„Lehet, hogy a csapatunk átlagos. Hazugság lenne azt mondani, hogy topcsapat vagyunk. Vannak korlátaink, sérülések is sújtanak minket, vagy eltiltások. Ez nagyban behatárol minket. Nagyon korlátos lehetõségeink vannak, nem vagyunk a legmagasabb szinten. Így nem tudjuk legyõzni a legjobb csapatokat.”
„Nincsenek csodák. Tudtuk, hogy kemény csoportba kerülhetünk, talán nálunk jobb csapatok közé. Sosem gondoltam, hogy világbajnokok lehetünk, szerénynek kell maradnunk és tisztában kell lennünk azzal, hogy hol állunk. Nem vagyok képmutató, sosem gondoltam, hogy megnyerhetjük a tornát.”
„Nem akarom magam megvédeni azzal, hogy egy sérülésrõl beszélek, ez már a múlt, egyáltalán nem fontos. Itt vagyok, harcolok, megpróbálom a legjobbamat nyújtani, futok és nyilvánvalóan nincs szükség arra, hogy errõl beszéljünk.”
„Minden egyes nap megjelenik valami a térdemmel, vagy bármi mással kapcsolatban a lapokban. Ezért sem akarok ezzel védekezni, testben és lélekben is itt vagyok, hogy segítsem a csapatot.”
„Hogy fáradtnak tûntünk? Nos, nem én vagyok a legmegfelelõbb ember arra, hogy ezt megválaszoljam, különösen azért nem, mert nem vagyok a legjobb hangulatban, mivel nem úgy játszom, ahogy szerettem volna.”
„Egyértelmû, hogy hosszú szezon van mögöttünk, de minden csapat így van ezzel. Õk is játszottal a BL-ben, kupákban, bajnokságokban, vagyis ezt mindenki elmondhatná.”
„Nem gondolom, hogy azért alakult így a végeredmény, mert a játékosaink rosszul álltak hozzá a mérkõzéshez. Minden csapat nyerni jön ide. Tudtuk, hogy nem vagyunk a favoritok között, soha nem is voltunk.”
