Amikor a Real Madrid bejelentette, hogy Carlo Ancelotti lesz a csapat edzõje a következõ idõszakban, Zinedine Zidane is helyet kapott az edzõi stábban, mint segédedzõ.
Az olasz szakember mindenesetre gondoskodott róla, hogy a londoni és párizsi idõszakban jól bevált helyettese, Paul Clement is ott üljön mellette a Bernabéu kispadján.
„Zizou egy fantasztikus játékos volt, mindenki ismeri, most pedig úgy döntött, hogy edzõ lesz. Nagyon boldog vagyok, hogy mellette dolgozhatok. Remek segítõ lesz a megszokott társam, Paul Clement mellett.” – mondta anno Ancelotti.
Hat éve nem volt angol a Madrid kötelékében, akkor David Beckham hagyta el a klubot tengerentúli kihívásokat keresve. A különbség azonban óriási, hiszen az állandóan rivaldafényben csillogó sztárt egy olyan angol követi, aki ritkán mutatkozik. Clement egy meglehetõsen szerény figura a futballvilág hedonista katlanjában, akinek utazása a szerény kezdetektõl a Bernabéu csúcsáig meglehetõsen meseszerû.
Paul Clementnek a vérében van a futball. Édesapja, Dave a QPR sztárja volt, a válogatottban is szerepelt testvére, Neil mellett, aki a West Bromwich Albionban játszott. Paul viszont sosem tudott profi játékossá válni, tehát úgy döntött, hogy az edzõi pályát választja.
Sporttudományi tanulmányokat folytatott, lediplomázott, majd testnevelés tanár lett, végül pedig 1996-ban csatlakozott a Chelsea egyik közösségi programjához, amikor testvére, Neil a kékek játékosa lett.
Három évvel késõbb, Andre Villas-Boassal és Brendan Rodgersszel karöltve letette az edzõi vizsgát. Amikor tavaly év végén a The Times-nak adott interjút, nem sokan gondolták volna, hogy a világ legcsillogóbb klubjánál fog dolgozni edzõként.
„Sosem gondoltam volna, hogy tizenhárom év múlva õk fogják irányítani a Tottenhamet vagy a Liverpoolt, én pedig ott ülök majd a PSG kispadján. Ettõl azt érzem, hogy minden lehetséges.” – mondta Clement.
Amikor megkérdezték tõle, hogy szeretne-e vezetõedzõ lenni, Clement határozottan válaszolt. „Nem kell elsietnem semmit, de öt év múlva szeretnék menedzser lenni. Carlo azt mondta, hogy meg kell próbálnom, ami önbizalmat adott. Ha õ úgy gondolja, hogy menne, akkor miért ne?”
Valóban. Miért ne? A Chelsea alkalmazásában a játékos-múlt és így hírnév hiányában nem volt más választása, mint hogy a 10-12 évesekkel dolgozzon. Aztán következett egy rövid idõszak a Fullhamnél, majd visszatért a Chelsea-hez, ahol felküzdötte magát az utánpótlás csapatig.
És mint minden hasonló történetben, itt is szerepet játszott a szerencse. A kéket vezérének folyamatos tisztogatása kapcsán megkérték, hogy ugorjon be segíteni Ray Wilkinsnek a Chelsea felkészítésébe egy FA-kupa mérkõzésre Scolari menesztése után. Ebbõl tudott elõnyt kovácsolni. Olyan jó benyomást tett a következõ edzõre, Guus Hiddinkre, hogy a holland szakember háttérben dolgozó csapatának tagja lett. Ancelotti alatt sem volt ez másképp.
Innentõl kezdve már nem nézett vissza. Két országban is nyert bajnokságot, hiszen Ancelotti vitte magával a francia ligába, most pedig már komoly esélye van, hogy a harmadikban is megtegye, vagy akár megnyerje a Tízediket a Real Madridnak a Bajnokok Ligájában.
