madridot…
Már Spanyolországban élünk egy ideje. Öt éve hagytuk el az otthonunkat. A családom mindig közel állt hozzám, azok, akik itt vannak, illetve azok, akik Costa Ricában maradtak. Fontos, hogy meglegyen az érzelmi stabilitás, ez segít a futballra koncentrálni.
Alfredo Di Stéfano biztosan figyel most téged és nagy örömmel tölti el, hogy itt vagy.
Õ volt a Real Madrid történetének legjobb játékosa, én pedig tudom, hogy örökké élni fog a szurkolók szívében.
A nyár dilemmája: Ki az igazi madridista?
Ahogy szerkesztõtársamat is megihlette az Iker Casillas körül zajló csetepaté, én sem tudok elmenni szó nélkül a dolog mellett, bár én egy teljesen más szemszögbõl közelítem meg a témát.
Dühös vagyok. Dühös vagyok, mert napi szinten jelentik ki (sokszor hamis Facebook-profilok mögé bújt arctalan suttyók – már bocsánat) a hozzám hasonlóan gondolkodókról laza egyszerûséggel a következõket: „Az ilyen nem is madridista…” „A sok fa¬¬**fej nem tudja mi a madridizmus…” „Ne foglalkozz a sok hülyével…” Ha nyomdafestéket tûrõ módon akarom kifejezni, hogy ilyenkor mit gondolok, akkor csak ennyit írok: „Jézusom…” A másik változat meg ugye nem tûri a nyomdafestéket, úgyhogy azt hagyjuk.
Nos, kedves háborgó szurkolótársak. Én most határozottan kijelentem: Attól, hogy valakinek a klubbal kapcsolatos értékrendje így épül fel: 1. a csapat; 2. a személyek, még madridista. Nem hülye, nem fa**fej, nem szánalmas, nem kevesebb nálatok és igen, ember. Nem hiszem, hogy ezzel valami hatalmas dolgot mondtam volna, hiszen a legnagyobbak, igen, még maga Iker Casillas is számtalanszor kijelentették már, hogy mindig a csapat érdeke az elsõ. Ha valaki gondolkodás nélkül padra ültetne bárkit, és itt fontos, hogy bárkit, akkor, ha a posztján játszó másik játékos jobb formában van és a csapat számára hasznosabb lehet, az nem követ el hatalmas bûnt a madridizmus ellen.
Sõt, én még azt is ki merem jelenteni, hogy aki minden áron ragaszkodik Iker Casillas kapuba állításához, még úgy is, hogy az a csapatnak kupákba, akár teljes szezonnyi munkájába kerülhet, szintén madridista. Nem értek vele egyet, a többi játékossal és az edzõi stábbal szemben nem tartom igazságosnak ezt a gondolkodást, nagyon nem, de õ is madridista.
Illetve még az is madridista, aki adna esélyt Ikernek, de ha valóban nem tudja összeszedni magát és az már a csapat számára is rendkívül kedvezõtlen eredménnyel jár, akkor leültetné a padra, esetleg távozásra bíztatná.
Igen, szurkolótársaim, mi mindannyian madridisták vagyunk! A Real Madridnak szurkolunk, a Real Madridért szorítunk minden egyes meccsen, még az utolsó felkészülési, vagy hakni-meccsen is. A Real Madrid gyõzelmének örülünk, a Real Madrid vereségeinek alkalmával sírunk, a Real Madrid az a csapat, ami különleges helyet foglal el a szívünkben. Mindegyik fenti nézõpontnak vannak gyengeségei, mindegyikbe bele lehet kötni, sõt, mindegyikben vannak hatalmas igazságok, védhetõ alappillérek. De mindegyikre igaz, hogy madridisták nézõpontja. Egyszerûen más.
Adjuk meg egymásnak a tiszteletet… Mind madridisták vagyunk… Hala Madrid!