A beszélgetés első része itt olvasható: Vicente del Bosque, 36 év a Real Madrid kötelékében (1. rész)
Az Európa-bajnokságon történtekből kifolyólag döntött végül a távozás mellett?
Nem, a döntést már korábban meghoztam. Befejezettnek éreztem a munkámat. Nyolc intenzív évet töltöttem el a válogatott élén. Ebben az időszakban számos győzelmet és néhány vereséget is meg kellett élnünk, de az összes nagy tornán kijutottunk az egyenes kiesés szakaszba. Két Európa-bajnokságon, két világbajnokságon és két konföderációs kupán vettünk részt. Összesen 114 meccsen irányítottam a nemzeti csapatot. Furcsa véletlen, hogy amennyiben összeadjuk a válogatott és a Real Madrid élén eltöltött éveimet, akkor éppen a harmadát kapjuk meg annak a 36 évnek, amit összesen töltöttem el Madrid fehérebbik felében.
Ön az engedékenység szellemében irányította a válogatottat. Hogyan gondol erre vissza utólag?
Utólag is jó döntésnek tartom, hogy nem voltam szigorú. Nem bántam meg. Az idők változnak, az agresszivitás és a kemény szavak már nem mindig vezetnek sikerre. Meg kell értetned a játékosokkal, hogy mit jelent megvédeni a spanyol válogatott színeit.
Voltak problémák Piquéval?
Egyátalán nem. Én mindig azt tapasztaltam vele kapcsolatban, hogy megvan benne a spanyol szellemiség. Egy újságíró egyszer azt állította, hogy arra kértem Gerardot egy mérkőzés előtt, hogy gyorsan játssza tovább a labdákat, ezzel elkerülve a nézői füttyöt. Nem vagyok olyan buta vagy gyerekes, hogy ilyet mondjak egy játékosomnak.
És mi a helyzet Casillasszal?
Ikerrel mindig is jó volt a kapcsolatom. Az elválásunkkor is.
Iker azt mondta, hogy jót tett számára a nemzeti csapattól való eltávolodás. Mit gondol erről?
Talán jobban ki kellene fejtenie. Nem szeretném hosszan véleményezni, mert nem ismerem a gondolatait, ugyanakkor el kell mondanom, hogy az edzői stábnál mindig arra törekedtünk, hogy az összes játékossal jó kapcsolatot ápoljunk, kivétel nélkül. Természetesen hálásak vagyunk nekik mindenért. Megéltünk jó és rossz napokat is, de a futballban nem lehet mindig győzedelmeskedni. A legfontosabb azonban az, hogy képesek voltunk megőrizni a válogatott szellemiségét az évek alatt. Azt hiszem, hogy ezt nem túlzás kijelenteni. Senki nem mondhatja, hogy csökkent a csapat szenvedélye. Ennek a sportnak szenteltük az életünket.
Egy klubcsapat vagy egy válogatott irányítása a nehezebb?
Egy csapatnál sokkal több időt töltenek el egymással a játékosok és a trénerek. Mindkét fél jobban megismeri egymást a napi kapcsolatnak köszönhetően. A válogatottaknál kevesebb idő és élettér áll rendelkezésre, ezért nehezebb megismerni a csapattagok személyiségét. Ráadásul a behívott emberekből általában mindig csak a legerősebb összeállítás fog pályára lépni, néhány csereembert leszámítva. Vannak, akik nagyon ritkán kapnak lehetőséget. Ezt is jól kell kezelni. Szeretném még azt is elmondani, hogy az elmúlt nyolc évben nagyon korrekt és nagylelkű játékosokkal dolgoztunk együtt a válogatottban.
Beválhat Julen Lopetegui kinevezése?
Bármilyen döntést is hozott volna a Spanyol labdarúgó-szövetség elnöke, támogattam volna őt. Most Lopetegui kapta meg a bizalmat. Ő egy nagyon felkészült szakember. Biztos vagyok benne, hogy jól fogja szolgálni a nemzeti együttesünket. Sokan mondják, hogy magasra tettem a mércét, de véleményem szerint ez nem sokat számít. Luis Aragonés is magasra tette, de mégis képesek voltunk sikereket elérni. Julennek csakis előre kell tekintenie, nem szabad a múlton rágodni. Az is nagyon fontos, hogy képes legyen néha csöndben maradni és odafigyelni a játékosaira.
Váltsunk témát. Mit gondol a futballsztárok adóbotrányairól?
Nos, én nem szeretnék ilyesmibe belekeveredni, de véleményt sem szívesen alkotok. A mások felett való ítélkezéshez először saját magad felett kell megtenni ezt. Semmi sem biztos, a média által közölt részletek általában csak töredékei egy-egy ügynek, az emberek mégis megbélyegeznek másokat csekély információ alapján is. Természetesen úgy gondolom, hogy aki valóban törvényt sértett, annak bűnhődnie kell a jogszabályoknak megfelelően. A társadalom és a spanyol állam érdeke is azt kívánja meg, hogy ne legyenek kivételezett helyzetben lévő emberek.
Hogyan vélekedik a spanyol helyzetről és a világban zajló politikai eseményekről?
Nem könnyű válaszolni erre. Szomorúan tapasztalom, hogy mik zajlanak a világban. Azt gondoljuk, hogy a harcok és a háborúk messze zajlanak tőlünk, pedig láthatjuk, hogy ez a kijelentés már egyáltalán nem állja meg a helyét. Véleményem szerint befogadónak kell lennünk azokkal az ideérkezőkkel, akik dolgozni szeretnének. Ebbe az országba is rengeteg migráns érkezett az '50-es években. Nagyon kevés spanyol mondhatja el magáról, hogy nem rendelkezik európai vagy latin-amerikai rokonokkal. Ezeket az embereket akkor a szolidaritás szellemében fogadták az itt élők, ezért kell nekünk is megtennünk ezt most. Sajnos vannak politikusok, akiket nem a jó szándék, hanem a biznisz és a meggazdagodás vezérel.
És a katalán függetlenségi kérdés?
Én azt szeretném, ha az egység szellemében minden népcsoport jó viszonyt ápolna egymással, beleértve a katalánokat és a baszkokat is. Spanyolországnak remek földrajzi fekvése van, de az itt élő embereknek nagyobb türelemre lenne szüksége.
Végül, mit szeretne 2017-től?
Boldogságot és világbékét. Ami a futballt illeti, szeretném ha eltűnne az erőszak. Sajnos még sok helyen tapasztalható ez Európában és más kontinenseken is. Akik az erőszakot generálják, azokat nem érdekli a foci, csak a bajkeverés. Természetesen az is jó lenne, ha megszűnne a szegénység és minden ember egyenlőnek érezhetné magát. A mozgássérült emberek jobb minőségű kiszolgálást érdemelnek. Spanyolországban négy millió sérült ember él, de közülük csak fél millióan kaptak munkát. Ezt nem lehet nem észrevenni. Jó lenne, ha az orvostudomány megoldást találna ezekre a betegségekre. Összefoglalva bízom abban, hogy az ilyen és ehhez hasonló gondok megoldása kerülnek az új esztendőben.
