Rafa Benítez, teljes nevén Rafael Benítez Maudes 1960 április 16-án született Madridban. Gyerekkora óta futballozott, egészen fiatalon csatlakozott a Real Madrid utánpótláscsapatához, a Castillában 247 meccsen léphetett pályára. Egyetemi tanulmányai közben is fordított elegendõ idõt a futballra, igaz, ekkor már alacsonyabb osztályú csapatokban rúgta a bõrt. 26 évesen csatlakozott ismét a Real Madrid csapatához, ám ekkor már az edzõi stáb tagjaként.
A kezdetek
1986-ban nevezték ki a Real Madrid Castilla B edzõjévé, mellyel 1987-ben és 1989-ben is korosztályos bajnoki címet ünnepelhetett. 1989-ben megszerezte edzõi bizonyítványát, majd 1990-ben a Real Madrid Youth B csapatával ismét bajnoki címnek örülhetett. Késõbb az U19-es csapattal 1991-ben és 1993-ban is elhódította a korosztálynak kiírt kupát, mindkét döntõben a Barcelonát gyõzte le. Az 1993-as kiírásban ráadásul duplázott, hiszen csapatával a korosztálynak meghirdetett nemzetközi kupasorozatot is megnyerték.
Az 1992/93-as idényben nem csak az ifjúsági csapatnál tevékenykedett, hanem a Real Madrid Castilla másodedzõje is volt, Mariano García Remón kezei alatt dolgozhatott. Korábbi sikereinek köszönhetõen az 1993/94-es szezonban õ vehette át a Castilla irányítását a Segunda Divísiónban, azaz a spanyol második vonalban. A debütáló mérkõzésén 3-1-es sikert aratott a Hércules csapata ellen. Az idény végére a Castilla a hatodik helyet érte el a másodosztályban.
1994-ben a Real Madrid elsõ csapatának másodedzõje volt, Vicente del Bosque segítõjeként, majd a következõ szezonban ismét a Castillát irányította.
Második idényében a Castilla élén a nyolcadik pozíciót sikerült megszereznie, majd a szezon végén távozott annak reményében, hogy vezetõedzõ lehet egy elsõ osztályú együttesnél. Korai edzõi pályafutása nem sikerült túlságosan fényesre. Az 1995/96-os idényben a Valladolid csapatának edzõje lett, de 23 mérkõzésen mindössze két gyõzelmet tudott csak szerezni, ezért menesztették.
Az 1996/97-s idényt a második vonalban szereplõ Osasuna együttesének vezetõedzõjeként kezdte meg, de kilenc mérkõzés után mindössze egy gyõzelmet szerezve ismét menesztésre került.
Késõbb, az 1997/98-as idény kezdetén a szintén másodosztályú Extremadura vezetõedzõjévé nevezték ki. A kiscsapat 42 mérkõzésen aratott 23 gyõzelmével a tabella második helyezettjeként fejezte be a kiírást, így Benítez elkönyvelhette elsõ komolyabb sikerét, hiszen feljutott csapatával az elsõ osztályba. A köetkezõ idényben a 17. pozícióban végzett a csapat a spanyol bajnokságban, de a rájátszásban alulmaradt a Villarreallal szemben, így kiesett az élvonalból. Benítez távozott a csapattól, egy évig Angliában és Olaszországban tanult, képezte magát, valamint szakkommentátorként is tevékenykedett.
2000-ben a Tenerife csapatához csatlakozott vezetõedzõként, a szezon végére a spanyol másodosztály harmadik helyét sikerült megszerezni, így ismét feljuttatta csapatát az elsõ osztályba.
Út az elitbe
Az újabb sikeres esztendõt követõen elfogadta a Valencia ajánlatát, a denevérek vezetõedzõjeként folytatta pályafutását. Sikeres évek következtek pályafutásában, igazi elismerésre ekkor tett szert a spanyol szakember. A Valencia szurkolóit igen hamar maga mellé állította, hiszen látványos, támadó stílust játszatott csapatával. A taktika meghozta eredményét, hiszen 2002-ben a Valencia 31 év után ismét bajnoki címnek örülhetett a spanyol bajnokságban. A Benítez-csapat a Deportivót hét ponttal megelõzve zárt az élen.
A 2003/04-es idény hiába hozott újabb sikert (UEFA-kupa-gyõzelem), 2004 júniusában távozott a csapattól, hiszen összetûzésbe keveredett a klub igazgatójával (Jesús García Pitarch), aki nem volt hajlandó azokkal a játékosokkal megerõsíteni a keretet, akiket a spanyol tréner szeretett volna csapatában tudni. Ekkor vált híressé a következõ nyilatkozata: „Egy kanapét reméltem, azonban egy lámpát vettek nekem.”
Liverpooli sikerek
Bár a valenciával is sikeres tudott lenni, a spanyol szakemberre igazán a következõ években figyeltek fel. 2004-ben vette át a Liverpool irányítását, és bár a liverpooliak csak az ötödik helyen végeztek a Premier League-ben, valamint elvéreztek a kupadöntõben is, a Bajnokok Ligáját trófeát viszont egy igazán emlékezetes döntõben sikerült elhódítaniuk. Akkor a Milan ellen, 3-0-s hátrányból jött vissza a Liverpool, majd büntetõkkel szerezte meg a gyõzelmet. A sportsajtó Benítez taktikáját méltatta, egyértelmûen az õ számlájára írták a sikert.
A 2005/06-os idényben, az UEFA-szuperkupa megnyerését követõen már jobban szerepelt a csapat a bajnokságban, a harmadik helyet sikerült megszerezniük, valamint megnyerték az FA-kupát is. Benítez lett a Liverpool elsõ olyan edzõje, aki elsõ két idényében is jelentõs trófeát tudott szerezni a csapattal. A szezont követõ nyáron a hazai szuperkupát is elhódította.
A következõ években többször is megingott alatta a kispad, többek között egy-egy gyengébb idõszaknak, vagy a vezetõséggel való összetûzésnek köszönhetõen. A 2006/07-es idényben ismét bejutott a Bajnokok Ligája döntõjébe, azonban a Milan csapatával szemben ezúttal alulmaradt. Ezt követõen jelentõs sikereket nem tudott felmutatni a liverpooli együttessel, melynek következtében 2010 június 3-án a felek közös megegyezéssel búcsút intettek egymásnak.
José Mourinho öröksége
A spanyol mindössze néhány napig maradt munka nélkül, hiszen 2010 június 15-én bemutatták, mint az Inter vezetõedzõjét. A Bajnokok Ligája-gyõztes csapatot vette át, José Mourinho távozása után. Augusztusban már el is hódította elsõ trófeáját a klubbal, a hazai szuperkupában aratott gyõzelemmel. A bajnokságban és a Bajnokok Ligájában azonban kiábrándítóan szerepelt a csapat, és bár decemberben sikerült megnyerniük a klubvilágbajnokságot, Massimo Morattival összetûzésbe keveredett, hiszen a klubelnök nem volt hajlandó teljesíteni követeléseit, így december 23-án menesztették az olasz csapatnál.
Több mint másfél évnyi pihenõ után, 2012 novemberében a Chelsea kispadján a menesztett Di Matteót váltotta. Nem volt könnyû a beilleszkedése, hiszen a szurkolók a liverpooli múltja miatt nem kedvelték túlságosan. Az sem tett jót az imidzsének, hogy nem sikerült bejutniuk a Bajnokok Ligája nyolcaddöntõjébe, ráadásul a londoni kékek a klubvilágbajnokság döntõjében is elvéreztek. A BL-bõl csoport-harmadikként esett ki a csapat, így a tavaszt az Európa-ligában kezdte meg a Chelsea, melyet májusban sikerült is megnyerniük, a Benfica elleni döntõben. Trófea nélkül tehát a londoniaknál sem maradt, azonban az idény végén távozott a klubtól.
A nápolyi évek
2013 május 27-én a Napoli elnöke, Auerlio De Laurentiis bejelentette, hogy megállapodtak a spanyol szakemberrel. A nápolyi együttessel az elsõ idényében elhódította az Olasz-kupát, majd ezt követõen a szuperkupát is. A 2014-15-ös szezon jelentõs sikereket nem hozott a csapat számára, lemaradtak többek között a BL-indulást jelentõ pozícióról is, majd az idény utolsó bajnokiját követõen a szakember bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani lejáró szerzõdését.
Real Madrid
2015 június 3-án a Real Madrid bejelentette, hogy Carlo Ancelottit követõen Rafa Benítez lesz a királyi gárda trénere. A spanyol szakember tehát visszatér oda, ahol egész pályafutása elkezdõdött, és a Real Madrid (mindössze) negyedik madridi edzõjeként szállhat harcba a blancókkal a Tizenegyedikért.
Magánélete
Mondhatni bele született a fociba, már korai éveiben megtapasztalhatta, mit is jelent a rivalizálás. Édesapja, Francisco Benítez az Atlético Madridért, édesanyja, Rosario Maudes pedig a Real Madridért szorított. Ennek ellenére természetesen mindketten teljes mellszélességgel támogatták fiúkat, amikor a Real Madrid utánpótlásában bontogatta szárnyait. Van egy bátyja, Francisco Javier, és egy húga, María del Rosario.
1998-ban megházasodott, feleségétõl, Maria de Montserrattól, akivel egyébként egy edzõteremben találkozott, két gyermeke született. Claudia 1999-ben, Madridban, Ágata pedig 2002-ben, Valenciában.
Ami a nyelvi nehézségeket illeti, ilyenrõl nem igazán beszélhetünk majd a madridi edzéseken, hiszen a tréner folyékonyan beszél spanyolul, angolul és olaszul is.
Benítezt mindig vonzották a modern technológiák, ennek ékes bizonyítéka az általa kitalált Global Coach nevû alkalmazás, amelyet edzõk számára fejlesztett ki és értékesít saját cégén keresztül. 2012-ben megjelent saját könyve is, BL-álmok címmel.
Eddigi eredményei:
Játékosként:
AD Parla:
Tercera División: 1992–93
Menedzserként
Real Madrid U19:
Spanyol U19-es bajnokság: 1992–93
Spanyol U19-es kupa: 1990–91, 1992–93
CF Extremadura:
Segunda División ezüstérmes: 1997-98
CD Tenerife:
Segunda División bronzérmes: 2000-01
Valencia CF:
Spanyol bajnokság: 2001–02, 2003–04
UEFA-kupa: 2003-04
Liverpool FC:
FA-kupa: 2005–06
Angol Szuperkupa: 2006
Bajnokok Ligája: 2004–05
UEFA-szuperkupa: 2005
Internazionale:
Olasz szuperkupa: 2010
FIFA-klubvilágbajnokság: 2010
Chelsea FC:
Európa-liga: 2012-13
SSC Napoli:
Olasz kupa: 2013–14
Olasz szuperkupa: 2014
Egyéni elismerések:
Don Balón-díj: 2001-02
UEFA Év edzõje-díj: 2003-04, 2004-05
Premier League hónap edzõje: November 2005, December 2005, Január 2007, Október 2008, Március 2009, Április 2013
La Gazzetta dello Sport – Világ legjobb edzõje: 2009
Év edzõje (Don Balón és El Páis): 2001-02
Olvastad már?
Danilo: Az Américától a Real Madridig
