W. Tomasz

Otthon az anyja parancsolt. Mert Baszkföldön a nõk adják ki az utasításokat. Amikor Alonso lassan nagykorúvá vált, az iskolában gondjai voltak a spanyol nyelvvel. Nem tudott levizsgázni. Az anyja megtiltotta neki, hogy focizzon. Egy hónapig. Ekkor már a Real Sociedadban volt. Pont visszatért Írországból, ahova azért utazott, hogy angolul tanuljon. „Számára az volt a legfontosabb, hogy tanuljunk” – emlékezett vissza a játékos az El Paisnak adott nyilatkozatában.

Írországban kelta futballt játszott, mely a futball, a kosárlabda, a röplabda és a rögbi keveréke. Labdára volt ítélve, ezt követelte a családi hagyomány. Az apja, Periko, a Real Sociedadban és a Barcelonában játszott, testvére, Mikel az angol Charlton Athletic játékosa, másik testvére, Jon, nemrég még játékvezetõ volt. „Egész napokat töltöttünk focival, késõbb pedig mentünk a stadionba, hogy megnézzük apánkat, aki edzõ volt. De a stadionból és a tévébõl ismert labdarúgás oly távoli volt nekünk, hogy nem gondolkoztunk ezen komolyan” – emlékezett vissza Mikel. Mindketten a játék kedvéért játszottak az egyik szülõvárosi strandon.

Nem saját magára gondol

Szombati negyeddöntõ Franciaország ellen. Xabi két gólt lõ. Örül õ, örül Vicente Del Bosque edzõ, aki könnyedén tud válaszolni a bumerángként visszatérõ újságírói kérdésekre, hogy Spanyolországnak szüksége van-e egy igazi csatárra. Ezúttal megint nem volt klasszikus „kilences”, így a góllövést a Real Madrid védekezõ középpályása vállalta magára. Alonso stílusosan ünnepelte meg századik válogatottságát. Belépett az exkluzív klubba, melyben Iker Casillas, Andoni Zubizarreta, Raul és Xavi található.

A Baszknak már 15 találata van a La Roja mezében. Az elsõt hat éve szerezte, a németországi világbajnokságon Ukrajna ellen. Ami érdekes, hogy ez volt az egyetlen gólja Luis Aragones ideje alatt. Del Bosquenál kiváló a hatékonysága. Az utóbbi négy évben a második legeredményesebb játékos, David Villa után. Ebben az idõszakban a Barcelona csatára 33 gólt lõtt, õ pedig 14-et.

„Még többet is tudna lõni, ha nem szentelné magát ennyire a csapatnak” – mondja Del Bosque. „Hasonlóan, mint Busquets. Ha nem villog jobban, akkor csak azért, mert elõször a csapattársaira gondol, és csak késõbb magára. Xabi olyan középpályás típus, akit komplettnek lehet nevezni” – teszi hozzá a szövetségi kapitány. Ezen szavak alátámasztásához elég elõvenni a Franciaország elleni második félidejének statisztikáit. Nála volt leggyakrabban a labda (109-szer) és õ passzolt a legtöbbször sikeresen (98).

Megváltozott élet

A labdarúgás, és nem a tanulás vált a legfontosabbá többek között Javier Clementének köszönhetõen. Tizennyolc éves korában Xabi bemutatkozott a Real Sociedad elsõ csapatában, egy évvel késõbb pedig csapatkapitány lett. Karrierje villámgyorsan fejlõdött. Egy év múlva a második helyen végzett a Sociedad, bebiztosította magának a BL szereplést, a „Don Balon” hetilap pedig a Primera Division legjobb játékosa díjjal jutalmazta. Ekkor Inaki Saez szövetségi kapitány elõször hívta be a spanyol válogatottba. 2004-ben érdeklõdött iránta a Real Madrid, de Florentino Pérez csak 15 millió eurót tudott érte kifizetni, miközben a baszk klub három millióval többet kért. Ennek köszönhetõen az utóbbi tíz év egyik legjobb átigazolását a Liverpool vitte véghez. „Úgy kezdõdött, mint egy kaland, de megváltoztatta az életemet” – ismerte be évekkel késõbb Alonso.

Végül kikötött a Real Madridban, 30 millió fontért. José Mourinho Pep Guardiolához hasonlította azokból az idõkbõl, amikor az játszott. Liverpoolban sírtak a játékos távozását követõen. „Teljesen szét voltam esve. Elvesztettük a világ egyik legjobb játékosát” – mondta Steven Gerrard, a The Reds kapitánya.

Amióta Xabi a királyiakhoz igazolt, több gólt lõ a… válogatottban, mint klubjában. Öt szezon alatt 19 gólt szerzett a Liverpoolban, a Realban három év alatt mindössze hatot, vagyis ugyan annyit, mint amennyit az utóbbi évben a válogatottban. A magyarázat egyszerû. A királyi csapatban vita nélkül Cristiano Ronaldo a sztár, akire a többiek építenek, a La Rojában ilyen státusza viszont nincs senkinek – a csapat a sztár. Mindenki ugyan olyan fontos, és mindenki eldöntheti a meccset.

Rejtett tisztelet

Azok, akik ismerik õt, azt állítják, hogy rejtõzködõ, nem beszél sokat, kerüli a vitát. Így összegezte a franciák elleni meccset: – “Nagyon elégedett vagyok a szereplésemmel, de a legfontosabb az elõdöntõbe való bejutás volt.”

Annak ellenére, hogy a médiában Xabi nem akar kitûnni, csapattársai körében nagy tiszteletnek örvend. „Neki nincs szüksége semmilyen tanácsra. Õ egy érett játékos, erõs személyiséggel. Ennyi válogatottbeli meccsel a háta mögött, feltalálja magát minden helyzetben. De természetesen beszélgetünk a meccsekrõl és kommentáljuk õket” – mesélte a Przeglad Sportowynak Periko Alonso, a játékos apja.

Az anyja tanácsait, aki belénevelte, hogy nem csak focival él az ember, nem felejtette el. Xabi azon szûk játékosok körébe tartozik, akiknek az érdeklõdési köre túlmutat a PlayStation-ön és a legújabb autómodelleken. Marketinget és ügyintézést tanult San Sebastianban az egyetemen, majd késõbb Liverpoolban. Érdeklõdik az ókori római kultúra, a mozi és a zene iránt, Beatlest, Radioheadet, Wilcót, Iggy Popot, Tom Waitset és Neil Youngot hallgat. Minél több idõt próbál szentelni feleségének, Nagorenak, valamint két gyerekének: a 4 éves Jonnak, és a kétéves Anenak.

A 61 éves, egykori Real Madrid játékos meghosszabbította szerzõdését válogatottja elsõ 2012-es EB mérkõzése után, melyen Gdañskban 1:1-es döntetlent játszottak az olaszokkal. Bár már régóta tudni lehetett, hogy a kapitány elfogadja a Spanyol Labdarúgó Szövetség javaslatát, mégis tartózkodott a szerzõdés aláírásával a nyitómérkõzésig. Ugyanilyen két éves szerzõdést írt alá asszisztense, Toni Grande, valamint a játékosok erõnlétéért felelõs Javier Minano.

Del Bosque vezetése alatt érte el Spanyolország történelme legnagyobb sikerét, megnyerve két évvel ezelõtt a Dél-Afrikai világbajnokságot. Ambíciójukhoz tartozik az is, hogy a lengyel-ukrán közös rendezésû EB legjobb csapatává váljanak. A cél nehéz, mivel még egy csapatnak sem sikerült megnyerni a bajnoki címet az Öreg Kontinensen, a világbajnokságon, majd újra Európában. Négy évvel ezelõtt, del Bosque elõdje, Luis Aragones vezetése alatt a spanyolok legyõzték Németországot az EB döntõjében 1:0-ra, megnyerve a tornát 44 év után.

Az EB cím a legfontosabbak közül az egyetlen, melyet del Bosque még nem nyert meg. Pályafutása nagy részét a Real Madridban töltötte ez a nyugodt és fegyelmezett tréner. Tizennégy évig szerepelt benne, öt bajnoki címet illetve két spanyol királykupát nyerve. A válogatottban szintén pályára lépett 18-szor.

Játékos pályafutását befejezve edzõnek állt. A leghosszabb idõt pont Madridban töltötte, 1999 és 2003 között a legtöbb trófeát kiharcolva hazai és nemzetközi szinten a Reallal (hét) Miguel Munoz után (tizennégy 1960-1974 között). Del Bosque megnyerte többek között kétszer a spanyol bajnokságot és a Bajnokok Ligáját, valamint az Európai Szuperkupát is.

Hogyha a „La Roja” játékosainak sikerül megnyerni az EURO 2012-õt, del Bosque lesz a történelem második edzõje, aki megnyerte az EB-t és a VB-t is. Korábban ez csak Helmut Schönnek sikerült, aki 1972 és 1974-ben nyerte meg ezeket a trófeákat az NSZK-val. A spanyol lehet az kontinenstorna történelmének elsõ olyan edzõje, akinek a csapata megvédi ezt a címet.

 A forgatókönyv elméletileg egyszerû. A horvát és a spanyol szövetségi kapitány: Slaven Biliæ és Vicente del Bosque megbeszélnek egymás között egy 2:2-es döntetlent a meccs elõtt, a csapatok drámai látványt nyújtanak, és a találkozó után mindenki elégedetten továbbjut a negyeddöntõbe az olaszok kárára. De a ravasz tervnek van egy hátulütõje. Kell találni egy bátort, aki odamegy a spanyol válogatott kapusához, Iker Casillashoz, és rábeszéli, hogy engedjen be két gólt. Önkéntest, aki felajánlaná a kapitánynak ezt a megoldást azonban nehéz találni.

Iker rekordjai

Casillas 133 válogatottbeli meccsébõl 76-on nem kapott gólt. Már rég megdöntötte Edwin van der Sar világrekordját, és valahogy nehéz elhinni, hogy ma Gdañskban ne akarná 77-edszerre is véghezvinni ezt. Annál inkább, hogy a száz kapott gól nélküli meccshez már nem sok kell neki.

„Nem érdekel minket a döntetlen, a gyõzelemért játszunk” – jelentette ki mindjárt a spanyolok Írország elleni (4:0-ra megnyert)meccse után a címvédõk szövetségi kapitánya. „Sportolók vagyunk, és azért megyünk ki a pályára, hogy nyerjünk, nem azért, hogy számolgassunk” – mondta del Bosque.

„A 2:2-es eredmény elméletileg lehetséges, csakúgy, mint az 1:0 vagy a 2:1. De meg akarjuk szerezni a három pontot, az elsõ helyet a csoportban, és nyugodtan várni az ellenfelet a negyeddöntõben. Remélem, hogy legyõzzük a horvátokat, és hogyha már döntetlent kellene velük játszanunk, akkor ne pont 2:2-õt, mert gyanúsítgatások lesznek” – mondta Raúl Albiol. 

Az 1998-as világbajnokság nyertese, Ukrajna és Svédország mellett a harmadik résztvevõ, mely úgy döntött, hogy a torna ideje alatt nem Lengyelországban fog lakni. A franciák a Kirsha nevû edzõközpontot választották, melyet nap mint nap a Sahtar Donyeck csapata használ. A városközponttól 15 kilométerre, pont a város szélénél található komplexum Rinat Achmetov milliárdos koronájának következõ gyöngyszeme, és büszkeségének egyik oka. Majdnem fél négyzetkilométernyi területen kilenc majdnem egészméretû pályát, hotelt, wellness központot, uszodát, konditermet,mozit, horgásztavat és még fedett udvart is létesítettek. Feltûnõ pompáját nehéz összehasonlítani a világ bármely más edzõközpontjával, beleértve a legnagyobb és a leggazdagabb klubokét is, mint a Real Madid, a Manchester United vagy az AC Milan.

A több mint egyórás edzésen, rövid bemelegítés, nyújtás, és sprintek után Blanc elküldte ászait: Frank Riberyt, Karim Benzemát, Samir Nasrit és Patrice Evrát fagyterápiára, melyre nem kellett messze menni, a központ mellett található enyhén sötétített üveggel takarva. A francia fotóriporterek gyorsan kaptak az alkalmon, és a hosszú objektívjeiknek köszönhetõen sikerült lekapniuk a félmeztelen sztárokat. A focisták nem törõdtek a paparazzikkal, és elnevetgéltek.  

Eközben az edzõpályán öntötte verejtékét a csapat többi része, különösen a cserék. A mini-meccsen nagyon jó oldalról mutatta meg magát a francia Ligue1 gólkirálya, Olivier Giroud, akirõl azt beszélik, hogy 13 millió euróért az Arsenalban köthet ki. Benzema helye az elõretolt csatár poszton megkérdõjelezhetetlennek tûnik, de a Real Madrid 25 éves gólvágójának van megfelelõ helyettese Blanc csapatában.

A portugálok késõ este értek Opalenicába Lvivbõl, ahol szombaton kikaptak a németektõl 0:1-re. Az edzõi stáb úgy döntött, hogy több álmot ad a játékosoknak, és a nyitott kapus edzést 11 óráról 12-re tolta át.

A lelátókra körülbelül ezer szurkoló ült, a stadion kapui mögött pedig kb. 200 fõ állt, akiknek nem kedvezett a szerencse a sorsoláson, és nem kaptak ingyenes belépõt az edzésre. Voltak, akik „megveszem a jegyet” feliratú lapokkal ácsorogtak, de nem volt senki sem hajlandó lemondani arról, hogy élõben láthassa Ronaldót és társait.

Kevéssel dél elõtt Paulo Bento legénysége elkezdett megjelenni a pályán. A legnagyobb ovációt szokás szerint Cristiano Ronaldo kapta, a szurkolók Pepe és Nani nevét is skandálták.

Az edzés megkezdése elõtt a portugál válogatott óriási örömöt szerzett egy fiatal iskolai csoportnak, mely pont a pálya mögött gyülekezett. Az összes játékos beállt egy közös fotóra, lelkesedést ébresztve a fiatal szurkolókban. Nem ez az egyetlen meglepetés, amit a játékosok készítettek elõ – többtucatnyi szerencsés kapott portugál emlékmezt.

Azok a játékosok, akik játszottak a németek ellen, 35 perc átmozgás után távoztak a szállodába, út közben többtucatnyi autógrammot kiosztva, és pózolva a fényképekhez. A többi játékos kicsit több mint egy órát edzett.

Ez volt a második és az utolsó nyilvános edzés. Nem kizárt, hogyha Ronaldo továbbjut csapatával a negyeddöntõbe, még egyszer megmutatkoznak élõben a szurkolóknak Opalenicában.

Az alábbi néhány kép által közelebb lehet kerülni az ott uralkodó hangulathoz, a spanyolok ott tartózkodásának idején.

Gniewino örömmel fogad mindenkit: szurkolókat, újságírókat, az Euro szervezésével foglalkozó munkásokat. Már a Sport utca bejárata elõtt (itt található többek között a helyi uszoda) minden látogató megtalálja a részletes információkat, hova menjen tovább. Edzõpálya, sajtóközpont, parkoló a médiáknak – van minden.

Az egész központ körül van véve minden oldalról kiabáló szlogenekkel „Unidos por un sueño”, vagyis „Egyesülve egy álomban”.

A kerítésrõl lelógó bannerek pedig arról biztosítanak, hogy: „A történelem nem nyeri meg a meccseket, az erõfeszítések – igen”.

A pályát, melyen Del Bosque legénysége edz, futópálya övezi körül, a lelátókról pedig egyszeri alkalommal lehet megcsodálni a jelenlegi Európa bajnokokat, egyszerre körülbelül 900 fõ részére.

A hotel és a gyep közötti távolságot – úgy, ahogy megállapították a feltételekrõl szóló követelményekben, melyeknek a sportcentrumnak meg kell felelnie – a játékosok gyalog teszik meg.

A sajtó részére elérhetõ egy kiváló médiaközpont, melynek része egy konferenciaterem, valamint külön szobák a legnagyobb rádió és tévé állomások részére.

Külön érdekesség a helység neve. A Gniew lengyelül dühöt jelent, csak úgy, mint a spanyolok egyik kedvelt neve a „La Furia Roja”-ból a Furia. Véletlen egybeesés?